PC címkével jelölt bejegyzések

Tomb Raider I-III Remastered

Írta: | | Gamer sarok
Vélemény?

Ma ismét úgy döntöttem teszek egy kört a vizuális világban, s meglepett, hogy az általam kedvenc franchise újabb „résszel” bővül majd. A blogon belül nagyon sok bejegyzés viseli a Tomb Raider címkét, hiszen ez volt az egyetlen olyan játéksorozat, amelynek minden részét magamévá tettem továbbá rajongónak is vagyok mondható. Az 1996-ban elindult klasszikus sorozat sokak kedvence lett, amely elég magasról indult, s tudott fejlődni, hogy aztán futószalagon érkezzenek az új epizódok minimális fejlődéssel, hogy aztán az alkotóik és azok kiadói jelentős anyagi kárt szenvedjenek el a később kiadott részek bukásával. A franchise klasszikus részeivel akkor ismerkedtem meg, amikor megvásároltuk az első számítógépet. Utána pedig nem volt megállás akartam az többi részt is. Végül befejeztem az iskolát, s a munka világa beszippantott, s sokat költöttem az otthoni számítógépre majd később játékkonzol is helyet kapott. Így meglepő, hogy elvileg Playstation platformra érkezik az első három rész felújított változata.

Másokhoz hasonlítva azt gondolom sok játékot tettem magamévá, de igazi játékos soha nem voltam. Eme franchise volt, ami beszippantott igazán, hogy több végig játszást élt meg. De végül azért el kellett ismernem magam előtt is, hogy nem éri meg komoly összegeket költeni olyan szórakozásra, ami minimálisan tud lekötni. Az elmúlt években pedig a játékos oldalamat lezártam, így a játékkonzolt és a számítógépet felcserélte a jelenleg is használt laptop. A videó megtekintése után volt némi fellángolás, hogy jó lenne ismét leülni elé, de az igazság az, hogy nem érné meg részemről, hogy újra ebbe fektessem a pénzem. Kár, hogy nem tíz évvel ezelőtt kapta meg a sorozat klasszikus részei a remastered verziót, mert mindenképp ott lettem volna a játékosok között. Viszont nem felejtem el, hogy fiatalként mekkora részét képezte a Tomb Raider az életemnek.

Amikor egy korszak lezárul

Írta: | | Gamer sarok, Gondolatébresztő, Számítástechnika
1 Comment

Ma több órát töltöttem a szabadban, s miközben sétáltam sok minden eszembe jutott. Többek között az, hogy milyen gyorsan telik az idő, s mennyi minden változhat rövid idő alatt valamint mennyire tud az ember formálódni, s változni különböző szituációk kapcsán. A blog kategóriái között megtalálható volt az (és továbbiakban is megtalálható lesz), amely tulajdonképpen a vizuális szórakozással foglalkozott, s ezen belül pedig a játékokkal, ami továbbra sem korfüggő, hanem inkább egyén függő. Igazából soha nem voltam igazi játékos, hiszen kevés kedvencem volt ellenben a kijátszott játékok számával, s nagyon gyorsan el is felejtkeztem sokról. Épp ezért volt meglepő, hogy rákattintottam a szóban forgó kategóriára, s csak néztem mennyi mindent magamévá tettem annak idején, s mennyire a feledés homályába veszett sok cím. Eme hétre előre megbeszélt szabadságkiadás történt, aminek háttere idővel változott, így maradtam a fővárosban. Sajnos azonban az időjárás nem volt kedvező, s ennek köszönhetően két napig a négy fal rabja voltam úgymond. Ekkor ismét előkaptam a tavaly megvásárolt Playstation 4-et, amely sok dologgal kapcsolatban elgondolkodtatott, melynek végére tulajdonképpen annyit éreztem, hogy ez a korszak nálam lezárult, s nem is nagyon leszek eme vizuális világ része többé. De miért is? 

Az egyik legjelentősebb ok, hogy soha nem voltam igazán otthonülős típus. Mindig szerettem mozogni, amely elsősorban biciklizésben és sétálásban nyilvánult meg. Sokszor leírtam a blog keretén belül, hogy káros szenvedélyektől mentes típus vagyok, ami annyit jelent, hogy nem dohányzok, s alkoholt sem fogyasztok továbbá semmilyen tudatmódosító szert nem használtam és nem is használok. Ennek következménye az volt, hogy ugyan megyeszékhelyen laktam, de ha kivettem a mozit és strandot akkor szórakozási szempontból tulajdonképpen maradt a disco és a kocsma. Ilyen helyekre nem jártam, aminek elsősorban az ott levők viselkedése volt az ok. Így amikor nem tudtam otthonról kimozdulni vagy csak untam magam, akkor a vizuális világot vettem célba. Ha a filmek és sorozatok nem kötöttek le, s zenét sem akartam hallgatni, akkor jöttek a játékok. Ez a szórakozási lehetőség már akkor is hatalmas összegekbe fájt, ha az ember tényleg mindent élvezni akart. Első körben a számítógépemet fejlesztettem sokszor, de egy adott értékhatárt soha nem léptem túl, mert úgy éreztem, hogy nem vagyok elhivatott játékos, s emiatt nem éri meg komolyabb összeget beletenni a számítógépbe. Így a legutolsó hardvermódosítás is lassan nyolc éve volt egy GTX 1060 képében. Nem sokkal később követte őt a Playstation 4, mely mögé az exkluzív címek mellett leginkább az az érv volt, hogy Blu-ray lejátszóként is tud működni, tehát nem bukok vele nagyot anyagilag, ha legtöbbször filmnézésre használom. Aztán jött egy vihar, melynek keretén belül villámkár keletkezett, s így rövid ideig lehettem konzol tulajdonos.
A cserét terveztem, de időközben új ismeretségeket kötöttem, s ennek kapcsán pedig felkerült lehetőségként egy Budapestre való költözés. Igazából már nagyon vágytam némi szabadságra, s az akkori munkahelyemet sem tudtam már elviselni annak ellenére, hogy mindenkivel kijöttem, s a főnökeim is megvoltak velem elégedve. A konzol pótlása végül annak köszönhetően meghiúsult, hogy idén tavasszal lesz négy éve, hogy felköltöztem a fővárosba. Ugyan idővel a számítógép is felkerült hozzám, de igazából a másodlagos merevlemezen lévő sorozatok, s filmek megtekintése mellett nem használtam másra. Havonta megvásárolt bérlettel pedig sok helyre eljutottam városon belül és kívül továbbá sok mindenkivel megismerkedtem. Így aztán átalakultak a szórakozási szokásaim. Munka után leginkább zenét hallgattam, mert az kapcsolt ki annak idején is igazán. Utána jöttek a mozgóképes vizuális tartalmak, mint a filmek és a sorozatok. Emellett jó idő esetén maradt a séta, s kirándulás, s több helyre is el tudtam jutni, amelynek központi célja nem az alkoholfogyasztás volt, s számomra is anyagilag elérhető volt. Egy kisebb összeghez jutottam tavaly, aminek köszönhetően tavaly év elején egy elég jó áron lévő használt konzol tulajdonosa lettem. Elő kaptam a régi exkluzív kedvenceket, s azok folytatását, amit nem tudtam magamévá tenni. Majd jött a Spider-man, amire kíváncsi voltam, s az első fél óra után kikapcsolásra került a konzol. A hét első két napja esőzéssel telt, s mivel nagyon nem tudtam mit kezdeni magammal, így tíz hónap után a hétfői napon bekapcsolásra került a gép ismét, amely érdekes érzelmeket váltott ki belőlem. 

Első körben volt egy megdöbbenés, amikor a rendszerfrissítést engedélyeztem, ahol láttam, hogy mikor volt használva utoljára a gép. Aztán megtekintettem a korábban megvásárolt játékokat, valamint a fent említett címmel próbálkoztam, amely fél órányi használat után sem tudott lekötni, így végül kivettem a lemezt, s felkerült végérvényesen a polcra, s ott is fog maradni. Ma ahogy megláttam a napsütést azonnal útra keltem, s közben pedig azon gondolkodtam mennyire volt jó ötlet egy konzolt vásárolni miközben tulajdonképpen már nem igazán tud lekötni. Aztán elgondolkoztam azon, hogy a fő „probléma”, hogy nem vagyok itthon lévő típus, s ennek köszönhetően sokat mozgok. Továbbá dolgozok is, s ha épp nincs program, akkor itthon inkább a zene és utána a sorozat és filmnézés jelenti az igazi kikapcsolódást. Ebbe az időbe pedig a játékok már nem igazán férnek bele. Az pedig tény, hogy amint kijön a tavasz ismét programokat és kirándulásokat fogok magamnak szervezni, s csak sötétedés után fogok hazaérkezni, amikor pedig egy jó kis zenehallgatás lesz majd a kikapcsolódási lehetőségem. Ha pedig belefér az időmbe, akkor pedig jöhetnek a vizuális tartalmak.
Elgondolkodtam azon is, hogy innen hova tovább? Visszafelé az úton azonban eszembe ötlött, hogy használtan vásároltam a szóban forgó gépet, s csak három új játékra költöttem, tehát a kiadott összeg nem érte el a 100 ezres értékhatárt. Eladni nem sok értelme van, hiszen amit annak idején szerettem, s jónak tartottam arról a véleményem nem változott. Nagy összeg az újra értékesítésből nem származna, s a profilomat és az ott lévő adataimat sem szolgáltatnám ki valamint bármikor jöhet egy olyan időszak, vagy időjárás, amikor a négy fal közé ragadok. Akkor pedig minden bizonnyal remek alternatíva lehet majd játszani, amikor már unni fogok zenét hallgatni, s filmeket nézni, s még kimozdulni sem fogok tudni. Ugyan nem jelenti azt, hogy ha valami nagyon leárazva lesz nem fogom megvásárolni pár ezer forintért.  Viszont elmondhatom, hogy érzelmileg biztos vagyok abban, hogy vizuális szórakozás szempontjából a játék korszak nálam véglegesen lezárult. 

2022: A vegyes érzelmek éve

Írta: | | Egyéb, Film, Fotók, Gondolatébresztő, Helyzetjelentés, Mobiltelefon, Okosóra, Sorozat, Videók
1 Comment

Középiskolás voltam, amikor több személyes blogba belefutottam, s eldöntöttem, hogy én is indítok egyet. Idén májusban volt ennek már 13 éve, amely egyébiránt elég hosszú idő, s ezalatt nagyon sok minden történt. Egyrészről befejeztem az iskolát, s másrészről pedig érett felnőtté váltam. Habár minden évben vannak történések az életemben, amelyek formálnak a személyiségemen. Azonban akadnak dolgok, amelyekkel kapcsolatban a véleményem nem változott. Első körben nem bántam meg, hogy annak idején a képernyő előtt az internetet használva pornó és egyéb tartalmak helyett személyes blog készítésébe kezdtem. Második körben pedig továbbra is él bennem az, hogy akkor tudok ünnepelni, amikor történik valami, amely ünneplésre méltó. Ebből fakadóan pedig a piros napos ünnepek valamint egyéb mások által jeles napnak tartott napok nekem ugyanolyan hétköznapnak számítanak. A karácsony után a szilveszter is kiesik részemről főleg azért, mert az általam ismert emberek túlnyomó többsége irracionális módon ünnepelni akarja eme napot, továbbá legfőbb szerepe az alkoholnak van, ami nálam kieső dolog, mert nem fogyasztok és fogyasztottam egyáltalán. A másik dolog, amely viszont megmaradt, hogy mindig írtam eme sokak által jeles napnak tartott ünnepen egy összegző bejegyzést, hogy milyen is volt az adott évem: 

2009   2010   2011   2012   2013   2014   2015   2016   2017   2018   2019    2020   2021

Ámbár tény, hogy ugyanott lakom, ahol tavaly ilyenkor. Ugyanaz a lakótársam, s a magánéletemben is minimális változás történt. A munkahelyem is ugyanaz, mint ahogyan a sokszor nem említett, de meglévő problémák. Ennek ellenére azért el kell ismernem, hogy sok minden történt ebben az évben még akkor is, ha többségük nem egy hatalmas nagy dolognak számít. Tény és való, hogy voltak negatív és pozitív dolgok egyaránt, de legalább ettől lesz érdekes eme gigaposzt, amelyben összefoglalom az egész évet.  Teljes bejegyzés →

Az utolsó hírnök!

Írta: | | Helyzetjelentés, Számítástechnika
Vélemény?

Ha anyagiakról van szó, akkor sajnos azt kell mondanom, hogy nem állok a helyzet magaslatán, ha pénzhasználatról van szó. Ebből többször is volt idehaza kisebbfajta konfliktus, hiszen nálam komoly problémát jelent az impulzus vásárlás. Ez tulajdonképpen azt jelenti, amikor valaki céltudatosan tér be egy üzletbe, aztán pedig olyan dolgokat is vásárol, amelyet nem is szeretett volna. Bárki, aki megfordul egy vegyeskereskedésben minden bizonnyal nem egy vásárlótól és/vagy rokontól, ismerőstől hallotta azt a tipikus „pedig én csak egy xy termékért tértem be” közben pedig roskadozó szalag lett a végeredmény.
Nálam is hasonló a jelenség, habár tény, hogy inkább mondanám szélsőségesnek. Ez alatt azt kell érteni, hogy ha konkrét kiadásról van szó, vagy tervben, akkor bizony komolyan ráfekszem a témára, s akár keményen elkezdek spórolni. Nem véletlen volt, hogy kisebb meglepetést váltott ki, amikor a hat évvel ezelőtt megvásárolt GTX 760-as videókártya kapcsán csúszott ki a számon, hogy bizony képes voltam az ételen is spórolni, hogy előbb meglehessen. Lévén akkor még kevesebb szórakozási lehetőségem volt, mint most.

Akkoriban nem használtam a hitelkeretemet úgy, mint a rá következő években, de igyekeztem ezen a hozzáállásomon is javítani, s úgy tűnik a szilveszteri fogadalmam ebből a szempontból jól halad. Az, hogy a tavaszi fővárosba való költözésből tulajdonképpen mi lesz az részben múlik csak rajtam. Az elhatározás megvan, s a többi már nem rajtam múlik. Mindenesetre az alapokat előteremtettem. Mivel komoly csomaggal nem terveztem nekiindulni, így a megvásárolt dolgaim jelentős része marad itthon. Anyagilag nem volt probléma, ameddig csak számítógép fejlesztésről volt szó, vagy pedig másfajta dolgok megvásárlásáról. Azonban akkor, amikor ezek elkezdtek „elöregedni”, akkor megindult az a folyamat, amit tönkremenetelnek hívunk. Sokszor ez jelentett többletkiadást, aminek nem nagyon örültem.
A megoldást abban láttam, hogy használva számítástechnikai tudásomat táblázatban kezdtem el megtervezni a várható költségeket, bevételt, és kiadásokat. Így tudtam tavaly egy laptopra szert tenni, valamint a mai napon megvásárolni életem első külső merevlemezét, egy Western Digital márkájú 1 TB-s változatot, mely szerencsére 4 ezer forinttal lett olcsóbb online rendelésben a MediaMarkt oldalán.

Sok hozzászólás elolvasása után döntöttem mellette, és bevallom az első benyomások nagyon jók. Igazából a kettős megfontolás vezetett a vásárláshoz. Egyrészről a laptop vásárlás nem az ágyban netezést hivatott nálam kiváltani, hanem azt, hogy ha meghibásodik valami a PC-mben, akkor ne kelljen rögtön alkatrészt vásárolni, hanem előkapom a laptopot. A külső merevlemez pedig egy másodlagos tárolóeszközként funkcionálna, ha hirtelen a belső merevlemez elhalna. Amennyiben pedig valóban megvalósul a tavaszi költözéses terv, akkor viszont szükségem is lesz rá, hiszen a laptopban másodlagos merevlemez nincs, és az SSD tárhelye kevés.

Mindenesetre elégedetten pattyogtam haza, hiszen a múlt héten szabadságom alkalmával egy leárazásnak köszönhetően megvásároltam egy elég korrekt utazótáskát is. Tehát innentől semmilyen másfajta dolgot nem kell vásárolnom, amely nagyobb kiadást jelentene. Így aztán holnap indul a valódi pénzgazdálkodás, melynek lényege az impulzus vásárlás teljes mértékű visszaszorítása nálam.

Hello R9 380!

Írta: | | Helyzetjelentés, Számítástechnika
Vélemény?

Pár napja lőttem ki a virtuális térbe egy olyan bejegyzést, melynek témája ugyebár az volt, hogy ami tönkre mehet, az tönkre is fog menni. Ahogyan nálam is ez bekövetkezett, hiszen mióta elkezdődött a munkahely váltás sorra mennek tönkre a dolgaim, melyeknek pótlása nem kis összeg, főleg akkor, ha szépen összeadjuk a kis összegeket.
Idén terveztem egy VGA cserét, de a középkategóriás kártyák ára elriasztott. Ugyanis én alkalmi játékos vagyok, azaz előfordul, hogy napokig, vagy hetekig nem ülök le játszani. Így aztán százezret belefektetni nem volt értelme, százezer alatt pedig nem volt nekem tetsző kártya. Majd végül különböző teszteket megnézve elkezdtem azon gondolkozni, hogy vajon nem-e szeretnék a konkurenciától vásárolni VGA-t. Persze még a jövő zenéje volt, hiszen időközben különböző programok elkezdték azt jelezni felém, hogy a másodlagos merevlemez, melyet tárolónak használok kritikus állapotban van, s négy nap múlva „meghal”. Ez a négy nap már két hete akar elkövetkezni, de még se híre, se hamva.

Valahogy szerettem volna, hogy plusz pénzhez jutok, de a jelenlegi munkahelyemen nincs lehetőség arra, hogy túlórázzak. Jelenleg próbaidőmet töltöm, de sanszos, hogy megfognak tartani. Eltelni magamtól nem akarok, hiszen „jobb félni, mint megijedni” alapon mindenre gondolnom kell. S bizony azon gondolkoztam, hogy talán jövedelmezőbb döntés lenne egy új VGA beszerzése, mint a merevlemez cseréje, aminél működésbeli anomáliát nem tapasztaltam.
Ekkor jött az, hogy olykor vásárolok lottószelvényt. Saját magam meglepődésére múlt hét vasárnapján megláttam, hogy az ötös lottón hármason volt, ami 15080 forintot jelentett készpénzben. Persze nem hittem el teljesen csak akkor, amikor bementem a lottózóba, s valóban átadták a nyereményt. Első dolgom volt a számlámra feltenni. Majd időközben jelezték felém, hogy a két hónapja meghalt GTX 760-omat megvásárolnák alkatrészként. Ekkor viszont eldöntöttem, hogy alapos utánaszámolás után az új kártya árának több, mint a 70%-a megvan, s a maradékot meg kipótolom a bankszámlám hitelkeretéből. Ha odafigyelek a költésre, akkor ugyan fillére kiszámolt másfél hónap következik, de inkább most, mint a nyáron, hiszen akkor már szeretnék csavarogni, s nem csak városon, vagy megyén belül. Így végül a mai napon kezembe vehettem az új kártyát, ami nem más, mint az R9 380, s annak 4 GB-os változata:

Kicsit féltem attól, hogy csak két ventilátor van a kártyán az előzővel szemben, de alap hőfoka 38-40°c, s terhelés alatt eddigiek alapján csak 75°c volt a maximum. Rögtön teszteltem is a Rise Of The Tomb Raider-rel, ami meglepő eredményeket hozott nekem. Első körben szinte minden beállítás a maximumom volt, s egyetlen egyszer sem éreztem volna akadást. Mindezek mellett persze hozzá kell tennem, hogy a kártya sem volt hangos két ventilátorral, míg a korábbi hárommal olyan zajt csapott, mint ha gép szállt volna fel. Természetesen nem mértem semmilyen FPS számot, csupán játszottam, s minden folyékonynak hatott. Persze indítottam egy kis Benchmark-ot, ami az alábbi eredményt hozta el:

Bízom benne, hogy hosszú életű lesz a kártya, s legalább három évet minimum ki fog majd húzni mindenféle kompromisszumok nélkül. Kicsit féltem váltani a konkurens gyártó termékére, de igazából árérték arányban választásom igazából nem volt. Mivel nem vagyok gamer semmilyen formában, így nem érte meg volna az Nvidia kínálatából választani, ami minimum százezer lett volna. Továbbá nem is említve azt a tényt, hogy a gépem alapvető dolgokra is olykor használhatatlan volt az integrált VGA miatt.
Ami viszont részben negatívum volt nekem az a kártya design része. Vagyis az, hogy a kártyán lévő feliratok világítanak. Szerintem erre nem igazán volt szükség, s biztosan nem dobja meg a fogyasztást, de mondjuk én hogyan fogom „élvezni” eme kékséget egy zárt házból, ami ráadásul az asztal alatt van?

Mivel az elkövetkezendő másfél hónapban különösebben nem akarok semmit tervezni, így majd marad a séta, bicajozás, illetve a tesztelése a kicsikének. Főleg úgy, hogy a következő hétre kötelező szabadságot kaptam, mert beleestem abba, hogy időarányosan adják ki, s én vagyok a soron.

Pillanatok, amikor saját magadat vágnád pofán…

Írta: | | Gamer sarok, Helyzetjelentés, Számítástechnika
Vélemény?

Abból a szempontból mindenképp jó, ha az ember rendelkezik egy bloggal. Főleg akkor, ha azt a névtelenség homályába vesző, s általa választott névvel teszi. Az ilyen felhasználói felületek pont azért jók, mert leginkább megadja a lehetőséget, hogy őszinték lehessünk anélkül, hogy bárki a személyes ismeretségi körünkben röhöghessen rajtunk, vagy épp jól nyakon vágjon minket. A további sorokat persze ismeretségi körben nem vállaltam fel, érthető okok miatt.

Kezdjük ott, hogy az ember nem hibátlan. Nem létezik ilyen. Van, akinek sok hibája van, s akad olyan, akinek kevés. És van egy olyan változata az embereknek, akik simán magasról lepottyantanak mindent. Én az a fajta vagyok, aki nem nyugszik addig, amíg mindent rendben nem tud a környezetében. Akár képes vagyok éjszaka közepén felkelni azért, hogy egy csavart meghúzzak a biciklimen, ha éppen arra nem jutott időm, vagy épp elfelejtettem. De bőven akadtak olyan helyzetek, amelyek intő példának szolgáltak nekem, hogy olykor azért jó lenne olyan vaskosat pottyantani mindenre, s büszkeségtől dagadó mellkassal hátradőlni. Még, ha ezt nem is csinálom abban az esetben is jobban tudom elviselni, ha teszem azt szabadidőm bánja egyes tevékenységem, mint mikor pénzt is bukok.
Nagyjából hat évvel ezelőtt vásároltam magamnak egy számítógépet. Eléggé alap volt szegény, nagyjából pont annyira, amennyire a nyári gyakorlati fizetésem engedte, hogy az legyen. Ezt a „csoda masinát” örökölte meg itthon anyám, aki az év elején már többször panaszkodott, hogy nem minden úgy működik, ahogy kellene. Az én gépem atom stabil volt, de egyetlen hiányossága volt: egyetlen egy port hiánya. E miatt gyakorlatilag hiába szerettem volna egy nagyobb SSD-t, annak teljes sebességét nem tudtam volna kihasználni. Akárhogyan gondolkodtam a megoldáson, mindig arra jutottam, hogy ha haladni akarok az elmúlt években bekövetkezett fejlődési szinttel, akkor bizony nálam kell eszközölni alaplap, s processzor váltást, hogy a kiszemelt SSD-t megfelelően tudjam majd használni. Ennek eredménye lett az egy héttel ezelőtti hatalmas kavalkád, melynek közepette összeállt részben az új gépem, mely későbbiekben csak egy SSD cserére várt…

Majd elkezdődtek a gondok. A gond, mely szerint négy memória foglalatból csak kettő volt hajlandó működni. Eme dolog nagyon frusztrált, főleg azért is, mert így ha egy modult tettem bele, akkor sem volt mindegy melyikbe. Bevallom mindennel elégedett voltam, de tartottam tőle, hogy későbbiekben komolyabb problémába is ütközhetek. Ekkor nagyon sok fórumot átolvastam. Próbáltam szoftveresen életre kelteni, s utóbbinak köszönhetően átestem életem első Bios frissítésén is többek között. Már új memória modulokat is vásároltam, hogy megtudjam, hogy mely eszköz lehet a hibás. A legnagyobb probléma az volt, hogy nem tudtam elfogadni, hogy itthon nincsenek meg azok az eszközök, melyekkel teljesen kizárhatom, hogy honnan ered a hiba. A legfőbb gond az volt, hogy nem tudtam elfogadni, hogy ezt nem tudom megcsinálni, illetve az, hogy nagyon úgy festett a dolog, hogy az alaplapnál van a gond, amit majd garanciáztatni kell végül.
És ugyebár ekkor jött nagyon okos tipp, mely szerint akkor is lehet ilyen hibát előidézni, ha a processzor rosszul áll a foglalatban, s valamely tüske nem áll jól. Erre rögtön ráröppentem, s azonnal tapasztaltam, hogy bizony a feltevés igaz, s egyetlen egy tüske rosszul áll. Ezt próbáltam kijavítani, amely olyan „jóra” sikerült, hogy végül kénytelen voltam a másik gépet összerakni, s az új felett állva azon gondolkodni, hogy vajon ilyen miért is nem tud az ember visszautazni az időben, s szépen közölni saját magával mit ne tegyen meg.

Azzal tisztában voltam, hogy bármit csinálhatok, ennél a garancia ugrott. Maximum egy használt alkatrész üzletben tudnám értékesíteni, mint alkatrész. Viszont nem tudtam, hogy hogyan tovább. Azzal teljes mértékben tisztában voltam, hogy a vásárlás itt nem áll meg, lévén mindenképpen szükséges az új számítógép. Azonban a hitelkeret nem dísznek van egy bankszámlán. Egyébiránt pedig az elkövetkezendő hónapokat amúgy is a gépfejlesztésnek lett volna alárendelve.
Ennek fényében úgy döntöttem, hogy a fenti eset remek tanulság volt nekem, s jó példa lesz majd a következő hónapok, amikor is nadrágszíj erősen összehúzva lesz, okkal. Egy suhintással akartam véget vetni ennek, így ugyan kicsit lejjebb adva az igényeket, de minőséget szem előtt tartva mindent lerendeltem vasárnap este. Alaposan megnéztem, hogy mit érdemes vásárolni, s milyenek az igényeim. Így esett a választás egy MSI PC Mate alaplapra.

71764MSI_H97_PC_MATE

Bevallom kicsit féltem attól, hogy nem lesz megfelelő, hisz az előzőt egy ajánlott listából választottam. Azonban megnéztem azok mitől is ajánlottak, így abból kiindulva döntöttem úgy, hogy mégse legyen nagyon drága, de mégse legyen nagyon olcsó. Ellenben minősége se avuljon el már a megvásárlás pillanatában. Amit alapul vettem, hogy azért könnyebben tudok tájékozódni ezen eszközök között. Persze külföldi oldalakat is átnyálaztam, s elsősorban arról bizonyosodtam meg, hogy tényleg nem hozok-e rossz döntést. Az összeszerelés rendben ment, s szerencsére minden egyes része működik.
Az összerakás után, miután már mindennel készen voltam az jutott eszembe, hogy ha részletesen beleásom magam, hogy milyen chipkészletű alaplapot kellene vásárolni, s nekem mi az elvárásom, akkor minden bizonnyal már első körben ezt vettem volna meg. Hisz a korábbi is kizárólag azért került leváltásra, mert egyetlen egy port nem volt rajta. Nevezetesen a sata3. S, ha alapul veszem a mostani állapotát a gépnek, akkor maximum videokártya, illetve processzor csere az, ami szóba jöhet. De az is akkor, ha indokolt.

Végül úgy döntöttem, hogy nem akarok minden hónapban telepíteni, így végül az általam kiszemelt SSD is megvásárlásra került. Ez egy 120 gigás HyperX 3K lett végül, amely már most remek szolgálatot biztosít nekem.

Kingston_HyperX_thumb

Szerencsére a beszerelés nem volt nehéz. Igaz, nagyon sok időt vett igénybe, mert nem akartam úgy járni,  mint hónap elején. A lényegi része az, hogy ennél is azt érzem, hogy felesleges lett volna a hype miatt egy tízessel drágábbért a közkedvelt Samsung-ot venni, mert ez is kiválóan teszi a dolgát. Egyelőre még semmilyen hibát nem találtam benne, s nem csak az általam tapasztalt sebesség elegendő, hanem a tesztek is alátámasztották, hogy nekem ez több, mint tökéletes.

ssduj

A fenti szösszenet kiválóan tanúsítja, hogy mennyit, és mekkorát tudok hibázni abban az esetben, ha nem gondolom át a tetteimet, illetve ahelyett, hogy kapkodnék szépen átgondolnék részletesen mindent. Ha úgy nézzük igazából nagyjából negyvenezernyi plusz költségem lett a tervezethez képest. Tehát innen indulhatnak majd a túlórák és egyéb nyalánkságok, amelyeknek köszönhetően plusz pénzhez juthatok majd.

Címke

A „erőmű” megkezdte működését!

Írta: | | Gamer sarok, Helyzetjelentés, Számítástechnika
Vélemény?

A számítástechnikával nekem csak egy nagy bajom van: hihetetlen gyorsan fejlődik, s ezáltal sajnálatos módon az általunk használt eszközök iszonyú gyorsan elavulnak. Így nagyon beleölni százezreket nem érdemes, még annak sem, aki lazán ki tudja ezeket az összeget pengetni.
Körülbelül három évvel ezelőtt eszközöltem gépfejlesztés, melynek köszönhetően szinte minden egyes alkatrész lecserélésre került. Ahogy, hogy elég vaskos és erős legyen az eltelt időben videokártya cserén, memória bővítésen és SSD beszerzése gondoskodott. Idén azonban megint úgy véltem, hogy nem fog ez az év elmúlni, hogy jelentős gépfejlesztés ne történjen itthon. Arra már időközben rájöttem, hogy nem túl előnyös, ha a játékok, melyekkel játszok egy másodlagos merevlemezre kerülnek telepítésre. Így megjelent az igény, hogy egy nagyobb SSD-t vásároljak, lévén most már elérhető áron vannak nagyobb tárhellyel rendelkezők is. Így úgy döntöttem, hogy a meglévő 60 gigás változat majd édesanyám örökli meg, aki egyébként is panaszkodik, hogy lassú a gépe. Természetesen meg is néztem, hisz tőlem örökölte, de hamar rájöttem, hogy már igencsak elavult változatról beszélünk, így már rá is ráférne a ráncfelvarrás. Igazából neki szerettem volna egy komplett gépet venni, de sajnos időközben mégis úgy döntöttem, hogy nálam lesz majd változás, s jelenlegit örökli meg ismét. Ugyan meg voltam vele elégedve, s erősnek mondhattam még most is, azonban évekkel ezelőtt az alaplapon spóroltam. Így példának okáért fájó volt sata 3-as portok hiánya, melynek köszönhetően a jelenlegi SSD-m teljes sebességét nem tudtam használni. Újat nem is nagyon lett volna érdemes venni ennek fényében, s mindezek mellett a jelenlegi sebességteszt is csípte a szemem úgy döntöttem, hogy az alaplap cserével szembenézek, s amit muszáj lecserélek.

Az alaplap természetesen már ebben a hónapban meg is jött. Az eredeti tervem az volt, hogy júniusban fog összeállni mindkét konfiguráció, s majd akkor össze lesz rakva. De végül győzött a vásárlási ingerem, s még a múlt héten lerendeltem a processzort, s ahhoz egy vaskosabb hűtőt is. Aztán úgy döntöttem, hogy mivel ezen kívül minden tökéletesen passzol a jelenlegi konfigurációba, így mindent át fogok majd pakolni. Igazából ezek után SSD csere lesz, illetve a memória modulok lesznek lecserélve nagyobb sebességűekre. Igazából ezek fizikai cseréje maximum 5-7 perc, s ehhez csak egy újratelepítés tartozik majd.
Elvileg már a múlt héten összeállt volna a PC, de sajnálatos módon ahonnan rendeltem máshogy értelmezte a beígért szállítást, így végül processzor ügyben most az Ipon győzött. Első körben egy Hyper TX3 evo ventilátor került lerendelésre. Mivel a mostani processzorommal sem volt gond, ezért úgy döntöttem bőven megelégszek egy 4460-as modellszámmal rendelkező i5-el, hisz nekem elég, hogy újabb generációs, s 400Mhz-el nagyobb órajelen ketyeg, mint az előző. Mondjuk tény, hogy előre sejtettem, hogy mire felébredek, már itt lesz a futár.
(Linkek a kép alatt azok számára, akik esetleg kedvet kaptak a rendeléshez!)

Itt a blog keretén belül azért már sokszor volt olyan bejegyzés, amit ugyan elérhetővé tettem, s feltehetően minden nagyon jót mosolyoghatott rajta. Kivéve engem. Mondjuk tény, hogy a számítástechnika pont egy olyan dolog, amivel azért rendesen be lehet fürödni főleg akkor, amikor az embernek nem áll lehetősége arra, hogy egyes problémákat teljesen ki tudjon vizsgálni.
Ebben már volt annak idején egy bejegyzésem, amit visszaolvasva is nagyon jót derültem rajta. Tanultam is belőle természetesen. Feltehetően fél, vagy egy év múlva, ha ezt is visszaolvasom majd ezen is fogok kuncogni, habár egyelőre csak azon gondolkodok, hogy tényleg ennyire szőke tudok lenni, s ez a tulajdonság bizony nem csak kívülről fakad.

Ahogyan átvettem a csomagot rögtön elkezdtem összeszerelni az új gépet. A legelső probléma amivel szembe kellett néznem az a hűtő volt. Ugyanis univerzális mivoltából azért kicsit trükközni kell, hogy úgy legyenek a talpak felszerelve, hogy pontosan illeszkedjen az alaplapba. Nyilván lehetne mondani, hogy ott van a szerelési útmutató, ami ott is volt. Azonban azon nem szerepelt a jelenlegi processzor foglalat. Így kicsit féltem, hogy esetleg félre lettem tájékoztatva a weboldal szerint, s mégsem passzol ide. Szerencsére majd egy óra küszködés, s mindenféle weboldal átnézése után sikert könyvelhettem el. Igaz, eközben nagyjából háromszor sikerült elvágnom a kezem a hűtőrácsnak köszönhetően.
Ekkor jött a következő pofára esés. A gép elindul, majd miután felpörögnek a ventilátorok minden kikapcsol, majd újraindul. Biztos voltam benne, hogy valami rossz helyre lett dugva, vagy valami rossz. Már szinte darabokra szedtem mindent, s már mindent kicseréltem, hogy megtudjam mi nem rossz. Azzal a gondolattal játszadoztam, hogy neten rákeresve egy informatikai boltba beviszem, amely foglalkozik összeszereléssel, mert én már feladom. Ekkor rápillantottam a hűtőre, s csak az jutott eszembe, hogy ilyenkor azért szívesen pofán vágnám magam úgy teljes erőből. Miközben próbáltam a méretet beállítani a hűtőről nem vettem le a fóliát, lévén úgy voltam vele, majd ha minden passzolni fog majd pasztázás után megteszem. Az egy órányi kínlódás már bepöccentett, s nem is figyeltem erre. Miután szépen felkentem a hűtőpasztát fogtam, s rátettem a hűtőt. Mikor mélyen elmerengtem magamban, hogy vajon ma lesz-e működő gépem, na akkor vettem észre, hogy a hűtőpaszta alatt ott van a fólia.

Ezzel még nem ért véget az egész. Ugyanis annak ellenére, hogy a boot menüben látszódott a másfél terrás vinyóm, telepítés után már nem. Persze ahelyett, hogy megpróbáljam driverekkel megoldani a problémát mit csináltam? Na mit? Dühtől forrt agyammal előkaptam a Windows 7-et, s szépen feltelepítettem. Ekkor megint nem értettem, hogy mi lehet a baj, hisz itt már látta a rendszer is a merevlemezt. Végül ismét visszakerült a Windows 8, ami már használható állapotba került. Ekkor már volt összehasonlítási alapom SSD ügyben is. Az előző alaplapban ezt az értéket produkálta:

ssd_00

Azt már éreztem, hogy gyorsabban fut a kicsike, de viszont nagyon kíváncsi voltam, hogy a teszt mit is fog hozni. Szerintem magáért beszél:

ssd_01

És ebből milyen tanulságot is vontam le magamnak. Először is azt, hogy ha annak idején nem spórolok az alaplappal most nem kellett volna az enyémet szétszednem, s bizonyos részeket továbbadnom itthon, hanem egy az egyben vásárolhattam volna egy új konfigurációt itthonra nem saját használatra. Továbbá, ahelyett hogy fortyogtam volna a saját mérgemben, inkább mindent türelmesen végig kellett volna gondolnom, mert talán így a délutánom is szabad lehetett volna. Mondjuk abból a szempontból szerencsém volt, hogy nem csináltam nagyobb bajt, hisz a rendszer automatikusan lekapcsolt, mikor a processzor hűtése nem volt megfelelő. Következő vásárlás májusban lesz, addig a jelenlegi rendszert fogom tesztelni, habár most sincs rá panasz. Bár a hűtő még furcsa, mert olyannyira nincs hangja, mint ha nem is működne. Habár emellett nagyon jól teszi a dolgát.

Lévén nagy sorozatos maratonomat befejeztem most már jönnek a filmek, s a játékok.

Előtavasz

Írta: | | Gamer sarok, Helyzetjelentés, Számítástechnika
Vélemény?

Annak ellenére, hogy nem igazán szeretem a hideget mégis szeretem a telet. Leginkább azért, mert számomra mindig egy vizuális gyönyört jelentett a szép havas táj. Sajnálatos módon az utóbbi az, ami leginkább kezd eltűnni, hisz sem tavaly, sem pedig idén nem volt jelentős hózápor, aminek lehetett volna örülni. Tudom, tudom másoknak ez akár a mennyország is lehetne, de én inkább már tavaszias időt várok márciusra, nem pedig térdig érő havat. Habár tény, hogy mindennap nézem, hogy vajon milyen idő is várható. Jelenleg ez:

201503121747

Abban természetesen nagyon bízok, hogy a derűs idő megmarad, s csak jelentéktelen összeget kell a fűtésre költeni ebben a hónapban. Persze bízom még továbbiakban abban is, hogy áprilisban már elővehetem a „drótszamarat”, s végre azzal kezdhetek el járni dolgozni.

Egy hónappal ezelőtt nagyjából arról írtam, hogy elképzelhető, hogy idén összeállítok egy új számítógépet. A gép összerakás megkezdődött, s máris teljesült az első fázis. Nagyjából három évvel ezelőtt leginkább az alaplapon spóroltam, melynek meg is ittam a levét. Rájöttem, hogy sok előnyt jelentene, ha minden egyes programomat jelenleg az SSD-men tárolnám. Tárolhatnám is, ha éppenséggel nem lenne 60 gigás a teljes eszköz. Azonban nagyobb teljesítményűt nem érdemes vásárolnom már a jelenlegi gépemben, ugyanis a három évvel ezelőtti spórolásomnak hála egy olyan alaplappal rendelkezem, amelyen nincs sata3-as port, tehát nem csak az új, de a jelenlegi SSD sebességét sem tudom maximálisan kihasználni. Így végül úgy döntöttem, hogy ahelyett, hogy szülői részre vásárolnék gépet, inkább építek magamnak részben egy újat, s a jelenlegit megöröklik. Mondjuk ebből a szempontból mindenképp jól jártak.

Természetesen most is a PCDiszkont-tól rendeltem. Mivel a hét elején dolgoztam, így mindenképp azt akartam, hogy akkor jöjjön a lap, amikor itthon vagyok. Így hétfő éjjel leadtam a rendelést, s csütörtökre írták a szállítást. Természetesen nem így történt, hisz már szerda délután itt volt a futár. Nem morogtam érte, hisz így legalább az öt napomból csak egy telt itthon üléssel.
Most azonban nem fukarkodtam, ugyanis teszem azt két év múlva, ha akarok cserélni mondjuk egy SSD-t, akkor nem akarok ismét megint majdnem egy új gépet építeni. Így lett egy Gigabyte GA-H97 D3H, melyhez még társult egy Modecom ház is.

GA-H97-D3H_05

ModeCom_Logic_B_ATX_miditorony_tap_nelkul-i86371

Maga az összeszerelés jól ment, s annak kiváltképp örülök, hogy nem kellett még csavarhúzó sem hozzá! Persze azonnal felcsaptak a vásárlási igényeim, de szerencsére sikerült visszafognom magam. Azonban mivel nem tudom milyen lesz a jövő hónapom, s nem is szeretnék itthon dögleni a futárt várva mondjuk egy szép napos délután ezért úgy döntöttem, hogy hitelkeretemet felhasználva két hét múlva megrendelem a processzort is. Minden át lesz pakolva ebbe, s júniusig csak a memória modulok és az SSD lesz nagyobbra cserélve. Így tudom tesztelni. S nagy szerelést sem igényel a fent említett két eszköz cserélje sem. Másfelől pedig, ha bármi közben anyagilag nem fog itt porosodni a szekrényben az új alkatrész.

Pihenés tekintetében sajnos nem álltam túl jól. A beosztásom sem sikerült valami fényesen, így gyakorlatilag mást nem vártam, mint hogy mikor is lesz ez az öt napos „hosszú hétvégém”. A vége felé kezdtem már úgy érezni, hogy teljesen leépülök mentálisan, mert nem tudtam elegendő mennyiséget aludni. Ennek ugyebár az lett a hátulütője, hogy másnap egész nap fáradt voltam, s szinte semmihez sem volt kedvem. Azonban ez nem szegte kedvemet, ugyanis elég szépen gyűjtöttem a programokat, illetve a megtekintendő filmeket erre az öt napra.

Ami viszont biztos, hogy elhatároztam: ebben a maradék négy napban bizony remekül akarom majd érezni magam, nem gondolván a munkára!

Gépösszerakó 2.0

Írta: | | Helyzetjelentés
Vélemény?

A decemberi hónap után vártam az új évet, mint a megváltást. Elsősorban a munka miatt, hisz kiemelt ünnepnek számított nálunk is a karácsonyi időszak. Szerencsére én már kinőttem ebből, s minden egyes ismerősöm, s családtagom is elfogadja, hogy bizony én nagy mértékben pottyantok erre az ünnepre. Nekem teljesen olyan, mint az átlagos hétköznap. Kivéve persze azt, hogy azt már az év elején tudom, hogy ezen a napon feltehetően nem kell dolgoznom. Kiköltekeznem sem „sikerült”, ugyanis ha valamit vásárolni akarok azt többnyire a rendelkezésre álló összeg határozza meg, nem pedig az, hogy milyen nap is van. Véleményem szerint pedig ez teljesen helytálló, s remek életfelfogás, mint az, ha az embernek rezeg a fertálya, hogy ünnepnap alkalmával mit is vegyen a másiknak.

Nagy felüdülés azonban nem jött el. Tény, hogy abban nagyon bíztam, hogy a januárra és a februárra bejelölt szabadság összességétől vártam a nagy megváltást. Ellenben hatalmas nagy pofára esés jött, ugyanis munkaerő hiány miatt ezek a napok szét lettek szedve, így legtöbbet itthon négy napot tölthettem. Amitől azért nem voltam oda. Lévén az első napot teljes mentális „felépüléssel” töltöttem, míg a negyediket pedig a munkára való készülődéssel. Persze megpróbáltam lazítani, ami annyira azért nem jött össze. Mert ugyebár mindig közbejött valami, amit nem terveztem, s jelentősen beárnyékolta a pihenésre fordított időmet. Bár tény, hogy ha megnézzük, hogy sok ember hét napból nyolcat dolgozik még így is összetehetem a két kezemet.
Az időjárás úgy változik, hogy nem lehet nyomon követni. Nem vagyok vén trotty (s szerencsére elég messze is állok tőle), de még élénken él az emlékeimben, amikor szépen decemberben elkezdett szállingózni a hó, s általában a karácsony mindig fehérbe öltözve várt már minket. Majd a fehér lepel kitartott általában február végéig, március elejéig. Ellenben most nehéz megállapítani, hogy mikor milyen idő is van. Hiszen voltak elég durva fagyok, de voltak elég enyhe napok. Ha hibernációból ébredtem volna fel minden bizonnyal azt mondtam volna, hogy tavasz van. Ennek ellenére nem nagyon mozdultam ki itthonról, s inkább vizuális szórakozásoknak éltem. Első körben ismét elővettem a The Last Of Us-t, amely még mindig grandiózus alkotásnak számít. Sőt! Azt kell mondanom, hogy sajnálom, hogy majdnem egy év telt el, míg ismét neki tudtam ülni úgy, hogy a végére is tudtam érni. Önmagam ajándékozása nálam mindig kiemelt szerepet kapott. Így nem is volt meglepő, hogy kintről megrendelvén a Lost: The Complete Collection-t Blu-ray lemezen azonnal neki is ültem. Habár igaz, hogy az első évad egyes jelentei hagytak némi kívánnivalót maguk után, de végül az összkép csak úgy jött össze, hogy megérte megvenni, mert bitang jó képminőséget kaptam a pénzemért cserébe. Igaz, hogy a munkába való erősebb visszatérés miatt visszaesett a megnézett epizódok száma, de még így is a harmadik évadba sikerült belekezdenem.

Már korábban is szóba került, hogy itthon édesanyám számítógépe (amit annak idején tőlem örökölt) nem épp megy bitang jól. Mondjuk tény, hogy nagyon sok vírust be is kap rendesen, s még mindig nem tudtam megtanítani, hogy hogyan is böngésszen biztonságosan. S nem minden az, ami annak látszik. Ennek ellenére a sok helyen látható kiárusítások miatt megfordult a fejemben, hogy egy laptopot vásárolok neki. Ám hamar meggondoltam magam lévén itthon a kutyák házi kedvencek, s lehet hamar véget érne a kapcsolata a géppel. Jómagam kinőttem a két évvel ezelőtt vásárolt 60 GB-s SSD-met, s készülékgyorsításként első körben ezt szántam neki. Azonban úgy döntöttem, hogy inkább pár dolgot lecserélek benne, hogy tényleg elérhesse azt a gyorsaságot, amit bizonyos összegből összehozható. A végeredmény pedig az lett, hogy végül „épül” az én gépem.
Tulajdonképpen annyi a történet, hogy az általam kinézett SSD maximális írási és olvasási sebessége csak akkor érhető el, ha sata3-as csatlakozóban van használva. Ami ugye nekem nincs. Ha magamnak vásárolok új alaplapot, akkor a jelenlegi gépemet darabokra kell szedni. És azért egyes kényes részek ilyenkor sérülhetnek, ha alapul vesszük az én bitang nagy kezeimet, s türelmetlenségemet. Így végül úgy döntöttem, hogy egyes alkatrészek megtartásával magamnak építek egy új gépet, s elkapja az enyémet, amely jelenleg is stabilan, gyorsan, s biztonságosan működik. Ehhez viszont meg kell tanulnom rendesen vásárolni, azaz az impulzus vásárlásokkal felhagyni.

Címke

…és amikor megjön a tavasz!!!

Írta: | | Helyzetjelentés
Vélemény?

Körülbelül másfél hónapja vágyok arra, hogy a tél teljes mértékben eltakarodjon melegebb éghajlatra. Valahogy vágytam már arra, hogy anélkül tudjak szabadtéri programokban részt venni, vagy csak eljutni a munkahelyemre, hogy közben halálra ne fagyjak. És nagy örömömre a mai napon be is köszöntött végre a tavasz, s végre elég lenge öltözetben élvezhettem a napsütést és a rendkívüli jó hőmérsékletet.
Az utóbbi egy hónapban pedig igyekeztem megszokni, hogy a különböző kormány által eszközölt módosítások miatt csökkent a nettó bérem. De ettől függetlenül szerencsére még jócskán tudtam belőle gazdálkodni, hogy jusson is, s maradjon is belőle. Ami eléggé pozitívum volt, hogy a hónap elején végre befejeződött a PC-m teljes egészében történő újítása. Utolsó darabként végre egy Blu-Ray író került bele, s mellé beszerváltam egy hasonló kapacitású lemezt is, így végre a múlt hónapban igencsak jó áron vásárolt Blu-Ray lejátszót végre teljes egészében ki tudom használni. Ráadásul a közeli műszaki áruházban eléggé jó áron találtam írható Blu-Ray lemezeket is. Ennek fényében pedig elég jól telt a hónap eleje. Mondjuk beosztást nézve eléggé megcsappant a szabadidőm, meg valahogy a kedvem sem volt arra, hogy akár filmet nézzek, akár játsszak, s így az utóbbi hónapokban megvásárolt műszaki cikkek teljes kapacitását nem tudtam kihasználni. Hogy a közeljövőben ez változni fog nem tudom, hisz a jó idő beköszöntével igyekszek minél többet a szabadban tölteni, s kicsit feltöltődni. Hisz a rossz időnek köszönhetően elég sok időt töltöttem a négy fal között.

Szerencsére a munkában is történt előrelépés, ami természetesen számomra teljesen pozitív, hisz ezáltal növekedett a fizetésem is. De ez leginkább következik abból is, hogy jó pár kolléga döntött úgy, hogy távozik tőlünk, s akadt olyan is, akinek pedig útilaput kötöttek a talpára. Bár utóbbiak nem feleltek meg a követelményeknek, illetve jóformán magasról tojtak arra, hogy egyáltalán megfeleljenek. Azért valahol legbelül ilyenkor örülök, hogy elmúlt az az időszak, amikor azon gondolkoztam, hogy vajon tartósnak fog-e bizonyulni a jelenlegi munkahelyem, illetve terveztem, hogy mi lesz akkor, ha közlik, hogy próbaidő lejártával mennem kell. Szerencsére nem így történt, aminek egyébként rendkívül örülök, mert remekül érzem magam a munkahelyemen, ami leginkább annak köszönhető, hogy eléggé jól kijövök a kollégákkal, s igencsak elvagyok velük. És persze reménykedek abban, hogy ez az állapot jó sokáig fog majd tartani.
Jövőre nézve vannak némi terveim, habár egyelőre csak az elkövetkezendő hónapokra tervezek, s ezek is inkább szórakozási célzattal rendelkeznek. Mert ugyanis annyiszor megfogadtam, hogy minden más lesz, de valahogy soha nem sikerült betartani. Talán most, hogy immáron van munkahelyem, a pozícióm jelen pillanatban stabil, s annak is néz ki elképzelhető, hogy ezeket a dolgokat majd szépen be fogom tudni tartani. Persze ez még a jövő kérdése, de egyelőre amit elterveztem sikerült megvalósítani, s ez azért örömmel tölt el.