Jó szokásomhoz híven úgy néz ki idén is pár órával az új év előtt kilövök egy aktuális „helyzetjelentős” bejegyzést a virtuális világba. Amire egyébként is szükség van a blog tekintetében, ugyanis az elmúlt hónapokban nem igazán voltam aktív, ami a bejegyzések számát illeti, hisz elég ingadozó volt szinte az egész évben, ami érthető is, hisz elég változatos és felemás éven vagyok túl.
Tavaly végeztem a suliban, s kellő befolyásos ismeretség hiányában sajnos várt rám a munkanélküliség világa, ami tartott pár hónapig amikor is decemberben sikeresen találtam magamnak állást, ami egy hónap alatt ki is merült a kollégák hozzáállása és a munkakörülményeknek köszönhetően.
Ezután laza két hónap következett, majd ismételten visszakerültem a munka világába alig két hónapig, hogy az újonnan induló vállalkozás hamarosan megváljon tőlem anyagi gondokra hivatkozva, majd pedig rövid idő múlva a kollégáimtól is ugyanígy megvált. Ezek után pedig keserédesre sikerült a nyaram, s szinte már teljesen szétestem amikor is ismét visszakerülhettem a dolgos hétköznapokba. Kemény három hónap volt, míg próbáltam teljesíteni, s reménykedni abban, hogy hosszútávon terveznek velem. De szerencsém volt, mert végül úgy döntöttek, hogy megtartanak. Így jelen pillanatban is rendelkezem munkával, s a jövő hónapban sem kell elbocsátástól tartanom, s anyagilag is teljesen jól állok ahhoz, hogy különböző dolgokkal tudjak számolni. Leginkább ismételten gépfejlesztésről van szó, hisz immáron kizárólag egy izmosabb processzorra lesz szükségem a következő hónapban ahhoz, hogy teljesen új PC-m életre kelljen.
Az elmúlt két hónap eléggé nehézkes volt munka szempontjából, hisz közeledtek az ünnepek, s ennél fogva bizony igencsak megemelkedett azon kedves vásárlók száma, akiknek IQ hányadosuk egyenlő a zöldmoszattal, s személyi higiéniájuk pedig egy mocsári teknősével vetekszik.
A munka miatt igencsak megcsappant a szabadidőm, így nem sok mindenre jutott időm. Ez főleg neten töltött aktivitásomon látszott meg teljes egészében, bár ezt sikerült hellyel-közzel megoldani. A munkakörülmények elfogadhatóak, kollégákkal kijövök, s azt gondolom ez sokkal fontosabb bárminél. Fizetésem emelkedett, tehát jelen pillanatban kisebb problémáktól eltekintve minden a normális, s rendes kerékvágásban megy. Ugyan valamikor tettem megjegyzést, hogy bizony visszafogom sírni az iskolás éveket azt kell mondjam, hogy én jelen pillanatban nem sírok ezeket vissza. Legalábbis mikor meglátom a számlámra megérkezett fizetésemet.
Jövőre nézve – lévén immár rendelkezem tartós munkahellyel – sokkal több szabadidős tevékenységet tervezek beiktatni szabadidőmnek megfelelően (habár télen nem vagyok hajlandó kimozdulni a meleg lakásból kivételesen csak közös mozizás erejéig).
Függetlenül attól, hogy az emberek túlnyomó többsége szórakozással tölti az idejét, én inkább pihenéssel, s ezáltal is kihasználva a szabadnapomat,s ezzel a bejegyzés az utolsó ebben az évben.
