Aki nyomon követi a helyzetjelentés kategória bejegyzéseit, annak nem lehet szokatlan, hogy az év utolsó napján kilövök a virtuális világba egy összegző bejegyzést az adott évről. Időm engedi, hiszen korábban is leírtam, hogy lassan kilenc éve úgy döntöttem, hogy nem erőltettem az ünnepeket, melyek gyermekként sem jelentettek túl sokat nekem. Felnővén pedig beláttam, hogy akkor tudok jól szórakozni, ha azt csinálom, amit akarok, és nem azt, amit KELL. A szilveszter volt az utolsó ünnep, amibe belekapaszkodtam, de az utolsó próbálkozásom ezen a napon való szórakozásra is rosszul sült el. Végül be kell látnom, hogy egy olyan embernek, aki nem tűri meg maga körül a részeg embereket, s ő maga nem is fogyaszt alkoholt élvezhető, és kulturált szilveszteri program nem jöhet össze. Igazából nekem ez a nap ugyan olyan, mint az összes többi. Egyedül csak az emberek petárdákhoz, tűzijátékokhoz és italhoz való hozzáállása zavar, ami nem teszi lehetővé azt sem, hogy egy könnyed esti sétát tegyek a környéken biztonságban.
Az év eleje eléggé harmatosan telt. Igazából próbáltam pofozgatni a bankszámla egyenlegem, mert szerettem volna a korábban villámkárt szenvedett Playstation 4-et pótolni, de sajnos idén is igaznak bizonyult az a mondás, mely szerint ami elromolhat, az el is fog romolni. Szerencsére idén azért visszafogottabban történtek ezek a dolgok, így komoly anyagi kár nem ért abból a szempontból, ha valami tönkrement, vagy pótolni kellett.
A tél inkább hideg volt, mint sem hófedte, de idén azért először hosszú évek után érdekes volt megtapasztalni a – 20°c hőmérsékletet. Érdekes volt látni a befagyott élővíz csatorna felületén mennyire bátran csúszkáltak az emberek és azok gyermekei. A korábban megvásárolt Huawei P8 Lite telefonommal meg voltam elégedve, de azért elment az idő felette, illetve némileg már a töltő csatlakozó része is lötyögött a telefonban, így végül hosszas gondolkodás után áprilisban nem játékkonzol vásárlás lett, hanem Huawei P9 Lite 2017 megvásárlásra. Az előzőt eladva tulajdonképpen az eredeti ár feléért szereztem meg. Először még bántam, hogy megvettem, de a remek fotói, és a jó akkumulátora meggyőzött, hogy nem volt rossz vétel. A nyár viszonylag eseménytelenül telt, hiszen voltam oly ügyes, hogy mivel nem volt előre tervezett programom, így aztán belementem abba, hogy tavasszal és nyár elején szabadságot kapjak, majd egész nyáron dolgozzak. Ebből fakadóan pedig sokat tanultam. Főleg úgy, amikor utólag rájöttem, hogy mennyiszer jó lett volna az az egy hét szabadság.
Fentiekkel ellentétben azért szerencsésnek mondhatom magam, mert a szeptemberi szabadságom jól telt, habár voltak benne esős napok. Azonban feljutottam ismét Budapestre, ahol több napot tölthettem el, s elég sok helyre eljuthattam, amire egy nap alatt nem lett volna lehetőségem. Nyilván nagyban hozzájárult, hogy remek társaság is adott volt, így aztán nagyon jól szórakoztam. Főleg úgy, hogy eljutottam végre a Tropicariumba, ami nem volt akkora durranás, mint ahogyan bereklámozták, de mégis jól éreztem magam.
Ahogyan lenni szokott mikor látjuk, hogy minden rendben lesz, és már tervezünk bármi közbe jöhet. Így történt múlt hónapban is, amikor sajnálatos módon folyadék került a számítógépbe, s több alkatrészt kellett cserélni. Igaz, hogy a százezres tételt nem érte le, de még így is eléggé fájt az összeg, amit ki kellett pengetnem az új alkatrészekért. Az alatt az öt nap alatt pedig tulajdonképpen nem volt más szórakozási lehetőségem, mint a telefon, és az IPTV, amit egyébiránt nem is használok. Mivel a korábban tulajdonomban lévő játékkonzol csak az eredeti Blu-ray filmeket volt hajlandó lejátszani, így aztán egy leárazás keretén belül szert tettem életem első Blu-ray lejátszójára, hogy ha hasonló helyzetbe kerülnék, akkor legalább filmet tudjak nézni. Szerencsére beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Mindezek mellett mind anyagilag, mind pedig béren kívüli juttatásban is eléggé bőkezű volt a cég, így a november végi vásárlások nem nagyon látszódtak meg a bankszámlám egyenlegén.
Jövőre komolyabb dolgokat nem tervezek. Ami tény, hogy szeretném a játékkonzolt pótolni, valamint egy középkategóriás, 100 ezer alatti értékű laptop vásárlásán töröm a fejem. Utóbbi akkor kellene, ha az asztali PC meghibásodna, akkor nem kellene rögtön szaladnom és megvásárolni az alkatrészeket. Ráérne míg összegyűlik a pénz, addig pedig használnám a laptopot.
Budapesti út ismét be van tervezve, habár nem tudom mikor lesz valóban esedékes. Bízom benne, hogy tavasszal sikerült majd ismét 5-6 napot fenn tölteni, s ismét bebarangolni az egész várost. Habár tény, hogy látványos volt, viszont az emberi hozzáállás, amit a fővárosi lakosok tanúsítanak, és alkalmaznak mindennap nem túlságosan pozitív.