United States Of Tara: 1.évad

Újabb kedvenc ütötte fel a fejét nálam, ami nem más, mint az United States Of Tara (magyar vonatkozásban Tara alteregói).
Két nap kellett ahhoz, hogy az első évadot teljes egészében magamévá tegyem, s bizony belátom, hogy jó döntés volt a széria bepróbálása. Ráadásul csak 25-27 perces epizódokról van szó (amiből kapásból még lefaraghatunk 5-6 percet, ha az “előző részek tartalmából” részt, az intrót és a stáblistát gálánsan áttekerjük), tehát egy pilot epizód erejéig bepróbálhat.

Műfajilag elég nehéz lenne besorolni. Ugyan a vígjáték jelzőt ragasztották a szériára, de az igazság az, hogy nem elég vicces ahhoz, hogy a vígjáték kategóriába kerüljön. Dráma pedig végképp nem lehet, mert ahhoz nem elég drámai. Ennek ellenére valóban szórakoztató tud lenni feltéve, ha látunk benne potenciát a folytatást illetően. Én láttam, s bevallom nem bántam meg. A második évad már műsorra került (az újabb 12 epizódos etapból eddig két epizódot láthatott a nagyközönség). Ráadásul a nézettségnek köszönhetően az anyacsatorna (Showtime) azonnal berendelte a harmadik évadot is, azaz jövőre is visszatér Tara.

És miről is van szó tulajdonképpen?
A középpontban Tara Gregson kertvárosi nő áll, aki egyszerre feleség, s anya egyszerre. Átlagosnak mondható élete közelebbről megvizsgálva egyáltalán nem átlagos. Ugyanis Tara disszociatív személyiségzavarban szenved (ami nem egyenlő a skizofréniával ugyebár). Legtöbbször önmaga, azonban előfordul, hogy valamelyik énje előbukkan a semmiből. Hisz nem csak egy különálló személyiséggel rendelkezik: lehet a sört vedelő vietnámi veterán Buck, a “fiatalságtól” kicsattanó T, vagy a tökéletes kertvárosi háziasszony Alice.

A készítők nem tököltek a bevezető epizódban, s rögtön odacsaptak az asztalra. Első körben megmutatták Tara tinédzser személyiségét T-t, aki kihívó öltözködésének köszönhetően hívja fel magára a figyelmet.
A család tagjainak természetes viselkedéséből (is) kiderül, hogy Tara elég rég szenved betegségében, s ez inkább már megszokottá vált, mint furcsává. A nő igazi énje pedig így éli mindennapjait, naplót vezet mikor ki volt épp, vagy mit csinált. Igazi színészi kihívás egyszerre több személyt megtestesíteni, s ezt a Tara-t alakító színésznő rendkívül jól csinálja.

Az első epizódban – csak úgy, mint a későbbiekben – szinte nincs semmi drámai, vagy igazán vicces. Igazából olyan súlytalanok lesznek  a dolgok. Persze, ha sikerül rákapni az “ízére” (konkrétan engem megfogott az alaptéma), akkor teljesen élvezetesek lesznek az epizódok. És persze fontos megemlíteni, hogy azért akadnak meghökkentő dolgok is.

Persze, ha még nem lenne elég Tara-nak saját problémája, akkor még szembe kellene néznie fia homoszexualitásával is. Ami újabb drámai szálat jelenthetne, de valahogy ez is beáll a “súlytalanság” állapotába. Hisz gyakorlatilag eltörpül ez a “probléma” Tara alteregóihoz képest.

Természetesen az életre kelt személyiségek felforgatják Tara életét. T, a buli őrült tinédzser, aki eseményutáni tablettát, s fogamzásgátlót szerez “lányának”, majd szexre buzdítja, ezen felül folyamatosan azon jár az esze, hogy hogyan tudná magát szórakoztatni.
Akkor itt van Alice, a tökéletes feleség, aki képes “lánya” száját szappannal kimosni csúnya beszéde miatt. És persze a legbunkóbb is Buck, aki lazán bekeveredik sulis bunyóba, s lányokat próbál felcsípni, mivel Tara ezen személyisége férfi.

Persze kellett valamit tartogatni az évad második felére is. Így elindul egy szál, ahol elég sokáig abban a hitben ringatják a készítők a nézőket, hogy Tara szexuális bántalmazás áldozatául esett, s emiatt alakult ki nála a disszociatív személyiségzavar. Azonban a készítők arcul csapnak minket a fináléban, ugyanis kiderül, hogy Tara alszemélyiségei már sokkal korábban világra jöttek. Persze, ha még nem lenne elég, akkor az évad közepén felbukkan egy új személyiség is: Gimme, aki tulajdonképpen egy állat, amelyik más ágyába vizel (!)

Összeségében nem volt rossz a széria, habár a vígjátéki és/vagy drámai elemek hiánya nagyon látszott, s ezáltal súlytalanná tette az eseményeket. Az más kérdés, hogy a második évadban merre akarnak menni a készítők, de bemelegítésnek az első évad koránt sem volt rossz. Sőt!

Címke , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük