Élet Google nélkül

A mobiltelefonos híreket nyomon szoktam követ, s ezzel párhuzamosan pedig néhány fórumon is jelen vagyok. A személyes véleményem a mobiltelefon piaccal az, hogy olyannyira beleivódott eme eszközök használata az emberek hétköznapjaiba, hogy lassan minden hónapban érkeznek új készülékek miközben a gyártók egymással próbálnak versenyezni. Utóbbi nem is lenne probléma annak fényében, ha valóban megfizethető áron lennének ezek a készülékek elérhetőek. Előfizetéssel hozzá lehet férni ezekhez a készülékekhez, de sajnos már a kamatmentes törlesztőrészlet is elég húzós, ha az ember nem egy év múlva szeretné a megvásárolt eszközét lecserélni. Miközben egyes híreknél tulajdonképpen az emberek egymásnak esnek ahelyett, hogy néhány márkát és készüléket nem társadalmi jelképként kezelnének. Eme bejegyzés többek között azért is született meg, mert az egyik hír alá megjegyeztem, hogy mennyire megvagyok elégedve a tavaly vásárolt jelenleg is használatban lévő készülékemmel úgy, hogy Google támogatottsággal nem rendelkezik. Ez pedig nem más, mint egy Huawei P50 Pro. Lássuk hogyan élem a napjaimat hétköznapi emberként ezzel a készülékkel.

Teljes bejegyzés

2022: A vegyes érzelmek éve

Középiskolás voltam, amikor több személyes blogba belefutottam, s eldöntöttem, hogy én is indítok egyet. Idén májusban volt ennek már 13 éve, amely egyébiránt elég hosszú idő, s ezalatt nagyon sok minden történt. Egyrészről befejeztem az iskolát, s másrészről pedig érett felnőtté váltam. Habár minden évben vannak történések az életemben, amelyek formálnak a személyiségemen. Azonban akadnak dolgok, amelyekkel kapcsolatban a véleményem nem változott. Első körben nem bántam meg, hogy annak idején a képernyő előtt az internetet használva pornó és egyéb tartalmak helyett személyes blog készítésébe kezdtem. Második körben pedig továbbra is él bennem az, hogy akkor tudok ünnepelni, amikor történik valami, amely ünneplésre méltó. Ebből fakadóan pedig a piros napos ünnepek valamint egyéb mások által jeles napnak tartott napok nekem ugyanolyan hétköznapnak számítanak. A karácsony után a szilveszter is kiesik részemről főleg azért, mert az általam ismert emberek túlnyomó többsége irracionális módon ünnepelni akarja eme napot, továbbá legfőbb szerepe az alkoholnak van, ami nálam kieső dolog, mert nem fogyasztok és fogyasztottam egyáltalán. A másik dolog, amely viszont megmaradt, hogy mindig írtam eme sokak által jeles napnak tartott ünnepen egy összegző bejegyzést, hogy milyen is volt az adott évem: 

2009   2010   2011   2012   2013   2014   2015   2016   2017   2018   2019    2020   2021

Ámbár tény, hogy ugyanott lakom, ahol tavaly ilyenkor. Ugyanaz a lakótársam, s a magánéletemben is minimális változás történt. A munkahelyem is ugyanaz, mint ahogyan a sokszor nem említett, de meglévő problémák. Ennek ellenére azért el kell ismernem, hogy sok minden történt ebben az évben még akkor is, ha többségük nem egy hatalmas nagy dolognak számít. Tény és való, hogy voltak negatív és pozitív dolgok egyaránt, de legalább ettől lesz érdekes eme gigaposzt, amelyben összefoglalom az egész évet.  Teljes bejegyzés

Huawei P50 Pro: Lesz-e feltámadás?

Viszonylag képben vagyok a műszaki termékekkel. Azokkal végképp, amelyekkel én is rendelkezek vagy érdekelnek. A mobiltelefonokkal már van egy kisebb problémám. A véleményem továbbra is tartom azzal kapcsolatban, hogy sok a gyártó ehhez mérten sok készülék jelenik meg évente még gyártón belül is. Ennek következménye pedig az, hogy nagyon könnyű „eltévedni”, amikor az ember vásárolni akar, s anyagilag kicsit vagy egyáltalán nincs korlátok közé szorítva. A márkákhoz való hűségem továbbra is töretlen, hiszen ha valami beválik, akkor miért is kellene azt lecserélni? Sokáig kitartottam a Sony mellett még egyszer szembe nem jött a Huawei és annak P8 Lite bemutatódarabja. Nem kell mondanom, hogy teszt elolvasása után azonnal vettem egyet, s azóta a márka iránt töretlen a hűség még akkor is, ha kapott némi szankciót, melynek köszönhetően egyre több cég hátrál ki mellőle. Engem eddig komolyabb hátrány nem ért, hiszen a felhasználási szokásaimból még egy olyan alkalmazás sem tűnt el a márkán belül, ami nélkül úgy érzem, hogy élni nem tudnék.
Rövid időn belül váltottam P50 PRO-ra, aminek az oka leginkább az volt, hogy volt egy megérzésem vele kapcsolatban továbbá képek alapján nagyon tetszetős volt. Ehhez még hozzátettek a videótesztek, így nem volt megállás. Mivel az én nevemen van az anyám előfizetése így megújításkor vásároltam egy újabb telefont. Jó pár írást és véleményt elolvastam, s azt gondolom, hogy sokan indokolatlanul húzzák le az utódot még akkor is, ha valóban nem nagy az előre lépés. Mostanság az elődöt is beüzemeltem, habár elsősorban zene lejátszóként működik. Mivel lassan fél év eltelt a vásárlás óta úgy gondoltam írok ismét a telefonról, ha valaki esetleg gondolkozna a megvásárlásán. 

Teljes bejegyzés

Honor Band 6 teszt

Emlékszem arra, hogy én azon személyek közé tartoztam, akiknek, ha egy márka bejött akkor bizony ragaszkodtak hozzá. Sokszor még azt sem voltak képesek elismerni, ha éppenséggel már nem váltotta be hozzá fűzött reményeket. Egészen pontosan bő hét évvel ismerkedtem meg a Huawei termékeivel, s hosszú évek Sony Ericsson majd Sony használat után beújítottam egy P8 Lite-ot, s ezek után pedig elkezdtem ezt a márkát használni. Természetesen kipróbáltam jó pár saját applikációt is, de ami megfogott engem az leginkább a Huawei Health (magyar nevén Egészség) applikáció volt, amely sokrétű volt, s nagyon sok dolgot lehetett vele monitorozni. Igaz, hogy nekem nem tetszett, hogy folyamatos mobilinternet hozzáférést kért, s pár funkcióhoz viszont csak okosóra használattal lehetett hozzáférni. Ezt én kicsit mellékeltem, hiszen legtöbbször biciklizésre használtam az applikációt, meg olykor sétálást mértem vele. Aztán szépen elindult az egész, s mivel két előfizetésem van, így rendelkezem tartalékban egy Huawei P40 Pro-val, valamint egy aktuális készülékkel, amely nem más, mint a Huawei P50 Pro. A Google hiánya nem érdekelt. Kifejezetten örültem, hogy sok alkalmazás nincs rajta a telefonon továbbá nem azzal kell kezdenem a beüzemelést, hogy törölgetem az alkalmazást. Kevés applikációt használok így is, ellenben az üzemidő és a kamerafunkció pótolja azt, hogy mennyibe is került a fentebb említett két felsőkategóriás készülék. Főleg úgy, hogy én mindig vigyázok rájuk, tehát még egy karc sem található rajtuk. Ellenben a Huawei Health folyamatosan volt alkalmazva, mely lépésszámlálójával nem mindig voltam megelégedve, s egy ideje elkezdtem nézegetni az okosórákat miután pár kolléganőm is elkezdte őket hordani. Sokat töprengtem rajta, de végül megfogadtam volt kolléganőm tanácsát, hogy nem azért dolgozok, hogy ne vegyek magamnak semmit, így a tegnapi napon rászántam magam, s miután elolvastam pár cikket, s megnéztem pár videót úgy döntöttem ár és érték arányban a legmegfelelőbb választás a Honor Band 6 lesz, melyet ma komolyabban üzembe helyeztem. 

A készülék egyébként tavaly jelent meg, s szerencsére azóta már húszezer forintos értékhatár alatt kapható. Én nem mertem olyan helyen vásárolni, amit nem ismerek, így végül az egyik ismert műszaki áruházban vásároltam meg 17 990 forintos áron, amely azt gondolom értékben nem jelent sokat. Az egyik legnagyobb problémám a fent nevezett két telefonnal, hogy ha pontos távolságot és időt akartam statisztikában, akkor a mobilinternetnek be kellett lennie kapcsolnia, mely persze magával hozta, hogy az adott készülék gyorsabban merült. Másfelől pedig többször fordult elő velem, hogy elfelejtettem elindítani az alkalmazást, így végül egy másikra esett a választásom. Ez nekem kicsit körülményes volt, de a teszteket elolvasva több, mint egy hónapnyi gondolkodás után úgy döntöttem az lenne a legjobb, ha egy ilyen okosórába fektetnék be. Ami hatalmas előny, hogy nem kell a telefonnal kapcsolatban lennie, mert magától is tudja mérni a dolgokat annak ellenére, hogy nem rendelkezik beépített GPS-szel. Mai napon azonban elég erősen igénybe vettem. S habár volt némi lelkiismeretfurdalásom, hogy megvásároltam, de azt kell mondanom előszóként, hogy nem bántam meg, s ajánlani tudom. 

Teljes bejegyzés

Üdvözlet Honor Band 6

Nagyjából két hónapja voltam otthon, amikor az egyik volt kolléganőmmel találkoztam. Vele folytattam egy beszélgetést, mely szerint elég sokat sokat spórolok magamon, amelynek azért van alapja. Az okostelefonok nagyon sokat fejlődtek, s bizony sok hasznos funkciója van még akkor is, amikor az ember ezeket nem veszi alapul. Így egy ideje elkezdtem nézegetni, hogy vajon lenne-e értelme egy okosórát vásárolni lévén egyik kedvenc applikációm a Huawei Health lenne. Végül úgy döntöttem, hogy meglepem magam egy Honor Band 6-al, amely ráadásul most akciós árat is képviselt. 

Azt mindenképpen le kell írnom, hogy nagyon vigyázok az összes készülékemre. Eddig egyetlen egy sem ment tönkre, s mivel elég sűrűn használom az egészség applikációt, így úgy gondoltam elérhető áron tudom megvásárolni a legújabb akciós áron lévő okosórát. Ugyan nincs benne GPS, így Bluetooth kapcsolattal kell összekötve lennie a telefonnal, amely igazából nem akkora gáz függetlenül merülési szintjétől mindennap felrakom tölteni. Az mindenképpen felkeltette az érdeklődésemet, hogy több funkciót is tudok használni az órán, amelynek köszönhetően a telefon maradhat a zsebemben ezáltal még kevesebb az esélye annak, hogy esetleg megsérüljön. 

Természetesen mielőtt megvásároltam volna elolvastam pár tesztet, s megnéztem videót is róla, s ez alapján úgy döntöttem, hogy ár-érték kategóriában nekem ez lesz mindenképpen a befutó. Nagyon sok pozitív dolgot olvastam róla vélemények kapcsán, így aztán nagyon kíváncsi vagyok, hogy vajon nálam mennyire is fog beválni. Függetlenül attól, hogy évekkel ezelőtt az első mobiltelefon kézhezvétele után gyakorlatilag az óra használatot teljesen megszüntetettem. 

A beüzemelés elég gyorsan ment, s számos olyan funkcióra bukkantam benne, amelyről nem is tudtam, hogy van. Annak mindenképpen örülök, hogy nem kell kapcsolódnia a telefonhoz folyamatosan, hogy például a lépésszámot mérje. Bőven elég, ha mondjuk a nap végén bekapcsolva szinkronizálja magát az applikáció az eszközzel. Igaz némi kellemetlenséget okozott az, hogy nem friss megjelenéssel van dolgom, így aztán legalább öt frissítés érkezett meg egymás után hozzá valamint még fel is kellett töltenem. 

A kijelző viszonylag elég szép, s azt kell mondanom, hogy sem a mérete sem pedig a fényereje nem okozott nekem csalódást. Az már kérdéses, hogy majd mennyit fog majd kibírni, s mindenképpen tesztelnem kell majd azt a funkciót, hogy amikor elindítok egy edzést, akkor az mennyire fogja majd meríteni a telefont, hogy közben csatlakoztatva van az órához. Legtöbbször alvás előtt szoktam zenét hallgatni, s sokszor telefonhoz csatlakoztatott fejhallgatót használnok, s ha azt veszem alapul, akkor komolyabb merüléstől nem kell tartanom, de azért nem érdemes 50-60%-os töltöttséggel elindulni itthonról. Ámbár korábban beszereztem egy külső akkumulátort, szóval menet közben is fel tudom tölteni a telefont. 

A stressz mérés jó ötletnek tartom bár kíváncsi leszek majd arra, hogy milyen értékeket fog majd rögzíteni, amikor majd szépen a pulzusom feljebb megy, ha éppenséggel olyan dologgal találom magam szemben, amely eléggé felidegesít. Ugyan elég minimalistának tűnik így az óra, viszont a Huwei Health (magyar vonatkozásban Egészség) elég tartalmas statisztikát von le. 

Annak mindenképpen örültem, hogy az óra tűpontosnak mondható, hiszen amikor leültem beüzemelés után akkor rögtön felismerte, hogy pihenő funkciómat töltöm. Beállítható az is, hogy automatikusan érzékelje azt, hogy felismerje milyen edzés van folyamatban. Igaz én legtöbbször sétálni szoktam, de ha már azt is méri mennyi lépést teszek meg, akkor már megérte megvenni, hiszen akkor pontosabb képet kapok arról mekkora távolságot is teszek meg még akkor is, ha nem hagyom el a lakást. 

A beállítás egyébként nagyon egyszerű volt habár ehhez nagyban hozzájárult az, hogy magyar nyelv elérhető az órában. Ennek mindenképpen örülök, hiszen így sokkal kényelmesebb viselete valamint sokkal könnyebben meg lehet találni dolgokat. Az már csak egy plusz pont, hogy van benne telefonkereső funkció, ami mondjuk akkor lehet hasznos, ha éppenséggel az ember nem tudja hova tette le pontosan a készülékét. 

A zenelejátszás mellett még egy komplett statisztika is segítségünkre van, hogy pontosan tudjuk azt, hogy milyen tevékenységet is végeztünk az adott nap. A pulzust folymatosan méri, mindezek mellett pedig a zenelejátszást is lehet vezérelni az órán keresztül, ha éppenséggel kapcsolódva van a telefonhoz. Mondjuk nekem Huawei készülékem van, így nagyon könnyen tud csatlakozni, s a karibrálás sem okoz problémát. Az alvás funkciót is be lehet állítani mennyire legyen pontos. 

Összegezve nem bántam meg a megvásárlást még akkor is, ha GPS nincs benne, s így a pontosabb követéshez szükségszerű a telefonhoz való csatlakozás. Kérdés persze adott, hogy így mennyire fogja kibírni majd az akkumulátor mind az óráé mind pedig a telefoné. Az anyaghasználat és a kialakítás nagyon jónak tűnik. Ámbár van némi félelmem azzal kapcsolatban, hogy nem-e fog sérülni az óra, ha alvás közben is viselni fogom. De majd nagyjából egy hét múlva ismét teszek egy bejegyzést, hogy mennyire vált be. A készülék ára egyébként 14 és 17 ezer környékén mozog, tehát aki nem egy gagyit, de elfogadható minőségű okosórát szeretne annak az előzetes tapasztalatok alapján megéri beruházni rá. 

Hogyan hatott rám a mobil világ fejlődése?

Az elmúlt időszakban több összegző bejegyzés született tőlem, amely leginkább a sorozatokat majd pedig későbbiekben mellékágon a filmeket vette alapul. Minap az egyik ismerősömnek fejtettem ki a negatív véleményemet arról, hogy a mobil világ akkora fejlődésen ment keresztül, amivel sokaknak nem sikerül lépést tartani, s többség ebben nem a lehetőséget látja, hogy könnyítse az életét, hanem inkább lustaság felé billen a mérleg nyelve holott rengeteg lehetőség adott. Arról már nem is beszélve, hogy véleményem szerint egy kiskorúnál inkább ártalmas az internethez való korlátlan hozzáférés továbbá nem biztos, hogy jellemfejlődésében építő jellegű lesz egy telefon megléte. Az elérhetőség fontos egy bizonyos kortól, de tény az is, hogy egy szülő nem tudja teljesen ellenőrzés alatt tartani, hogy gyermeke milyen tartalmakkal találkozik. Főleg, ha az iskolatársakat vesszük alapul. Ezzel kapcsolatban nekem a második osztály jut mindig eszembe, amikor egyik osztálytársam egy pornóújságot csempészet be, s azt nézegettük a délutáni szabadfoglalkozás alatt, amikor a tanárnak más dolga akadt, s nem figyelt ránk. Minap az előbb említettek mellett szó esett a márkákról, technikai specifikációkról, s ekkor fordult meg a fejemben, hogy ez egy jó alap lehetne egy újabb összegző írásnak, melynek középpontjában a mobil világ fejlődése állna, s annak rám gyakorolt hatásai továbbá hogyan változott meg a mobiltelefonos viselkedésem.
Annak idején gyermekként nagy dolognak számított, ha valaki rendelkezett vezetékes telefonnal. Emlékszem második osztályba jártam, amikor az egyik lányba szerelmes voltam, s mikor kiderült az otthoni száma mindig azt ismételgettem. Persze soha nem történt telefonhívás irányába. Tény, hogy én is azok közé tartozom, akik még emlékeznek a telefonfülkékre, s bizony mi is telefon betyárkodtunk, habár ez nem volt jellemző ránk, s egy bizonyos határt nem léptünk át. Például nem hívtunk ki rendőröket, mentőket hamis bejelentéssel nem létező problémához. Az első készülék, amellyel találkoztam Benefon márka volt, s apám céges telefonként kapta. 

Emlékszem, hogy sok hívást nem bonyolított rajta, s csak párszor volt használva. Ellenben akkora volt, mint egy tégla, s nagyjából olyan nehéz is volt. Amennyiben már töltöttségi szintje alacsonyra került, akkor nagyjából fél napig kellett töltőn lennie, hogy ismét használható legyen. Nem emlékszem pontosan, hogy melyik szolgáltató volt akkor, de arra igen, hogy amikor elmeséltem az iskolában, hogy lett mobiltelefonunk, akkor a márka olyan gagyinak hatott, hogy senki nem akarta elhinni. Végül egy munkahelyi balesetnek volt köszönhető, hogy a család tulajdonából kikerült. Két nagy szolgáltató volt Pannon GSM és az a Westel. 1999-ben érkezett meg harmadik mobilszolgáltató a Vodafone, s akciós telefonkészülékeknek és a ballagáshoz közel kerülve akciós kártyás feltöltős telefonként lettem valamikor 2001-ben mobiltulajdonos, ami nem volt túl kifizetődő a szülői részről. Miért is?
Teljes bejegyzés

Huawei P50 Pro: A videók „megjelenése”

Tegnapi napon tettem tiszteletemet ismét a Fővárosi Növény és állatkertben az egyik ismerősömmel. Pont arról kezdtünk el beszélgetni negyed óra elteltével, hogy habár hétköznapot választottunk a sétára, hiszen akkor kevesebben vannak, mint hétvégén mégis sok gyerekkel futottunk össze. Arról beszélgettünk, hogy 15 évvel ezelőtt nem volt minden gyerek kezében mobil. A mobiltelefonok fejlődése elég gyors ütemben zajlik, s erről én is tettem jó pár bejegyzést. Mindezt úgy, hogy az életemet nem a telefonon „élem”. Pont ezért volt elég kérdéses számomra, amikor alsó kategóriás készükékek után megvásároltam az első közép kategóriába tartozót. Sok applikációt nem használtam rajta, de a fotós képességek nekem fontosan voltak. Ebből fakadóan tavaly év elején megvásároltam az első felső kategóriába tartozó telefonomat a Huawei P40 Pro-t, amivel nagyon megvoltam elégedve. De az amerikai problémakör, melynek hatására a cég elvesztette a Google licencet sajnos keresztbe tett a gyártónak. Habár én megvoltam elégedve a készülékeikkel, s kifejezetten örültem, hogy sok alkalmazás nem került rá a telefonra én teljes egészében tudtam használni. De sokan elpártoltak a márkától, s mivel nem tudtam lesz-e P60 széria, s nekem a kamera képességei meghatározó így két előfizetésnek köszönhetően beruháztam lassan egy hónapja egy Huawei P50 Pro-ra. A készülék annyira megtetszett, hogy egy második bejegyzést is közzétettem.
A vásárlást azóta sem bántam meg. A készülék remekül működik. Habár tény, hogy ha eléggé igénybe van véve, akkor némi melegedéssel számolni kell, valamint elég gyorsan tud merülni is. A készülék 100% töltöttségen van, s így indulunk el otthonról, s egésznap internetezés és a kamera van használatba véve akkor nap végére simán 20% alá is mehet az akkumulátor töltöttségi szintje. Az mindenképpen pozitívum, hogy gyorstöltőt kapott a készülék, s akár egy óra alatt teljesen fel lehet tölteni. Mivel nagyon szeretek a városban és azon kívül sétálni és kirándulni ezért vásároltam egy külső akkumulátort. Nem a legdrágábbat, de tesztelve így is egy töltésre bőven elegendő, s nem fél napig kell rá csatlakozva lennie. Ugyan eddig is sok képet készítettem. Igaz ezeknek csak elhanyagolható mennyiségét osztottam itt meg, s azokat is tömörített formában, de végül úgy döntöttem, hogy videó formában is osztok meg tartalmakat, ha már megfelelő minőségűek az elkészült videók. Ehhez a youtube felületét fogom használni. Habár tisztában vagyok vele, hogy bizonyos videókat szerzői jogvédelem miatt nem tölthetőek fel. Ilyen például a zenélő szökőkút. Azonban a Margit szigeten az alacsony vízállásnál járkáló rákok igen. 

Mindezek mellett tiszteletemet tettem még a Rókahegyen is, ahol elsőre nem sikerült megtalálnom az ösvényt. Ebből fakadóan pedig elég sok időt időztem ott. Ámbár jól éreztem magam Ellenben sikerült kijutnom egy kis ösvényre, ahol viszont megcsodálhattam az épp legelésző lovakat. 

Sokszor egy videó sokkal jobban tükrözi az adott dolgot, vagy helyzetet mint egy sima fénykép. Ugyan az anyagi keret elegendő lett volna a Városligetben található léghajó használatához, de igazából nem éreztem rá késztetést, hogy kipróbáljam, hiszen bőven vannak elég magas helyek a fővárosban, ahol belátható az egész város, s ez még ingyen is van. 

Huawei P50 Pro: Lesz-e kétéves szerelem?

A hét elején írtam egy bejegyzést arról, hogy egyelőre nem tudom, hogy telefon téren milyen döntést hozzak. Annak idején kártyás ügyfele voltam a mobilszolgálgatónál, de amikor hódító útjukra indultak az okostelefonok, akkor már nem kellett havonta többször is feltölteni az egyenlegemet, hiszen az ismerőseim több, mint 90%-a elérhető volt közösségi portálokon, valamint a Messenger és a Viber alkalmazás is elég népszerűvé vált. Ugyan már önálló keresettel rendelkeztem, de félve váltottam előfizetéses szolgáltatásra feltöltőkártyás helyett. Két előfizetés tulajdonképpen úgy keletkezett, hogy közöltem anyámmal, hogy nem engedem, hogy rábeszélje a szolgáltató olyan telefonra, ami kritikán aluli, hanem inkább kötök egy új szerződést, és onnantól kezdve mindent én intézek, s neki pedig csak a készüléket kell használnia. Eme előfizetésről most járt le a hűségidő, s nagyon gondolkodtam mit tegyek, mert hosszabbítást csak készülékvásárlással együtt tudtam volna megoldani. S három napja pedig arról írtam, hogy mivel mindkét előfizetés meghosszabbítható volt, hogy az egyiken még tíz hónap hátra volt, így végül azt a döntést hoztam, hogy kifizetem a tavaly vásárolt készülék hátralévő részletét, s meghosszabbítva mindkét előfizetést egyszerre két évre melléjük pedig leteszem a voksomat a Huawei P50 Pro-ra. A készüléket (mint az elődjét, amivel rendelkeztem), s magát a gyártót is sok kritika érte a Google rendszer hiánya miatt, de bevallom én örültem annak már tavaly is, hogy nincs telerakva mindenféle szeméttel, ami a Google-re jellemző. Ráadásul pedig nem is használok sok alkalmazást, így nekem megfelel a telefon. Ugyan dolgoztam, de hiába kaptam két pihenőnapot egybe természetes volt, hogy ekkora volt bejelentve, hogy érkezik egy hidegfront esővel. Ebből fakadóan pedig munka után hazatérve feltöltve a telefonomat nekivágtam tesztelni a telefon kamera képességeit. A cél a Róka-hegy volt. 

Az utazás tömegközlekedéssel gördülékenyen ment, azonban az utazási idő nem volt rövid. Mindezek mellett tavaly csak a kőfejtő részéig jutottam, így most a navigáció teljesen más irányba vitt el. Miközben gyalogoltam persze kattogott az agyam, hogy nem kellett volna otthon maradnom pihenni, de mivel nekem a séta, s ezzel egybekötött kirándulás is pihenés, így végül nem bántam meg, hogy belevágtam. Főleg azért, mert tényleg nagyon jó idő volt, s amikor felértem Csillaghegy tetejére akkor szembesültem, hogy mekkora területről is van szó, ahová érdemes lesz többször is visszatérnem. Itt aztán biztos el lehet tölteni egy egész napot főleg úgy, hogy most másfajta ösvényre tévedtem. 

Tény és való, hogy nagyon igénybe vettem a telefont, s mindezek mellett pedig internetet is használtam, telefonáltam, továbbá a fényerő is a legmagasabb beállításon volt. Ebből fakadóan eléggé odavágtam az üzemidőnek bár tény, hogy közben még rájöttem egy beállítási hibára, ami miatt az egyik applikációs áruház miért nem volt hajlandó megfelelően működni, így aztán pár alkalmazást letöltöttem, s frissítettem is. Nagyjából egy óra volt eljutnom a leszálló helyig, s onnan pedig legalább három órányit sétáltam, s mivel egyszer voltam itt, s az is tavaly volt ebből fakadóan csak a végén találtam meg a kőfejtő részt. 

Ekkor már javában elmúlt este hét óra, tehát már közeledett a sötétedés. Emiatt nem is mentem le, hogy újabb fotókat készítsek, hanem úgy döntöttem, hogy alapul véve a menetidőt az lesz a legjobb, ha elindulok hazafelé. Az már biztos, hogy egy szabadság alkalmával mindenképpen visszafogok ide térni egy egész napos túra keretén belül, ha már korábban megvásároltam az egyik kedvelt sportáruházban a túratáskát, ami elég kényelmes viseletet eredményez.
Maga a készüléket kellemes volt kézben tartani. Igaz, hogy gyorsan merült, de ugyanezt tapasztaltam az előző készülékemmel is, amikor eléggé igénybe vettem. Sok volt a kijelző idő, s a kamera applikáció is folyamatosan ment miközben az elkészült képeket megtekintettem vagy utólag szerkesztettem, valamint emellett még különböző portálokon megosztottam merre járok, s még mellette beszélgettem másokkal, s nekik is elküldtem privát üzenetben. Ugyan járt hozzá egy átlátszó szilikontok, de valahogy nem éreztem azt, hogy a személyiségemhez illene, így leváltottam egy feketére. Sajnos ez rossz döntés volt. Az előző telefonomon egy kemény Armor névre hallgató tok volt, amit rendeltem ehhez is, de mivel megbántam ezért úgy döntöttem, hogy nem veszem át a rendelésemet, ha nem érkezett meg időben. Azonban a mai napon észrevettem, hogy az újonnan vásárolt fekete tokról már a festék kopik úgy, hogy a készülék nem volt leejtve, valamint textil tasakban tartom ez mellett. Végül ma átvettem az új tokot hozzá. 

Ahogyan többen is írták a készülék nem nagy előrelépés a P40 Pro-hoz, amivel én is rendelkezek. A telefon tetszik továbbra is, s a váltásnak az oka a hűségidő lejárata mellett az is az oka volt, hogy olyan gyorsan érkeznek a készülékek a piacra, hogy nem tudom tíz hónap múlva milyen lehetőségeim lettek volna egy új telefon vásárlásnál, s mivel bevált a készülék, így maradni szerettem volna a Huawei-nél, továbbá tesztek alapján szimpatikus volt a P50 Pro. Az 5G hiánya nem zavar, hiszen az elődben kipróbáltam, s kifejezetten zavart a gyors merülés, valamint a készülék elég erőteljes melegedése. Az E-sim hiánya sem mérvadó, hiszen fizikai simmel tökéletesen működik. A tesztekkel ellentétben én úgy érzem, hogy a telefon sokkal gyorsabb, mint elődje, valamint sokkal jobb a fényképezés terén. Mindezek mellett szerintem kisebb, mert sokkal könnyebben belecsúszik a textil tartójába, s a zsebbe is gyorsabban belemegy. A havi díjam csak ötezerrel nőtt meg, adósságba nem keveredtem, s minden készülékem hibátlan és karcmentes volt csere pillanatában. Nem bántam meg a cserét, de az előd sem kispályás, így azt mindenképpen tartalék telefonnak megtartom. A két hűségidő egységesítése nekem nagy könnyedség, hogy nem kell évente vesződni vele, így a jövő zenéje, hogy új telefonom tulajdonképpen mikor lesz. Ha nem megy tönkre, esetleg nem leszek lopás áldozata, vagy nem ez lesz az első készülék, ami elfog törni, akkor az az érzésem, hogy a két éves hűségidő alatt ezt a készüléket fogom használni. 

Huawei P50 Pro: Végstádium?

Iszonyatos gyorsasággal fejlődik a mobilpiac. Szinte úgy, hogy lassan évente jönnek az újabbnál újabb készülékek, s elég nehéz sokszor nyomon követni, hogy pontosan melyik modell az újabb, vagy épp melyik az, amelyiket érdemesebb megvenni. A legutoljára vásárolt készülékem több, mint egy éves, s a tegnapi napon tulajdonképpen tartalék státuszba került. Ugyanis két előfizetéssel rendelkezem. Az egyikről jövőre járt volna le a hűségidő, míg a másikról már egy hónapja próbálkozok hűséget hosszabbítani, de a szolgáltatói alkalmazásban, s weboldalon csak készülékvásárlással együtt lehetett volna lehetséges. Így aztán tegnap bementem az ügyfélszolgálatra, ahol jelezték, hogy megvan a lehetőség, hogy hűségidőn belül még vállaljak tovább, így mindkét előfizetés egyszerre újítható meg, s egyszerre jár le. Mivel megvolt a megfelelő keret, így aztán a fennmaradó összeget befizettem a tavaly vásárolt Huawei P40 Pro-ra, s mivel megkedveltem a márkát, s tesztek alapos elolvasása után végül tegnap egy Huawei P50 Pro tulajdonosa lettem. 

A márka a Sony után igazi felüdülés volt évekkel ezelőtt, s egyszerre megdöbbentő, hogy mit is tudnak alkotni kamera terén. Mivel nem vagyok mobilfüggő, így konkrétan hat alkalmazást használok összesen, így engem nem nagyon érintett az a fajta problémakör, amely a márkát arra kényszerítette, hogy mindenféle Google támogatottságot mellőzön, s telepíthetetlenné tegye azt. Én kifejezettem örültem neki, mert mindig tele volt a tököm azzal, hogy az új telefon üzembe helyezése arról szólt, hogy az előre telepített alkalmazások több, mint a felét törölnöm kellett, vagy megpróbáltam, ha törölhető státuszba volt. Az este a készülék beállításával telt, majd ezután gyorsan nyugovóra tértem. Szerencsére a mai nap tartogatott annyi jó időt, hogy ki tudtam látogatni a Margit szigetre. 

Valódi tavaszról nem nagyon beszélhetünk, mert sajnos az időjárás eléggé szeszélyes mostanság. Egyik nap az ember megsül szinte, s olyan, mintha nyár lenne, s ekkor pedig másnap meg majdnem megfagy. Miközben sétáltam, s hallgattam zenét egyre inkább erősödött bennem a tudat, hogy jól döntöttem. Egyrészről nagyon könnyű az új készülék, s másrészről az könnyedség nekem, ha éppenséggel nem kell évente problémát generálni a hűségidőből, ha egyszerre jár le. Zenei téren előrelépést tapasztaltam hangzás terén, s a fényképek alapján viszont nem bántam meg a cserét. A halastó látványa kicsit elszomorított, hiszen a tó szóhasználatot inkább mocsárra kellene cserélni, de meglepetésre láttam benne rákokat, amelyekről nagyon jó felvételt tudtam csinálni. Így már most szeretem az új készülékem.

A Huawei nagyot tud alakítani kamera terén, így kérdéses, hogy mi lesz a márkával a későbbiekben. Egyelőre nekem két évig biztosított, hogy eme két készüléket nem szeretném lecserélni, s újat sem vásárolni. Azonban kérdés adott, hogy a Google szolgáltatások, s támogatottság nélkül a cég mire is fog menni, illetve lesz-e utódja a P50 szériának, vagy amikor készülékcserére kerül ismét a sor akkor új márka után kell-e néznem, amit nem szeretnék. 

Lesz-e generációváltás?

A társadalom többségének a mobiltelefon tulajdonképpen miniatűr laptopként üzemel, s képtelen meglenni nélküle. Nagyon sok mindenre használja, s természetesen ott vannak azok a dolgok, amelyekhez nem kell más csak internet hozzáférés. És akkor még nem is ejtettünk szót arról, hogy sokak konkrétan versenyt űznek abból, hogy fél évente vagy évente lecserélik az épp aktuális telefonjukat. Természetesen sokaknak csak szimbólumnak számít a készülék, s egyfajta státuszszimbólumot jelent. Annak idején feltöltőkártyás voltam, s online rendeltem készülékeket egészen addig, míg nem szembesültem azzal mit jelent a szürkeimport. Márkahű is voltam, de aztán félve átváltottam előfizetésre, s mivel mindig vigyáztam a készülékeimre, s amikor használtan továbbadtam sokan nem hitték el, hogy nem új így mertem kicsit drágább készüléket venni. Viszont szembesültem vele, hogy tíz hónap múlva lejár az előfizetésem, s így át kell gondolnom hogyan tovább több okból is. 

Teljes bejegyzés