Magyar cím: A bálna
Tavalyi évben több olyan film volt a moziban, amelyre szerettem volna elmenni, de egyéb okok miatt inkább meggondoltam magam. Az egyik eme alkotás volt, amelynek előzetese tetszett, de az igazat megvallva nem mertem rá beülni, mert féltem, hogy csalódni fogok. Meglepett, hogy elég rövid időn belül elérhetővé vált, s ennek köszönhetően elég hamar meg tudtam tekinteni. Ebből fakadóan pedig elmondhatom, hogy talán nem is volt olyan rossz döntést, hogy kihagytam a moziban való megtekintését.
A koncepció viszonylag érdekesnek tűnt számomra. Legfőképpen abból a szempontból, hogy láttam már vizuális anyagokat elsősorban olyan amerikai személyekről, akiknek súlyproblémája sokkal súlyosabb, mint akikkel a hétköznapi ember találkozhatna az utcán. Olyan személyekről van szó, akik akár három átlagsúlyú ember méretét is elérheti. Ebben a történetben Charlie az, aki olyan szintű elhízásban szenved, hogy tulajdonképpen már feladta az életét, s várja a halált miközben tudatosan gyakorlatilag halálra zabálja magát. Persze ez nem ingyen történik, mert visszavonult tanárként online oktatásból próbálja fenntartani magát és közben a kiadásait fedezni. Mindenképpen érdekes volt próbát tennem vele, de el kell ismerni, hogy azért távol van a tökéletestől. Sok mindent láthat benne az ember. A fő karakter pár napját láthatjuk ugyan csak, de eközben sok mindent megtudhatunk róla. Többek között a magára hagyott lányát, akivel mindenképpen szeretné a kapcsolatát jobbá tenni, valamint akár a percenként romló egészségügyi helyzetét is. Mindeközben ott van pár adott karakter is, akik olykor-olykor feltűnnek a címszereplőnk életében.
Gondolkodóba ejtett pár dolog, hogy tényleg jó ötlet volt kihagyni a mozis megtekintést. Hiszen úgy éreztem akadt pár olyan betegsége eme alkotásnak, amely nem tette volna élvezhetővé egy mozijegy árából való megtekintését. Egyrészről a történeti szálak sokszor elég csapongóra sikerültek mindeközben pedig fontos megemlíteni, hogy bizony akadtak olyan dolgok benne, amelyek unalmassá tették. Érdekes véget ért az biztos, de olykor úgy éreztem, hogy az alkotók leginkább arra mentek rá, hogy minél látványosabb legyen, s emellett persze hogyan tudnak teljesen gusztustalanok lenni. Nyilván egy ekkora súllyal rendelkező ember nem lehet egyfajta vizuális orgazmus, de azt gondolom sokszor inkább sokkolni akarták a nézőt.
Nem mondom azt, hogy rossz lett, mert valóban érdekes koncepciót vázoltak a készítők. Ellenben összegezve azt el kell mondanom, hogy csak akkor tudom ajánlani a filmet, ha az ember fel van készülve effajta dolgokra. Mindezek mellett nem szabad elmenni azt mellett sem, hogy könnyen csalódást tud okozni, ha a néző valami komoly fordulatot vár, s végül nem azt kapja meg.