Bohemian Rhapsody (2018)

Magyar cím: Bohém rapszódia

Már az elején hozzá kell tennem, hogy nem vagyok Queen rajongó, s szinte csak a slágerlistás zeneszámok azok, amelyek nekem tetszettek, tetszenek. Tény, hogy az együttes frontemberéről sokat olvastam és azt gondolom, hogy volt olyan sokszínű egyéniség, hogy érdekeljen egy életrajzi film. Ugyan nem ástam bele magam a Queen és Freddie Mercury történetébe, de azt hiszem tudtam eleget ahhoz, hogy beüljek eme alkotásra. Ugyan tetszett, de azt mondom, hogy vegyes érzelmeim voltak, és azért felállva a moziszékből némi hiányérzetem támadt.

Teljes bejegyzés

Venom (2018)

Magyar cím: Venom

Több filmes bejegyzésemben is leírtam, hogy egyes alkotásokat megnéztem volna moziban, de annak ellenére, hogy lett volna rá idő, és pénz mégsem tettem. Ennek legjelentősebb oka az, ahogyan az emberek többsége a moziban viselkedik, s ezáltal tényleg valami nagyon kell, hogy érdekeljen. Régebben elég volt, ha egy valami felkeltette az érdeklődésemet, és máris mentem megnézni, ez már jelentősen lecsökkent. Tény, hogy a Venom nagyon érdekelt, de bevallom, ha épp nem a szabadságomat töltöttem volna, és nem hívtak volna meg rá feltehetően meg sem néztem volna. Habár tény, hogy az előzetes kritikákkal és véleményekkel ellenben nekem tetszett.

Teljes bejegyzés

The Lion King teaser

Régen nagyon sokat jártam, vagy szerettem volna járni moziba. Hiszen nagyon sok jó filmet láttam, s jó párnál éreztem azt, hogy kár volt kihagyni, amikor debütált a mozikban. Egyrészről sokszor nagyon nehéz volt mozipartnert találni, másrészről pedig nem igazán szerettem a premier napján, vagy a premier hetében rögtön megnézni az adott filmet, ugyanis undorom van attól, ahogyan sokszor az emberek mozifilm alatt viselkednek. Ennek köszönhető is, hogy kialakult részemről egy olyan dolog, hogy csak azt nézem meg moziban, ami tényleg érdekel. Itt pedig két részre oszlik a megnézendő film megtekintési része: a premier hetében, vagy pedig a vetítés utolsó hetén, s lehetőleg utolsó napján, és délelőtti időpontban, ha lehetséges, s ezzel is elkerüljem a mások által generált rémes moziélményt (beszélgetés, székrugdosás, ökörködés, csámcsogás stb.)
Jövőre már egy filmet biztosan moziban szeretnék látni, de ez a szám kettőre nőtt, hiszen megérkezett a The Lion King, azaz honosított nevén Az oroszlánkirály „élőszereplős előzetese, mely lentebb látható.
Azok, akik a kilencvenes években voltak gyerekek, mint én jómagam nyilván hatalmas élményt jelenthetett nekik a rajzfilm, és annak betétdala. Azt gondolom, hogy az újragondolt változat nem fogja felülmúlni, de egy próbát megér mindenképpen.

Előrelépés!

A nyáron úgy hozta az időjárás, hogy nem tudtam használni az asztali számítógépemet, így az abban a hónap megvásárolt laptop került az asztalra, még kint csapkodott a villám. Akkor ugrott be, hogy mióta a blog létezik, azóta folyamatosan teszem közzé, hogy pontosan mit is vásárlok, amelynek túlnyomó többsége műszaki termék, ezáltal is egyfajta vásárlási tanácsot adjak azoknak, akik vásárláson törnék a fejüket. Így született meg az a bejegyzés, amelyben felsoroltam, hogy milyen mobiltelefonjaim voltak. Mindezek mellett természetesen nem sokkal rá érkezett egy másik is, amelyben viszont azt taglaltam, hogy milyenre is szeretném cserélnem az akkor még jelenleginek számító készülékemet. Ugyebár sokat írtam a blog keretein belül az impulzus vásárlásaimról, amikor egy hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntöttem, hogy valamit megvásárolok, vagy nem azt veszek meg, amit kinéztek. Ez annak fényében érdekes, hogy részemről szokás, hogy mindent igyekszek előre megtervezni, hogy véletlenül se hozzak rossz döntést, vagy fussak ki a pénzemből. Nos, azt kell mondjam, hogy az október nem ilyen lett, de kezdjük ugyebár az elején.
Tavalyhoz hasonlóan sajnos úgy hozta a sors, hogy ismételten nem sikerült szabadságra mennem nyáron. Idén az húzta keresztbe a számításom, hogy fixre be volt nálam tervezve a május végi szabadság, amelynek köszönhetően megcsappant a kiadható szabadnapok száma, így végül kénytelen voltam szembenézni azzal, hogy ha bevállalok egy nyári egy hetes szabadságot, akkor könnyen lehet, hogy 3-4 nappal gazdálkodhatok az év végéig. Ebből fakadóan bevállaltam ismét, hogy munkáról fog szólni az egész. Amely kicsit fárasztó volt, hiszen még kerékpárral is több, mint negyedóra a munkahelyem, és mivel izzasztó hőség volt, így nem volt felüdülés elmenni oda. A szeptemberi szabadságot abból a szempontból buktam, hogy itthon voltam kénytelen maradni, ráadásul meg is betegedtem arra a hétre. Később végül az október végére bekalkulált, és nemzeti ünneppel összerakott szabadságomra végül ismét lett egy betervezett utalás, amely ismét a fővárosba vezetett. 

Az október végét vártam, mint egy messiást, hiszen a pihenőnapokat összerakva, valamint belerakva a munkaszüneti napot és a szabad hétvégét majdnem két hét jött ki végül, amelyet teljes egészében a fővárosban töltöttem, ámbár most elsősorban nem is a szórakozás volt a cél. Természetesen ismét ellátogattam az állatkertbe, ahol némileg plusz volt, hogy az eddig lezárt terület már nyitva volt. 

Azért olyan hatalmas élmény már nem volt, hiszen még teljesen nem volt kész, valamint sikerült ismét összefutni ember módjára nem viselkedő emberekkel. Mindezek mellett természetesen többszöri látogatás célja a Margit-sziget volt, ahol előfordult, hogy egyedül voltam, de olyan is, hogy társaságom akadt, és vele sétáltunk. Ugyan fényképeket nem készítettem, de tény, hogy vizuális szempontból nagyon jó volt a sárgán hulló falevelek látványa. Persze még este visszamentem, hogy megnézzem a szökőkutat, amelyből sikerült végre elölről is elcsípnem a fényjátékot, amelyet tavaly nem. 

Ami lényegében fontosabb dolog volt az az volt, hogy az ismerősömmel szóba került az itt lévő munkaerő piac, valamint a munkakörülmények, s ennek köszönhetően felajánlásra került, hogy fent képességeimnek és végzettségemnek megfelelően jobb munkalehetőségek várnának több pénzért. Első körben elutasítottam, hiszen nem a mindent egy lapra feltevő típus vagyok, valamint spórolt pénzem sem volt, így aztán megbeszélésre került, hogy amennyiben egyikünk helyzete sem változik magánélet, munka és lakhatás szempontjából, úgy márciusban visszatérünk a dologra, és akkor lefixáljuk ezeket. Addig pedig marad a spórolás, és több havi bér összegyűjtésre az áprilisi hónapra, amelyben elvileg dobbantanék innen.
A fenti dolgoknak köszönhetően történt az, hogy azon kezdtem el gondolkodni, hogy mekkora kiadás lenne a decemberben a telefonvásárlás, s mivel megnéztem a fővárosban használt adatmennyiséget végül úgy döntöttem, hogy sokkal jobban jönnék ki előfizetésesként, mint feltöltő kártyásként. Így végül a múlt héten átváltottam előfizetésesre és magamévá tettem a Huawei Mate 20 Lite-ot, ami fényképezés terén nem okozott csalódást. 

Hatalmas nagy előrelépés főleg kamera terén, amely többféle fényképezési opciót ajánlj, amennyiben éjszaka akarunk képet lőni. Még az utolsó előtti éjszakai móddal vaku nélkül, addig az utolsó kép vakuval, hagyományos módon készült.
Két negatívum jutott róla eszembe. Az egyik sajnos a zenehallgatás téren kicsit halkabb hangzás, valamint a nagyság, ami nekem már kétkezes kezelést igényel. Ennek ellenére azt gondolom sokkal jobb vétel volt, és lett is volt, mint a korábban gondolt P20 Lite.