Magyar cím: Szenilla nyomában
2003 május. Ekkor történt valami. Ekkor mutatkozott be a Finding Nemo (magyar keresztségében Némó nyomában). Az előzeteseket látva kíváncsi voltam rá nagyon, de nem igazán mozgatott meg ahhoz, hogy elmenjek, s a moziban megtekintsem. Leginkább azért, mert akkor már eléggé serdülőkorban voltam, s nem igazán szerettem volna egy csomó gyerek közé beülni. Ez van.
Miután napvilágot látott DVD-n is, így nem volt kérdés, hogy egy nézhető kópiát be kell szereznem, s azonnal a kedvencemmé vált. Nem kell mondanom, hogy a Pixar stúdió alkotott valami nagyot, ami azóta is a kedvencem megunhatatlan szinten. Nem is véletlen, hogy a Blu-Ray kiadvány a birtokomba került. Igaz, ez a verhetetlen árának is köszönhető. Kétség nem fér hozzá, hogy egy aranybánya lett a film, ámbár nekem némi érthetetlenség van a fejemben, hogy miért is kellett jóformán 13 évet várni arra, hogy elkészüljön a rettenetes magyar címmel rendelkező folytatás?