Tomb Raider I-III Remastered

Ma ismét úgy döntöttem teszek egy kört a vizuális világban, s meglepett, hogy az általam kedvenc franchise újabb „résszel” bővül majd. A blogon belül nagyon sok bejegyzés viseli a Tomb Raider címkét, hiszen ez volt az egyetlen olyan játéksorozat, amelynek minden részét magamévá tettem továbbá rajongónak is vagyok mondható. Az 1996-ban elindult klasszikus sorozat sokak kedvence lett, amely elég magasról indult, s tudott fejlődni, hogy aztán futószalagon érkezzenek az új epizódok minimális fejlődéssel, hogy aztán az alkotóik és azok kiadói jelentős anyagi kárt szenvedjenek el a később kiadott részek bukásával. A franchise klasszikus részeivel akkor ismerkedtem meg, amikor megvásároltuk az első számítógépet. Utána pedig nem volt megállás akartam az többi részt is. Végül befejeztem az iskolát, s a munka világa beszippantott, s sokat költöttem az otthoni számítógépre majd később játékkonzol is helyet kapott. Így meglepő, hogy elvileg Playstation platformra érkezik az első három rész felújított változata.

Másokhoz hasonlítva azt gondolom sok játékot tettem magamévá, de igazi játékos soha nem voltam. Eme franchise volt, ami beszippantott igazán, hogy több végig játszást élt meg. De végül azért el kellett ismernem magam előtt is, hogy nem éri meg komoly összegeket költeni olyan szórakozásra, ami minimálisan tud lekötni. Az elmúlt években pedig a játékos oldalamat lezártam, így a játékkonzolt és a számítógépet felcserélte a jelenleg is használt laptop. A videó megtekintése után volt némi fellángolás, hogy jó lenne ismét leülni elé, de az igazság az, hogy nem érné meg részemről, hogy újra ebbe fektessem a pénzem. Kár, hogy nem tíz évvel ezelőtt kapta meg a sorozat klasszikus részei a remastered verziót, mert mindenképp ott lettem volna a játékosok között. Viszont nem felejtem el, hogy fiatalként mekkora részét képezte a Tomb Raider az életemnek.

The Walking Dead: 8.évad

Az internetnek és a kábel TV-nek köszönhetően nagyon sok sorozat eljuthatott azokhoz, akiknek egyik otthoni kikapcsolódása ezen alkotások megtekintése. Véleményem szerint mindenkinek megvan a kedvenc sorozata, s olyan, hogy tökéletes széria nincs, nem lesz, s nem is létezik. Sajnos sok általam követett széria ért véget vagy hagytam abba, mert úgy éreztem minőségromlás következett be. Ennek egyik példája a The Walking Dead, melyet hat évvel ezelőtt hagytam abba. Aztán olvasgattam a bejegyzéseket róla, hogy sokan már csak azért nézik, hogy legyen mit kritizálni. Majd jött a széria vége, s elindult azon szériák gyártása, amely tovább vitte az alap sorozat valamelyik szálát vagy karakterének történetét. Így futottam bele az újabb sorozatba, majd aztán elgondolkoztam, hogy mennyire nem maradt nálam már néznivaló, s az újoncokból egyik sem kelti fel az érdeklődésem. Gondolkoztam, s végül azt a döntést hoztam, hogy a hetedik évaddal elkaszált sorozatot végül befejezem, ha már egyszer véget ért. Megérte? Háááát…

Teljes bejegyzés

JBL Tune 720BT: az új családtag

Emlékszem arra, hogy már gyermekként is mennyire szerettem zenét hallgatni. Ha választanom kellett, hogy vajon film vagy sorozat legyen a vizuális szórakozás, akkor a zene volt az, amire nem tudtam soha nemet mondani. Most az egyik műszaki áruház akció hullámának köszönhetően betértem, s már korábban is elgondolkoztam, hogy vajon mennyire is volt jó vásár nyár elején az 520BT, ami szintén egy hűségakciónak köszönhetően vettem meg. Már akkor is szemeztem ezzel a modellel, de végül az olcsóbbra esett a választásom. A héten azonban volt lehetőségem olvasni róla, s meg is tekinteni. Így végül a hét elején úgy döntöttem mivel semmilyen káros szenvedélyem nincs, s tulajdonképpen a munka miatt helyhez kötött vagyok, így „megérdemlem” azt, hogy meglepjem magam valamivel.

Szintlépés van az elődhöz képest. Nem hatalmas ugyan, de az mindenképp pozitív, hogy elég kényelmesen illeszkedik a fülre, s olyan szinten, hogy teljesen betakarja. Mindezek mellett pedig sokkal kényelmesebb viselésének köszönhetően több ideig tudom használni. Hangzása részemről kiváló, s telefonra letöltött applikációval még szerkeszthető is, így a laptophoz csatlakoztatva sem okozhat csalódást. Ár-érték arányban nem volt rossz vétel. Bízom benne, hogy sokáig társam lesz majd.

Megy a gőzős (2007)

Mit is tudjak mondani a filmekről? Leginkább azt, hogy ha valamit szeretnék nézni, akkor inkább elkezdek gondolkodni azon, hogy mi volt régen mely nagyon tetszett vagy a kedvencem volt. Moziban biztos vagyok benne, hogy legalább három éve már nem voltam, s nem is igazán rémlik, hogy mely alkotás volt, amit végül megnéztem. A legnagyobb problémám az újdonság hiánya, s az előzetesek megtévesztése. S még nem is ejtettem szót a magyar alkotásokról is, amikben hatalmas nagy hitem sajnos nincs. Az élet azonban úgy hozta, hogy állandó munkaidőmnek köszönhetően a délutánjaim szabadok, így végül úgy döntöttem megnézem mi elérhető nekem, mert épp sorozatokra nem vagyok rá hangolódva. Végül úgy döntöttem esős idő lévén teszek pár próbát magyar alkotásokkal. Az elsővel sikeresen be is égtem.

Teljes bejegyzés

Samsung Galaxy S23 Ultra: Félni vagy nem félni?

Az internetnek is köszönhetően lassan mindenhol „okoseszközökkel” találkozhatunk. Indult először a telefonokkal majd pedig őket követték a televíziók órák és társaik. Olykor elcsodálkozom, hogy nem tartom magam öregnek és nem is telt el gyerekkorom óta évtizedek, s közel tíz év alatt mekkorát fejlődött a technika minden téren. Vannak bőven pozitívumok, de sajnos ezzel szemben akadnak bőven negatívumok, amelyek többnyire arra sarkallják az embert, hogy végül vásároljon. Emlékszem annak idején az alsó kategóriás készülékekből választottam, majd amikor előfizetésre váltottam és lehetőségem nyílt kamatmentes részletre telefont vásárolni, akkor végül belevágtam, hogy egy jobb készülékem legyen. Azóta két felsőkategóriás készülékem is lett. Mindkettővel megvagyok elégedve. Minap beléptem, hogy a számlám befizetésre kerüljön, s közben ránéztem az előfizetésemre, melynél láttam, hogy jövőre év elején kerül majd befizetésre az utolsó részlet, s nem sokkal utána pedig a hűségidőm is lejár, amit különböző kedvezmények igénybevételével újíthatok meg. Jó pár dolog történt az utóbbi időben, így ahogy nézelődtem egy kiszemelt lett végül, amely nem más, mint a Samsung Galaxy S23 Ultra, mely leginkább dühöt és haragot váltott ki belőlem. Miért is pontosan?

A haragom leginkább az ár miatt volt elsősorban. Konkrétan hihetetlennek tartom, hogy hogyan is sikerült ennyire elszállnia a piaci áraknak. Bár igaz, hogy ugyan össze tudnám rá gyűjteni a pénzem, de százezres összeget már nem adnék ki telefonért. Előfizetőként azonban kamatmentes részletre elérhető bárkinek. Olyanok, mint én aki pedig rendszeresen fizet és semmi csúszással pontosan beérkezik az összeg az ráadásul még meg is jutalmazzák. Féltem nagyobb és drágább készülékekre váltani, mert tartottam tőle, hogy nem fogom tudni kihasználni. Lévén a közösségi alkalmazások mellett a fényképezésre és zenehallgatásra használtam. Ami sajnálatos, hogy az alsó kategóriából már nem érdemes választani, mert már használattól kezdve problémák vannak. A középkategória nem elég erős főleg fényképezésben, így aztán ha az ember hosszú ideig akar stabil telefont mely több fő verzió frissítést megkap, s sokáig támogatott biztonság terén akkor bizony a felső kategóriából kell választani. Márkahű vagyok, de sajnos a Huawei számomra már nem alternatíva. A szolgáltató kínálatában már nem elérhető másfelől pedig a banki alkalmazásra most már szükségem van, mert naponta ellenőriznem kell az egyenlegemet mióta az egyik boltban többet vontak le a számlámról. Díjmentesen ezt pedig csak a banki applikációban érhetem el sajnos.  Sok minden történhet még az elmúlt fél évben. Lehet ez egy új készülék egy másik márka égisze alatt alacsonyabb árcédulával, de jobb specifikációkkal. Esetleg árcsökkenés a fenti készülék kapcsán. A döntést részemről megszületett, de hihetetlen, hogy mennyire lecsúszott a mobilvilág, s mennyire pénzközpontú lett. A részletek mögött pedig jöjjön egy kis „nekrológ” írás a korábbi készülékeimről és a mobilpiac akkori állásáról.

Teljes bejegyzés

Séta teljesítve!

Én azok közé tartozom, akik kevés időt tudnak otthon tölteni. Egyrészről mert nagyon mozgékony vagyok másrészről pedig kevés időt tudok egyhuzamban egy helyben maradni. Ez alól talán kivétel a bizonyos filmek és sorozatok megtekintése. Hazaköltözve állandó műszakba kerültem, így a vasárnapjaim és a délutánjaim kivétel nélkül szabadok. Függetlenül, hogy rendelkezem kerékpárral gyalog megyek a munkahelyre, s nagyon sok helyre. Utóbbi leginkább annak köszönhető, hogy a Messenger mobil alkalmazásban felfedeztem a telefonálási lehetőséget (ami régóta megvolt csak én voltam figyelmetlen), s mivel korlátlan mobilinternetre váltottam csomagom, így olcsóbb ott beszélni, mint a hagyományosan telefonon felhívni a másikat. Kerékpározás közben elég kellemetlen lenne csevegni, így sokszor a délutáni sétáim telefonálással telik amennyiben nincs semmi programom vagy találkozóm. Ismét sikerült 500 km-es távolságot megtennem egy hónap alatt. Ámbár egy kis ferdítés van a dologban, hiszen kültéri sétaként van regisztrálva az egészség applikációmban a megtett távolság, de mivel nem végzek ülőmunkát, így a fele nagyjából a munkám alatt megtett távolságot jelenti. Bár részemről ez lényegtelen, hiszen a mozgás megtörtént.

Ezt mennyire fogom tudni tartani a későbbiekben nem tudom, hiszen közelít az ősz, így az ilyenkor jellemző szélsőséges időjárás fogja eldönteni, hogy mennyire is fogok elmenni majd délutánonként sétálni. A testmozgást nem szeretném háttérbe szorítani ellenben a kerékpározást megpróbálom visszahozni az életembe, mely nagyon háttérbe szorult. Lehet ez a sétálásra majd negatívan fog hatni, de emlékeim szerint a mozgás mindig jó hatással volt rám, s a stresszes időszakokban nagyon jó levezetésnek számított.

Szomszédok (1988)

Epizódok: 19-44.
Vetítés éve: 1988

Nem tartom magam idősnek, s tulajdonképpen nem is vagyok az véleményem szerint, hogy már túl vagyok a harmincadik életévemen. Azonban abban mindenképpen igazat adok sokaknak, hogy valóban nagyon gyorsan tud rohanni az idő. Főleg akkor ugyebár, amikor valami kellemes dolog történik az emberrel. Magam részről azon az állásponton vagyok, hogy a gyermekkorom változatos volt, de meghatározó szerepet töltöttek be a vizuális dolgok, mint a sorozatok, filmek és a zenék. Az új dolgok is nagyon tudnak érdekelni, de sokszor elkap a retró mánia. Az mindenképp igaz, hogy egy klasszikusnak számít a Szomszédok a magyar sorozat történelemben még akkor is, ha tele van hibákkal, s olykor színészi játékok sem kiemelkedőnek számítanak. Ámbár tény, hogy a kilencvenes években voltam gyerek, s mi semmiféle előfizetéssel nem rendelkeztünk, s ennek köszönhetően maradt a két közszolgálati csatorna. Mai napig emlékszem, hogy minden második csütörtökön a család együtt nézte eme kultikusnak mondható sorozat új epizódját. Most azonban elhatároztam, hogy ténylegesen a végére érek még akkor is, ha egyszer beletört a bicskám. Évadokra nem volt bontva a sorozat, s mivel nem tudom mikor érek a végére úgy döntöttem az adott évben bemutatott részekről fogok írni a blog keretén belül.

Teljes bejegyzés

A friss levegő és hatása

Azt mindenképpen el tudom mondani, hogy az augusztusi hónap nagyon mozgalmas volt számomra minden szempontból. Szerencsére vállalható beosztást sikerült a főnökségnek összeírni, így kimerülésnek még a lehetősége sem állt fent. Egészen pontosan már két hónapja költöztem vissza az eredeti lakóhelyemre, s habár az anyagi bukáson, mely lakótárs problémából fakad még nem sikerült feldolgoznom, de nagyon sok régi ismerőssel hozott össze újra a sors. Nyilván hozzátartozik az is, hogy a belvárosban dolgozni mozgalmas helyen elég nagy lehetőség van sok ismerőssel összefutni. Az mindenképp meglepett, hogy akadtak olyanok, akikkel komolyabb kapcsolatom nem volt a köszönésen és az ismeretségen kívül, s mégis mosolyra nyílt a szájuk, amikor megláttak, hogy újra a városban vagyok. Ez pozitívan hatott rám,  s igyekeztem elég sokszor kimozdulni. Eközben elintéztem a banki ügyeimet is, s a banki csomag váltással nagyjából láthatóvá vált számomra hogyan is próbálom majd az anyagi dolgaimat intézni a jövőben. A munkahelyem stabil, s sikeresen be is illeszkedtem. A hosszú esti séták visszatértek a hétköznapjaimba, amit másképp nem is tudnék megvalósítani ekkora hőségben. Ugyan legtöbbször egyedül mentem, de a messenger alkalmazásnak köszönhetően a benne használható hanghívásnak köszönhetően napi szinten tudom tartani azokkal a kapcsolatot, akikkel nem tudok találkozni vagy közösen nem tudunk találkozót összehozni. Ennek köszönhetően többször fordult elő, hogy több személlyel folytattunk konferencia beszélgetést. Az egyedül megvalósított séták pedig arra voltak jók, hogy elgondolkozzak azon, hogy hol voltak a jelentősebb hibák. Az egyik a munkabérről és az anyagi helyzetemről folyó beszélgetések voltak, amelyek számomra a banki ügyintézés után megszüntetést vont maga után. Keresőképesként munkahellyel rendelkezőként azt gondolom senkire nem tartozik a bankszámlám egyenlege példának okáért. Továbbá elfogadom azokat a meghívásokat, melyek mögött anyagi kiadás is van, hiszen nem szégyen az, ha az ember ismerősei, barátai pénzt költenek például közös programra. Így történt meg, hogy eljutottam a nyíregyházi állatparkba egy baráti meghívásnak köszönhetően.

Jól éreztem magam, habár tény, hogy egy hibát követtem el. A hátitáskámat a kocsiban hagytam, s bent pedig az innivaló elfogyása után nem kértem fogyasztásra semmit. Az idő jó volt, de sajnos nagy meleg volt, így kevés ivásnak az lett a végeredménye, hogy elég szépen megfájdult a fejem. Szerencsére az esti alvás ezt helyre tette, majd pedig ledolgoztam a fennálló két munkanapomat, hogy a túlórákat pihenőnapban kiadva megkezdjem az egy huzamos öt napos pihenőmet. Szeptemberre volt tervezve az idei első találkozó pár volt kollégával, amit végül augusztus végére hoztam át. Bevallom furcsa volt felmenni, s végül vegyes érzelmeket keltett bennem az egy napi fent lévőség. Reggel tettem egy kört a Margit szigeten majd elgondolkoztam milyen is volt az elmúlt négy év.

Tény és való, hogy szerettem fent lakni. Első körben a kiránduló lehetőségek miatt, hiszen egy havi bérlet árából nagyon sok ingyenes kikapcsolódási lehetőség volt azok számára, mint én is, akik mozgékonyak, s szeretnek sétálni, kerékpározni. Igaz utóbbit nem gyakoroltam, mert véleményem szerint a főváros közlekedési rendszere alkalmatlan a biztonságos bicajozásra. Ellenben volt sok séta. Aztán azon kezdtem el gondolkozni, ha ismét fent laknék mennyire hiányozna a jelenlegi helyem, s a mostani kollégáim. Most pedig a főváros hiányzik, s a volt kollégáim. Így aztán estefelé vegyes érzelmekkel tértem haza, de a felutazást nem bántam meg. Délután a találkozó megvolt, annak kevésbé örültem, hogy az esti találkozó mások részéről lemondásra került. De azt el kell fogadnom, hogy a folyamatos felutazás nem csak anyagilag, hanem időben is kivitelezhetetlen, így a megismert emberek több, mint 85%-a valószínűleg le fog morzsolódni az ismerősi körből, mint annak idején az itteniek (akik most térnek egyébiránt vissza), mert a személyes találkozók azok, amelyek életben tudnak tartani emberi kapcsolatokat.
A hetem végső soron jól záródik, habár a nagy melegnek annyira nem örülök. Az anyagi dolgokkal kapcsolatban végleges döntéseket meghoztam, s megléptem, így most már csak az enyhébb időt várom, amikor napközben is ki lehet majd mozdulni, de főleg kerékpározni. A hűvösebb időben biztosan fel kell majd öltözni, de a napi sétákat megtartom, illetve az okostelefon applikációnak köszönhetően a bizonyos szemszögből ingyenes beszélgetéseket is.

The Little Mermaid (2023)

Magyar cím: A kis hableány

Nosztalgia. Véleményem szerint ezt a szót nem kell bemutatni. Mint ahogyan a Walt Disney-t sem, mely szerintem fénykorát a nyolcvanas és kilencvenes években élte. Emlékszem arra, hogy mennyi mese született. Évente legalább kettő, ha nem több, s emellett pedig nagyon sok sorozatuk is volt. Jó párról lemaradtam sajnos, de még mai napig élnek az emlékek bennem, amikor első osztályosként nagyon imádtam az Oroszlánkirályt, aminek az „élőszereplős” bemutatóján ott voltam. Főleg azért, mert meglepő volt számomra, amikor elindult a gyártónál az a koncepció, hogy korábbi sikeres meséit nem folytatja, hanem filmként újra dolgozza. Amit láttam arról az a véleményem, hogy nem sikerültek rosszul, s elég látványosak és hitelesek is, de sajnos ott véget is ér a dolog, mert az eredetit nem múlja felül semmi. Többek között emiatt is tartózkodtam az új feldolgozástól, így végül moziba sem mentem el. Már elérhető online, s megtekintés után nem tudom elmondani, hogy hibáztam-e, hogy kihagytam a moziban való megtekintést vagy sem.

Teljes bejegyzés

Szomszédok (1987)

Epizódok: 1-18.
Vetítés éve: 1987

Én is azok táborát erősítem, akik az 1990-es években voltak gyerekek. Azok közé tartoztam, akik semmiféle lehetőséggel nem rendelkeztek, hogy több TV csatornát tudjanak nézni. A kereskedelmi csatornák indulásáig pedig a két közszolgálati és a városi tévén kívül sok szórakozási lehetőség nem volt, ha TV jelentette a főbb vizuális kikapcsolódást. Ennek köszönhetően mai napig emlékszem a régi magyar sorozatokra, melyek akkor ugyan szórakoztatóak voltak számomra, de olykor unalmasak is. Ellenben nagyon jól beleégtek az emlékezetembe például okáért, hogy a Tüskevár minden nyáron leadásra került, s kéthetente csütörtökön pedig kötelező kikapcsolódás volt a Szomszédok a család részére úgy, hogy vártam minden részt, mint gyermek a mikulás csomagot. Már akkor is érezhető volt a sok félrenyúlás, s probléma, amely az alkotók elfogultságát jelentette a szériával kapcsolatban, mely elméletileg a hétköznapi ember életét próbálta képernyőre vinni. Sok év után valódi mémgyár született a sorozatból, így évekkel ezelőtt megpróbálkoztam a sorozat pótlásával, hiszen csak a széria felét láttam. Végül beletört a bicskám, de mivel már nagyon kevés szériát követek figyelemmel úgy döntöttem nekiugrok még egyszer. Gondolkoztam, hogy az egész sorozatról készítek írást, de nem tudom mennyi idő lesz, még magaménak fogom tudni, így végül maradtam a bemutatási évszámnál lévén nagyon évadokra nem osztható a sorozat.

Teljes bejegyzés