A Man Called Otto (2023)

Magyar cím: Az ember, akit Ottónak hívnak

Ha őszinte akarok lenni, akkor filmek terén van némi lemaradásom. Ennek leginkább az az oka, hogy a mozilátogatásom kicsit háttérbe szorult. Ennek egyik oka a jegyár valamint az, hogy nem szívesen vesztegetek el olyan alkotásokra időt, hogy aztán keserű szájízzel álljak fel a vászon elől. Tom Hanks jó pár zseniális alkotáson van túl, habár kevés az, amely elé többször is leültem volna. Eme film már elérhető online, de még mindig megtekinthető a mozikban. Gondolkoztam, hogy elmegyek, de végül letettem róla. Habár érdekesnek tűnt az előzetese, de valahogy visszatántorított az, hogy láttam az eredeti változatot. Remake szempontjából pedig a legtöbb ehhez hasonló film sajnos bukás szokott lenni.

Teljes bejegyzés

A leghosszabb séta

Aki aktívan jelen van a munka világában az minden bizonnyal képben van egy olyan törvényesen meglévő dologgal, hogy sajnos a munkáltató rendelkezik a szabadság több, mint a felével. Természetesen munkahely és az ott lévő vezetők, főnök hozzáállásán is múlik az, hogy ezek hogyan is lesznek kiadva. Tavaly sajnos én kicsit megszívtam azzal, hogy az év első féleben még nyár előtt nagyon sokszor pihenőre lettem küldve, s habár bíztam abban, hogy idén nem lesz így, de mivel legtöbb kollégámmal egykorúak vagyunk, így megállapítottuk, hogy a szabadságra elküldhető napok száma sem túl sok továbbá ők is tapasztalják azt, hogy a legtöbb embert év első felében küldik el. Ugyan nekem nem tetszik, hogy ennyire aktívan küldenek szabadságra úgy, hogy egy hónapon belül most megyek a következőre. Persze bízom benne, hogy nyárig már egyetlen egy napom sem lesz kiadva, de azért próbáltam most is pozitívan nézni a dolgokat. Az egyik az volt, hogy ismét szabad hétvégét kaptam, amelyen szépen sütött a nap. Szokás mondani, hogy a váratlan vagy a nem tervezett dolgok tudnak nagyon jól működni, amiben azért látok némi valóságalapot. Főleg úgy, hogy elindultam a boltba, de végül teljesen más utat vettem számításba, s így végül ismét bejártam Budapest pár természeti övezetét. Délelőtti órában indultam el, de aztán mivel csak pár dolgot vettem, amely nem igényelt hűtést így nem a közeli parkba mentem, hanem a régen látott Róka-hegy volt a célpont.

Egyszer jártam ezen a helyen, s ugyan tudtam hol kell leszállni, de feljutni a kőfejtő részbe már kellett a térképet használnom. Rémlett, hogy óvatosan kell használni a navigációt, mert akármelyiket is próbáltam mindegyik a csúcsra vitt fel elkerülve eme látványos részt. Annak mindenképpen örültem, hogy másnap is gyönyörű idő volt, így nem volt részemről rossz választás, hogy ismét kabát nélkül vastag pulóverben induljak útnak réteges öltözködést használva természetesen. Nagyon sokan voltak kint, s habár ismét egyedül indultam útnak, de most tett tanúbizonyságot, hogy mennyire okos döntés volt tavaly egy külső akkumulátort vásárolni. A messenger alkalmazást használva több volt kollégával konferencia beszélgetést folytattunk miközben én pedig túráztam. Ennek is volt köszönhető, hogy amikor végeztem, akkor a Római fürdő lett a célhely, ahol elég sokan voltak. Kissé érdekesen volt a kavicsos részen átsétálni, de azért mindenképpen érdekes volt végig menni rajta miközben több részén eszembe ötlött a kagylóhéjak gyűjtése, amely zacskó hiányában elfeledtem végül. Természetesen mindenképpen egy élmény volt úgy végig sétálni rajta, hogy ugyan egyedül mentem ki, de a telefonnak köszönhetően több emberrel kommunikáltam közben.
Mivel nem ért véget itt a dolog, s tovább folyt a beszélgetés ezért újabb irányt kellett vennie a miniatűrre tervezett túrámnak. Ugyan előző nap tiszteletemet tettem a Margit-szigeten, végül úgy döntöttem, hogy csak a tavasz előtt állunk tulajdonképpen, de azért sötétedéskor is érdekes látványt nyújthat. Még napsütéses időben értem ki, amikor megnéztem ismét a virágzó fákat, s majd leülve a sziget szélére megnéztem a naplementét miközben tovább folyt a csacsogás.

Abból a szempontból hosszúra nyúlt, hiszen akkor már csak ketten maradtunk a beszélgetésben, s így a másik féllel elkezdtünk megosztani tapasztalatainkat az adott területtel lévén ő csak egyszer járt ott annak ellenére, hogy évek óta a fővárosban dolgozik. Ekkor azért valamennyire tudatosult bennem, hogy az sem volt rossz választás, hogy annak idején korlátlan mobilinternetre váltottam, mert így semmiféle adatköltség nem merült fel. Így gondolkodóba ejtett az az ötlet, hogy az otthonülő ismerősökkel így is tudom majd tartani a kapcsolatot, s ezáltal még jobban ki tudom használni az előfizetésem mellett a mobiltelefonom tulajdonságait is. Mindeközben pedig szépen rám sötétedett, de akkor azért éreztem már azt, hogy ideje lenne hazaindulni.

Késő tavasszal nyilván sokkal szebb a fentebb említett helyek, de így is nagy utat tettem meg délelőtt elindulva, s nem sokkal este nyolc utáni hazaérkezésemmel. Persze többször megálltam, hiszen ittam és ettem is közben, de végső soron választ kaptam arra, hogy annak ellenére mennyire szeretek kirándulni, sétálni miért is valószínű az, hogy a statisztikában nem fogom elérni a megtett 30 km-t. Sétára alkalmas és több éve használt márkát választottam cipő terén, de hazafelé azért éreztem a lábamon, hogy ez nem kis távolság volt, ennek ellenére sikerült a legnagyobb legyalogolt távolságot megtennem a telefon és az okosóra szerint.

Amennyiben nem történik változás a héten kezdődik meg a következő szabadságom vasárnaptól indulva. S mivel nem csak szabadság lett kiadva, de a pihenőnapjaim is oda lettek tolva, így most kezdem meg az elmúlt négy évben kiadott legnagyobb szabadságomat, amely kilenc napot rejt majd magában. Bízom benne senki nem fog lebetegedni, s semmi nem fog közbe jönni, hogy ez ne következhessen be. Sajnos azzal azért szembe kell néznem, hogy nem a legjobb előrejelzések vannak időjárás tekintetében, de bízom benne, hogy ez nem fog gátolni a pihenésben lévén a szabadságom felét odahaza fogom tölteni, s a hét második felében térek vissza majd a fővárosba. Többek között ez is volt az oka, hogy pár programot a nem tervezett szabadságom miatt elvetettem, s jó pár helyre elmentem. Emellett persze tervben van pár volt kollégával való összefutás, s mellette pedig a filmek és a zene téren való pótlás is.

Csernobil – Élet a holt zónában

Véleményem szerint azon emberek száma elenyésző, aki valamilyen formában nem hallott volna még a világ egyik legsúlyosabb atomkatasztrófájáról, ami nem más, mint a csernobili atomerőmű felrobbanása a nyolcvanas évek végéhez közeledve. Különösebben nem néztem, s nem is olvastam róla semmit, s csak azon információk jutottak el hozzám, amikbe belefutottam. Majd pedig megindult az internet térhódítása, s több dokumentumfilmhez is hozzáfértem. Tény és való, hogy az elkészült sorozat volt az, ami felkeltette az érdeklődésem, de az is hozzájárult, hogy időközben több videóportálon belefutottam olyan tartalmakba, mely szerint a több éves „tisztítómunka” nem volt hiába való. Ugyanis bizonyos elkerített részeket nem számítva megfelelő biztonsági intézkedések és felügyelet mellett látogatható a térség. Nekem is átfutott az agyamon, hogy költség szempontjából lehet el kellene látogatni oda, de ezt évekkel ezelőtt elvetettem elsősorban a biztonságomat alapul véve.
Másfelől eszembe jutott az, hogy annak idején mennyire vártam, hogy végre hozzánk is elérjen a kábel tv, melynek köszönhetően nagyon sok csatorna ált rendelkezésre. Azóta persze ezt teljesen elengedtem, hiszen interneten minden elérhető. De akkor is nagyon szerettem a dokumentumfilmeket, s legfőképpen az állatos csatornákért voltam oda, mint az Animal Planet. Tegnap pedig sikerült rátalálnom az egyik olyan dokumentumfilmre, amelyet annak idején láttam, de az egészét nem sikerült végig nézni.

Teljes bejegyzés

Kabát nélkül

Ma pedig hivatalosan megtörtént az első sétám kabát nélkül. Bízom benne későbbiekben sem lesz rá már szükség, s csapadék se lesz annyi, hogy a szabadnapjaimat elrontsák. A cél ma a rég látott Margit-sziget volt, ahol virágzásnak indultak a fák, s az állatok is egyre magabiztosabbak lettek a jó időnek köszönhetően.

Igazából csak a boltba indultam, de aztán végül elég nagy túra lett a végeredménye, melynek köszönhetően az egészség applikáció szerint eddigi leghosszabb sétámat tettem meg. Bevallom izgat a tudat, hogy vajon képes leszek-e felülmúlni ezt mondjuk, ha olyan adatot kapok, hogy már 30 km-nél járok.

The Last Of Us: 1.évad

A blog keretén belül többször kifejtettem a véleményemet az exkluzivitással kapcsolatban, amely vonatkozik a sorozatokra és a játékokra egyaránt. Számomra ez egy komoly gondot jelentett annak idején, hogy nem voltam, s nem is vagyok igazi játékos. Sokat kipróbáltam, de keveset játszottam végig. Még kevesebb az, amelyik ténylegesen tetszett. Amikor munkába álltam gondolkoztam rajta megéri-e egy konzolt vásárolni, de végül ezt az ötletet elvetettem, s az akkor még tökéletes állapotban lévő számítógép fejlesztésbe kezdtem. Végül elkezdtem a kedvenc filmjeimet megvásárolni akciós áron eredeti kiadásban, s ekkor futottam szembe azzal a tulajdonságával az egyik konzolnak, hogy képes filmeket lejátszani. Így már nem láttam, hogy pénz kidobás lenne, s ekkor lettem konzol tulajdonos. Ámbár mai napig kevés megvásárolt játék birtokosa vagyok, de tény, hogy az egyik aminek vásárlásra ösztönző hatása volt az a The Last Of Us volt.
A játék engem hihetetlenül lenyűgözött. Nem csak a látványvilága, hanem a történetvezetése mellett még a dinamikája is arra sarkallott, hogy többször nekiüljek. Ebből fakadóan pedig sok írás született arról, hogy sokan látnák film formájában. Sajnos sok bukás köthető ahhoz, amikor egy játékból film készül. De ott a fordított változat, amikor filmből készül játék. Amit láttam azok nem nagyon tetszettek. Úgy gondolom eme széria minőségi változat lett végül.

Teljes bejegyzés

Gólkirályság: 1.évad

Emlékszem, hogy az „igazi” sorozatos korszakomat tinédzserkoromban éltem, amikor középiskolás voltam. Amikor befejeztem az iskolát, akkor még tartott pár évig. Rémlik az, hogy valamit elkezdtem azt be is fejeztem még akkor is, ha nem tetszett. Aztán a munkával járó kevesebb szabadidő rászoktatott arra, hogy egyre inkább felejtsem el azokat a szériákat, amelyek már nem annyira szórakoztatnak. Pont azért, hogy több legyen a szabadidőm, s jusson másra is. Nagyjából így esett meg, hogy lassan egy évtizede annak, hogy feleszméltem arra, hogy már a két számjegyet sem éri el az általam követett szériák száma. Eközben pedig belefutottam pár magyar sorozatba, s mivel ezeknek is korlátozott epizódszámmal operáltak némi fejlődést láttam bennük, így elkezdtem őket is bepróbálni. Januárban a Gólkirályság volt, amellyel tettem egy próbát, ami múlt héten ért véget elvileg egyelőre az első évadával.

Teljes bejegyzés

Tavaszváró

Korábban már írtam arról, hogy milyen terveim vannak, ha a márciusi hónapról van szó. Ez némileg másképp fog alakulni, hiszen visszatérve a munkába szembesültem vele, hogy pár kiadatlan szabadnapnak köszönhetően ismét szembe kell néznem egy hetes szabadsággal. Nyilván ez azt jelenti, hogy valószínűleg nyáron majd azok mennek, akik most nem szeretnének. Kissé igazságtalannak hangzik, de konkrét terveim nem voltak, s nincsenek is a nyárra. Komolyabb program pedig részemről szervezhető, ha a pihenőnapjaim a megfelelő napokra esnek. Így aztán a márciusi Tropicariumi látogatást elhalasztottam, s helyette hazalátogatást fontolgatom. Addig viszont zavartalanul folyik a munka. Az más kérdés, hogy pontosan hogyan is lesz, hiszen egy hét csere van beütemezve a kolléganőmmel egyeztetve. A szabadság azonban már biztos. Ma viszonylag jó idő volt, így úgy döntöttem kinézek a Gellért-hegyre, amely egy ideje sajnos felújítás alatt áll. Sajnos szembe kellett néznem, hogy még mindig nincs kész, így végül csak rövid sétára jutott időm. Azonban a virágzó fák látványa kárpótolt a félig lezárt citadella helyett.

A Pierre Woodman-sztori (2009)

Azt gondolom, hogy senkinek nem kell elmagyarázni, hogy mit is jelent a pornó kifejezés. Erről mindenkinek minden bizonnyal megvan a kialakult látásmódja, s véleménye. Ezek mellett pedig azt gondolom nincs olyan ember, aki önszántából nem látott volna még ilyen filmet vagy jelenetet, jelenetsort. Amelyeket én láttam azok kamaszkorra volt jellemző. Az számomra meglepő, hogy mennyien lesznek felnőttkorukra pornófüggők vagy mennyi időt jelent nekik szabadidejükből annak függvényében, hogy felnőtt férfiként rám a pornófüggő stigma nem adható, hiszen azt sem tudom mikor láttam utoljára ilyen „alkotást”. Nálam ennek két oka. Egyrészről sokat töltök a szabadban, ha van rá lehetőségem, s mire eljutnék oda, hogy ilyeneket szeretnék nézni már túl fáradt lennék hozzá. Másrészről pedig szexuális szempontból megrendezett dolgok abszolút hidegen hagynak, hiszen nem a valóságot tükrözik. Másfelől pedig azon személyek, akiknek életüknek nem a szexuális dolgok a mozgatórugója továbbá hétköznapi emberként ismerkednek, s élnek nemi életét a pornó nem igazán kap szerepet náluk. Mivel pusztán egy órás dokumentumfilmről van szó, így rövid hezitálás után úgy gondoltam érdekes dolgokat boncolgató film majd érdekes lesz. Nem igazán győzött meg az pedig tény.

Teljes bejegyzés

Márciusi tervek

Több bejegyzésben is írtam, hogy a munkám, s a munkaköröm egyik tulajdonsága, hogy a munkanapjaim és a hozzá tartozó munkaórák nem stabil és állandó. Ennek vannak átlag szempontjából pozitív és negatív oldalai is. Bár sokaknak ebben a legnagyobb problémát az aktuális beosztások alapján rövid időre való tervezési lehetőség adja. Részben nálam is így van, hiszen ha nem rögtönözhető programokról van szó, akkor sokszor bízom abban, hogy meg tudom oldani az épp készülőben lévőt. Persze ott van a szabadság és a szabadnap kérésének lehetősége is, de heti két pihenőnapnál azért meg kell fontolni, hogy mit is jelent az, ha az adott napra kért pihenőnap miatt egy egész hét látja kárát. Rám nem jellemző a beosztásba való beleszólás. Igényt abban az esetben szoktam jelezni, ha orvosi vagy hivatalos ügyről van szó. Szerencsére egyik sem szokott jelen lenni az életemben, s minden mást tudok tervezni munka előtt vagy után.
Fentieknél persze kivételt képez, ha valami történik a munkahelyen, s emiatt változás lép érvénybe. Ebből a szempontból is szerencsésnek mondhatom magam, mert ebből is kevés volt eddig jelen az életemben. A hétvégi munkavégzéssel sem szokott problémám lenni lévén hétköznap könnyebben lehet kimozdulni itthonról, mert kevesebb ember mozog a városban főleg este környékén. Akár példaként említhetek egy mozit, ahová szívesebben megyek el hétköznap délután, mert akkor nincs tömött moziterem. Természetesen ott van a negatív oldal is, amikor az ismerősök többsége viszont a hétvégét preferálja vagy akkor ér rá.

Az aktuális év nem kezdődött valami fényesen nekem. Ez elsősorban anyagi szempontból értendő. Hiszen nem elég, hogy az infláció és a gazdasági hatások már elég szembetűnő kiadásokat eredményez, de emellett még sikeresen belefutottam abba, hogy pár általam használt használati cikk meghibásodott, amelynek egy része pótlásra került. Illetve az általam használt cikkek áremelkedése sem volt kedvező rám nézve. Az első hónapban történt szabadságolás után végül a márciust úgy nyitottam, hogy a szabadnapjaim összemozgatása három napnyi szabadság kiadásával egy hétnyi pihenést eredményezett. Ennek részben örültem, mert sajnos az időjárás nem igazán volt velem kegyes, de ezt a részét elengedtem még a hét kezdése elején, mert úgy voltam vele, hogy elegendő lesz majd felöltözni. Ámbár tény, hogy mennyire lesz tavasz majd március közepén vagy vége felé az előrejelzés alapján kérdéses:

Szerettem volna a közelben lévő Gellért-hegyre egy sétát tervezni, ami részben valósult meg, mert sajnos a szél nem tette lehetővé, hogy hosszabb időt tölthessek ott. Mindezek mellett természetesen ekkor kaptam értesítést a következő hétre eső karbantartási munkálatokról, amely az itthon maradásra késztetett. Változó időjárás megnehezített a kimozdulásomat, s a borult és szeles idő pedig végül kedvet hozott ahhoz, hogy a korábban már többször végig játszott The Last Of Us legyen a program, amelyet sikeresen magamévá tettem ismét, s így csak arra leszek kíváncsi, hogy a héten hogyan fog záródni majd a sorozat. Mindezek mellett hosszas gondolkodás után úgy döntöttem, hogy az általam preferált sportcipőt végül mégis megvásárolom ezzel is felkészülve a tavaszra, s az ezt magával hozó sétaidőszakra.
Abban szerencsés voltam, hogy két napra tervezett karbantartási munkálatok egy nap alatt véget értek, így a szabadságom utolsó napja szabad maradt végül. Szerencsére eme napon érkezett meg a fizetés is, s ebből fakadóan el tudtam intézni minden befizetést, s a szükséges dolgok megvásárlását is. A következő munkanapom előtt így már csak egy személyes találkozó maradt hátra egyik ismerőssel.

Már korábban is gondolkoztam azon, hogy milyen legyen majd a március. Egyértelműen időjárás tekintetében nem tudok tervezni, de ahogy fentebb is látható ismételten szerencsésnek mondhatom magam, mert az esős idő mind azon napokra van előre vetítve, amelyeken én dolgozom. Így a szabadnapomon elvileg, ha nem is jó időre, de vállalható időjárásra lehet majd számítani. Hazautazást nem terveztem, s egyetlen anyagi jellegű kikapcsolódást terveztem, s ez pedig nem más, mint a Tropicarium ismételt meglátogatása addig, ameddig komolyabb jegyáremelés nem történik. Abban pedig bízom, hogy semmi váratlan anyagi kiadást eredményező dolog nem fog majd ebben a hónapban történni.