Fantastic Four (2015)

Magyar cím: Fantasztikus négyes

Nem vagyok képregény rajongó, s nagyon nem is olvastam. Habár elvétve egy-két szám akadt azért, de anyagi háttér nem tette lehetővé, hogy nagyban belemerüljek ebbe az univerzumba. Lehet, hogy ez a nagy pozitívum részemről, mert így legalább nem vágom le azt a hisztit, amit a képregény rajongók megtesznek szinte minden egyes filmnél.
Lassan rám is jellemzőek az ilyen „hisztik”, ámbár én leginkább a reboot kapcsán szoktam felszólalni. Amikor van egy film, s készül hozzá még pár rész, s egyszer csak ahelyett, hogy hagynák békében inkább újra forgatják. Ez történt a Fantastic Four-ral is, amelyet két rész után nulláztak. Kevés sikerrel.

hrt-fantastic.four.2015.1080p.mkv_snapshot_01.33.05_[2015.10.29_19.51.04]

Teljes bejegyzés

Másodjára is Tomb Raider!

Kellemes húsvéti meglepetés volt számomra, amikor androidos eszközökre is beúszott az első Tomb Raider, s mindezt úgy, hogy a kiegészítő epizódot is tartalmazta egy csöppet feljavított látványvilággal. Bár már akkor is jeleztem, hogy véleményem szerint érkeznek majd a többi részek is. Így a mai napon meg is érkezett 446 forintért a második rész, mely egyébként személyes kedvencem elég régóta.

tr200 tr201 tr202Az első rész vett rá arra, hogy idén az összes klasszikus részt végig vigyem. Így egyelőre jegelve lesz nálam eme rész, főleg azért, mert három hét, s itt van az új epizód. Mindenesetre belepillantottam, s azt kell mondanom, hogy megint csak csiszolt a kiadó a látványvilágon.
Annyi bizonyos, hogy majd unalmas perceimben (buszon, orvosi váróteremben stb.) majd jól fogok vele szórakozni.

Easy A

Magyar cím: Könnyű nőcske

Nálam minden adottnak kell lennie, hogy el tudjak aludni. Ehhez pedig az kell, hogy ne legyen semmilyen zavaró tényező. Teszem azt, ha egy légy neki megy az ablak üvegnek már attól fel tudok ébredni, illetve olyan zajok, hangok vannak melyektől fel tudok ébredni. Ezért többnyire nincs teljesen csend a szobámban. Vagy zene szól bizonyos hangerőn, vagy pedig TV. Utóbbin pedig kizárólag olyan csatorna, amelynél tényleg az ember be tud aludni annyira unalmas. Mikor már meguntam, hogy már tizenkettedjére hallom Hitler útját, illetve már tizenhetedjére sem voltam kíváncsi, hogy Alaszkában a nagy hóban hogyan mentenek járműveket elkezdem elölről lapozni a csatorna listában. Ekkor akadtam rá eme filmre, melynek nagyjából a közepébe pillantottam bele. Akkor felírtam, hogy meg kell nézni. Végre ma el is jött a pillanat.

0.mkv_snapshot_00.00.39_[2015.10.26_20.19.26]

Teljes bejegyzés

Les Revenants: 2.évad

Úgy látszik a sorozatos ipart elérte az a hullám, hogy nagyon szeretnek a halottakkal foglalkozni, akik egyébként nagyon szeretnek valamilyen formában visszatérni az élők sorába. A két évadot megélt Ressurection kapcsán ismertem meg a Les Revenants-ot, ami egyébként nagyon tetszett nekem. A limitált nyolc epizódos évad lehetővé tette, hogy elég tömör szériát kaphassunk. Ami egyébként nagyon meglepő volt, hogy nagyjából 3 (!!!) évnek kellett eltelnie, hogy megkapjuk a folytatást. Időközben ugye volt egy amerikai remake The Returned címén, ami egy évad után búcsút is mondott a nézőinek. A pótlás viszonylag jó volt, hisz ki lehetett várni a szeptembert, amikor is a francia halottak is visszatérnek közénk.

Teljes bejegyzés

Tüskevár (2012)

Ha nagyon őszinte szeretnék lenni, akkor kifejezetten irritál az, ami a mai filmes világban történik. Ha valami sikeres, akkor rögtön kell neki rittyenteni folytatást. Ha nem jól sül el, akkor csinálunk egy olyan epizódot, ami nem veszi figyelembe azt, amelyik rosszul sikerült. Ha véletlenül az sem sikerül akkor sincs semmi veszve. Hiszen jöhet a Remake, azaz új szereplőkkel leforgatjuk ugyanazt. Tehát sem folytonosság, sem pedig egyediség nincsen lassan, amit én egyébként nagyon, de nagyon hiányolok.
Az itthoni filmgyártás egyébként is olyan lassan, mint egy pöcegödör, s szinte kizárólag csak a régi filmeket lehet felhozni tényleg minőségi alkotásként. Az újak pedig szinte el sem jutnak az emberhez, vagy annyira nincs marketing mögötte, vagy csak simán ótvar annyira, hogy DVD-n vagy nem jelenik meg, esetleg valamelyik üzlet raktárában porosodik, mert még száz forintért se kell a kutyának.

Lehet mondani, hogy kinek milyen gyermekkora volt. Ha vizuális alkotásokra akarok szorítkozni, akkor azt kell mondanom, hogy tartalmas gyermekkort tudhatok a hátam mögött. Egyik kedvencem volt gyermekként is a Tüskevár, melyet csak mozgóképes változatban láttam, így nem tudom, hogy mennyire is tért el a regénytől. Azonban némileg borúlátó voltam, amikor megtudtam, hogy ebből is érkezik egy feldolgozás. Igaz, hogy lassan három éve debütált, de csak most jutott el hozzám.

Tüskevár.2012.mkv_snapshot_00.00.11_[2015.10.25_17.12.28]

Teljes bejegyzés

Fémesen elegáns

Az a fajta vagyok, aki – amennyiben számomra mindenképpen minőségi alkotás – bizony vesz eredeti tartalmat fizikai adathordozón. Idén nyáron végre 14 évnyi várakozás után ismét egy epizóddal bővült a számomra hatalmas filmélménnyel társuló Jurassic Park széria. Ugyan tetszett a Jurassic World, s jól szórakoztam rajta, de azért elismerem, hogy nem hibátlan, s nem is ér fel az első részhez annak ellenére sem, hogy szorosan ott van mellette.
Amikor kijöttem a moziteremből számomra már biztos volt, hogy ez nekem kell eredetiben is, hogy feltehessem a polcra, hogy mindennap első legyen, amikor ébredés után kinyílik a szemem. Az viszont tény, hogy kacskaringós utat jártam be a kiadással, mire tegnapi napon a kezembe foghattam.

Valamikor augusztus vége felé találtam rá az előrendelői aloldalra, ahol egyedül még a fémdobozos kiadásra fogadtak előrendelést. Első körben rögtön leadtam a rendelést, mert ez kell nekem. Nem, nem a doboza miatt, hanem a filmért. Mivel akkor még csak erre lehetett előrendelést leadni. Visszaemlékezve saccolva egy olyan hónap múlva jött a lehetőség előrendelésként a műanyag tokos változatra. Ekkor hosszan töprengtem, hogy mi legyen. Ekkor töröltem a rendelésem, s előrendeltem a műanyag tokosat, melynek ugyebár fogyasztói ára nem érte el a 6 ezer forintot. Eltelt ismét egy kis idő, amikor frissítették a borítót, melyről nekem az volt a véleményem, hogy hasmenés idején az ember szebbet produkál a mellékhelyiségben, így töröltem az előrendelést, s újból jeleztem igényemet a fémdobozos kiadásra.
Nagyjából egy hét volt, mire odáig eljutottam, hogy úgy sem az előborítót fogom nézni, s a polcon egyébként is csak a kiadás gerince látható. Ekkor ismét módosítottam a rendelésemet a műanyag tokos változatra. Mivel a fémdobozos 7690 forint volt, ezért szállítási költséggel nem járt volna. Viszont mivel a műanyag tokos 6 ezer alatt volt, így jött rá egy remek 500 forintos szállítási költség, így már a két kiadvány ára közötti rés volt nagyjából 800 forint. Ekkor úgy döntöttem még egy filmet megrendelek, s a kettő ára ott van egy fémdobozoséval. Így nincs szállítási költség. A pofára esés akkor jött, amikor kecsesen haza húztam a belemet ezen a hétfőn, s nem szembesültem azzal, hogy míg a fémdobozos változat szállítható státuszt kapott az üzlet weblapján, addig a műanyag tokos változat megjelenésének ideje szerdáról szépen átkerült jövő hét péntekre. Ezen eléggé eldurrant az agyam, s végül ez lett az eredménye:

IMG_20151022_202431 IMG_20151022_202444 IMG_20151022_202516 IMG_20151022_202553 IMG_20151022_202601

Hétfőn úgy döntöttem, hogy nem akarok tovább várni, így végül ismét rendelést módosítottam, ezúttal a fentebb látható fémdobozosra. Mivel dolgoztam a héten, s nem is tudtam volna senkit megkérni, hogy átvegye, így végül maradt a Pick Pack pontos átvétel. Mivel 2-3 munkanapos határidőt jeleztek felém (amiből ugye egy munkaszüneti nap a nemzeti ünnep miatt), így nagyon szorítottam, hogy az eredetileg szerdára számolt átvétel megvalósuljon. Persze nem jött össze, lett belőle csütörtök, ahol a túlórám miatt munkavégzés után volt tíz percem, hogy zárás előtt beérjek az átadópontba. Sikerült!

Kiadás dupla lemezes lett, ami tartalmazza a 2D, s 3D változatot egyaránt. Utóbbiért annyira azért nem vagyok oda, így tegnap rögtön a hagyományos változatot vettem kezelésbe. Egyetlen egy dolog, ami nem tetszik, hogy véleményem szerint túl van hype-olva Chris Pratt, akivel kapcsolatban van is pár extra tartalom, aminek köszönhetően végig csak a hagyományos „Így készült”, s a kivágott jelenetek, illetve még pár háttérmunkálatokat bemutató extra tartalmat tudtam végignézni.
Ami viszont sajnáltam, hogy itt nem kaptak helyett az előzetesek, melyeket azért az ember olykor újra megnézne. Legalábbis nekem lenne rá igényem. A hangzással, képpel viszont nem volt probléma még úgy sem, hogy ma megnéztem a 3D-s változatot is. Habár a kiadványnak köszönhetően rájöttem, hogy a tulajdonomban lévő Playstation 3 (amit Blu-ray lejátszóként is használok) képes 3D-s lemezeket is lejátszani.

A kiadvány nagyon tetszik, s igényes lett. Egyetlen egy dolog hagyott bennem keserű szájízt, hogy a lemezek egymások kaptak helyet. Ugyan nem érnek egymáshoz, viszont emiatt a felső lemezt kissé nehéz kivarázsolni a tokból. Mivel úgy is a 2D-s lesz majd agyonnézve, így a 3D-s „száműztem” oda.

Uncharted 4 gameplay!

Hogyan is maradhatott ki nálam eme videó, nem tudom. Egyelőre, ami bizonyos, hogy márciusban érkezik az új rész. Hosszú gondolkodás után viszont úgy döntöttem, hogy amennyiben lehetséges konzol beszámítás, úgy jövő év elején beruházok egy Playstation 4-be. Bízom benne, hogy ez sikerülni fog, s a számításaim nem fognak csalni.

Az a bizonyos impulzus vásárlás…

Ami mindenképpen igaz rám az nem más, mint a szokás hatalma. Amennyiben hozzászokok valamihez, akkor nagyon nehéz arról leszokni. Szinte mindenre igaz ez. Legnagyobb probléma ez leginkább a saját „költségvetésemnél” van, amikor már hónapokra előre jóformán beosztom fillére pontosan, hogy mire is fogok költeni. Az esetek 80%-ban ezt soha nem sikerül tartani. Mint például ma sem.
A történet ott kezdődik, hogy nagyon hozzászoktam az egyik billentyűzethez, melyet Hama Casano néven lehet csak ismerni. Nagyjából 2 ezer forintos volt, amikor először megvettem, s az ára azóta nem is növekedett szerencsére. Talán a hatodikat használtam el idén, de annyira nem zavar lévén tényleg olcsó a pótlása. Az más kérdés, hogy összerakva az összeget mennyi is jön ki egyben végül. Történt ugyanis, hogy nyár elején elhasználtam az utolsót is. Ami annyit jelent, hogy már hihetetlen hangos volt szerencsétlen, hogy még zenehallgatás közben is már zavart. Viszont sajnálatos módon sehol nem találtam már, s csak neten volt rendelhető. Mivel már nagyon zavart, így inkább elcammogtam a helyi MediaMarkt-ba, ahol szépen egy szintén lapos, de másik modellű Hama terméket vásároltam. Csak pár nap múlva jöttem rá, hogy talán nem kellett volna megvenni, hiszen az enter „anorexiás” kialakítása miatt sajnos sok volt a félreütés. Mivel nem volt hibás egyébiránt, s már el telt pár munkanap nem vittem vissza. Nagyjából itt már legalább 4 ezer forint elment. Ekkor jött, hogy véletlenül leesett az egér, mely ezek után már nem volt használható. Vásároltam olyat, ami egy hónapon belül rossz lett, majd végül helyettesítettem egy vezeték nélkülivel, ami a napokban szintén behalt hanghatásilag. Az ő pótlására vásárolt meg egy ipari hulladék.

Időközben természetesen tiszteletemet tettem a MediaMarkt-ban, ahol láttam egyet, ami megfelelő lenne nekem, de inkább úgy voltam vele, hogy annyi szent, hogy én nem adok egy billentyűzetért 9 ezer forintot még akkor sem, ha jár hozzá vezeték nélküli egér, s a klaviatúra is vezeték nélküli. Úgy döntöttem, hogy a nálam bevált modellt fogom megvásárolni interneten, így végül leadtam a megrendelést múlt héten. Időközben persze próbálkoztam mindennel a jelenlegi billentyűzettel, hogy ne legyen annyira hangos, s visszanyerje megvásárolt állapotbeli jellegét, de sajnos nem értem el vele semmit. Egy hét után már megelégeltem, hogy még mindig csak feldolgozás alatt áll a rendelésem, s nyakamba kaptam a várost. Végül megint a MediaMarkt-ba kötöttem ki, s a korábban kiszemelt billentyűzetet a kezembe vettem, ha már a minta darab használata kellemesnek bizonyult,  illetve egér is volt hozzá. Igen, igen. Így lett nekem egy 9400 forintba kerülő rapoo 8200p-s szettem.

8200P_black

Drágállottam ugyan, de már tényleg nem volt más választásom, amennyiben szeretném tényleg úgy használni a gépemet, ahogyan megszoktam, s mellette meg is lenne a kényelmem. Amennyiben összeadom az elmúlt hónapokban egérre, s klaviatúrára költött pénzemet, akkor többek között az is világossá vált számomra, hogy ebben a hónapban simán zsebemben maradhatott volna az az összeg, amiért megvásároltam eme példányt, ha nem spórolok, s megveszem már eredetileg is ezt. Ugyan nem volt szükségem vezeték nélküli billentyűzetre, de nagyon bízom benne, hogy kitart elég sokáig. Mindkettővel meg vagyok elégedve, habár a 3.0-ás usb-t fel kellett áldoznom, hiszen a 2.0-ásnál valamiért a billentyűzet nem volt eléggé stabil. mivel olyan írást nem találtam a neten, ami ilyen problémával foglalkozna, így gondolom nálam lehet a baj.

…és íme, amikor az ember spórol, s végül kénytelen tényleg megvenni azt, amit drágállott..

Rise Of The Tomb Raider – Az első 27 perc!

Most már tényleg nem lepődnék meg azon, ha az egyik nap arra jönnék haza, hogy a játék teljes végigjátszása elérhető, miközben még a játék tulajdonképpen meg sem jelent.
Nagyon sok videót láthattunk róla, s kevesebb, mint egy hónap múlva meg is jelenik. Nekem egyelőre látványban, s játékmenetben is tetszik. Egyelőre csak egyetlen egy bajom van vele, hogy az Xbox 360-as kiadásból képeken kívül még semmit nem tudni. Ami azért probléma, mert egy dolog, hogy elfogadható a képek alapján az adott kiadás a régi konzolra. Viszont így nem lehet 100%-ra rámondani, hogy tökéletesen is fog futni…

Mindenesetre itt a játék első 27 perce, amibe én is csak belelapozgattam.

Mi is történik a vizuális szórakozások terén?

Én az a fajta vagyok, aki olyan mint a medvék. Amikor megérkezik a hideg idő, akkor nem szeret kimozdulni a jó kis meleg „kuckóból”. Ennek okán pedig leginkább október végén kezdődik meg az a szakasz, amikor átadom magam a vizuális alkotások gyönyöreinek. Ez nem más jelent, mint hogy ilyenkor sokkal több filmet tekintek meg, illetve még kedvemre válogatok a sorozatok közül, melyeket nem próbáltam be, vagy pedig fogom magam, s egy korábbi kedvencemet újranézem. Természetesen a játékok sem maradnak el.

Régebben iszonyatosan sokat tévéztem, s emellett pedig napi szinten legalább négy órát ültem a számítógép előtt. Azóta a munkaerő piac részese lettem, s ennek köszönhetően megcsappant az ezekre a dolgokra szánható idő. S még akkor nem is nagyon tettem hozzá még a magánéletet. Utóbbi hozadéka az, hogy hetente kijelölök egy szabadnapot, amikor délelőttől egészen késő délutánig gubbasztok a monitor, vagy a televízió előtt.
Ennek köszönhető többek között, hogy az általam követett sorozatokat erősen meg kellett nyirbálni, illetve a bepróbálás előtt álló újoncokat nagyon meg kellett válogatni. Emiatt is van az az állapot, hogy míg régebben akár 15-20 szériát is nyomon követtem, addig mára ez a szám leredukálódott nagyjából 4-5-re. Az újoncokat nagyon vártam, hiszen idén már csak két visszatérő sorozatom volt, s ennyi volt a saját sorozatos palettámon. Sajnos nagy megváltást eme szezon sem hozott, ellenben iszonyatosan tetszetős lett az egyébként nem várt The Muppets, mely elérte nálam azt a szintet, hogy minden héten várjam. Amitől viszont tartottam, hogy a Heroes Reborn csak közepes lett, de még mindig nézhető szinten van. Azonban hiányzik belőle az a hangulat, mely az eredeti sorozatban megvolt. Olykor előfordult, hogy nem tudtam magammal mit kezdeni, így úgy döntöttem, hogy ideje lenne elővenni valamelyik egykori kedvenc szériámat. Így esett a választásom a Six Feet Under-re, mely az első évad után törölve lett részemről, hiszen rájöttem, hogy ez az a sorozat, amely elsőre tud csak igazán nagyot ütni. Kevés idő miatt viszont nem szerettem volna vele a későbbiekben kínlódni.

Filmekkel állok legjobban hadilábon lévén nem követem nyomon a friss híreket, ami a mozi világából érkezik, illetve nagyon sok olyan új alkotás van, amely ha nem kap elég nagy marketing felületet, akkor bizony csak hónapokkal a megjelenése után értesülök róla. Saccolva legalább 10-12 új filmet láttam az elmúlt két hónapban főleg az esős napok miatt, de sajnos csak a The Time Traveler’s WifeThe Lazarus Effect, és a Poltergeist 2015-ös változata volt az, aminél nem úgy keltem fel az ágyból, hogy bántam a rá fordított időt. Ámbár tény, hogy sajnos ezek is csak egyszer nézősök közé tartoztak.
Azért teret engedtem a régi kedvenceimnek is. Idehaza sajnálatos módon kevés Blu-ray kiadás jelenik meg, s többnyire ezeknek az ára igencsak magas. Ritka az olyan kiadvány, amely nem 5 990 forintról indul. Hozzátenném, hogy akad olyan, amelyik meg sem jelenik. A külföldi alacsony ár miatt, illetve itthoni pár akciós árcímke miatt jó pár kiadásnak lehetek büszke tulajdonosa. Ilyen az Alien Antológia, Alien vs. Predator, Silent Hill Revelation, Alien vs. Predator: Requiem és a  Maleficent. Az utóbbin kissé mosolyogtam, mert 2990 forintos áron vettem meg, s máshol a DVD (!!!) változata majdnem 4 ezer forintba került.
Az októberi hónap sem marad megrendelés nélkül. Még nyáron berendeltem a fémdobozos Jurassic World kiadványt, de végül úgy döntöttem, hogy a hozzá csapott 3D-s lemez nem kell, így inkább az olcsóbb (aminek egyébiránt pocsék borítója van, de a polcon amúgy is csak a gerincét látom majd a kiadásnak) műanyagtokos változatot rendeltem be. Mellé pedig az Egy bogár élete kiadást. Mindkét film jövő hét közepén érkezik majd meg:

F9339

A játék világ már kicsit visszafogottabbra sikerült nekem. Leginkább azért, mert fáradtan sokkal inkább megnézek egy filmet, vagy kimozdulok itthonról, mint hogy a televízió előtt kuksoljak. Ennek kapcsán kevés időm jutott rá, de ismét nekiálltam az Uncharted szériának, melynek a harmadik epizódját taposom, aminek saccolva az egy harmadát sikerült teljesítenem.
Persze bízom benne, hogy ebben a hónapban sikerül még mást is kipróbálnom, habár nem sok esélyt látok már rá.