Star Wars IX: The Rise Of Skywalker (2019)

Magyar cím: Star Wars – Skywalker kora

Vannak olyan dolgok, amelyek beépülnek a hétköznapjainkba. Ha vizuális szórakozásról van szó, akkor mindenképpen jó példa a Star Wars, melyet még az is ismer, aki egy filmet sem látott, vagy kifejezetten utálja az egész franchise-t. Emlékszem, amikor gyermek voltam az egész trilógiából nekem csak Darth Vader alakja maradt meg, így furcsálltam is, amikor az előzmény trilógia beúszott, hogy hol is van a hírhedt gonosz. Egészen addig nem értettem, ameddig egyik rajongó osztálytársam nem magyarázta el a sci-fi történetét, és nem értettem meg, s utána nem kezdtem el rajongani érte. Olyannyira, hogy az előzmény trilógia utolsó részét már a moziban ülve néztem. És akkor jött további három rész, amelynek kapcsán csak a fejemet vakarom, hogy ez most mi?

Continue reading

A vírus

Sokat gondolkoztam azon, hogy vajon mennyi idő fog eltelni, hogy a “Helyzetjelentés” kategóriában mikor fognak olyan bejegyzések születni, amelyek arról szólnak, hogy merre jártam, mit láttam, kivel voltam, és milyen további terveim vannak. Továbbá mennyi ideig fog tartani, hogy ha ebben a kategóriában bejegyzés születik, akkor nem az lesz a központi téma, hogy jelen pillanatban egy világjárványt próbálunk túlélni, aminél már csak az súlyosabb, hogy ennek kapcsán egy elég erős gazdasági világválság kapcsolódik.
Ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor nem nagyon követtem a híreket, mert úgy voltam vele, hogy nem akarom magam felidegesíteni azokon a digitális szennyen, amely a hírműsorokból, és hírportálokból “folyik”. Ennek kapcsán annyira nem követtem nyomon, hogy mi is volt decemberben, és annyira nem is gondolkoztam azon, hogy mi lesz majd tavasszal, mert az foglalkoztatott, hogy nemsokára itt a jó idő, és végre hosszabb időre ki lehet mozdulni. Aztán hazánkba is megérkezett a  koronavírus. Sokat gondolkoztam azon, hogy írjak-e bejegyzést ezzel kapcsolatban. Aztán úgy döntöttem, hogy végül én is írok róla, de nem arról, amit bármely oldalon lehet olvasni, hanem arról, hogy én rám ez hogyan hatott, s hogyan éltem meg.

Continue reading

Raising Dion: 1.évad

Ahogyan egyre idősebb lettem, s egyre kevesebb szabadidőm lett, így el kellett döntenem, hogy vajon mennyit is áldozok a vizuális szórakozásokra. Gyakorlatilag úgy döntöttem, hogy egyszerűen nem fecsérelhetem el az időmet arra, hogy olyanokat is nézzek, amelyek nem kötnek le, de mégis időt szakítok rájuk. Így történhetett meg, hogy nagyon gyorsan lecsökkentek az általam nézett szériák száma szinte a egy számjegyűre. Szerencsére az elmúlt időszakban igencsak felszökkent az általam követett sorozatok száma, ez köszönhető a Netflix online szolgáltatónak is, amely a sorozatainak aktuális évadait egyben rakja fel. Ilyen a Raising Dion is többek között.

Continue reading

Pál-völgyi barlangrendszer

Mielőtt még minden bezárt volna, előtte egy héttel volt két szabadnapom. Lassan egy éve, hogy felköltöztem Budapestre, de még mindig vannak olyan helyek, ahol nem fordultam meg. Mivel jobban a természet felé húz a szívem, így nagyon örültem,hogy újabb helyet fedeztem fel. Ez volt a Pál-völgyi barlangrendszer. Viszonylag egyszerű volt odajutni, s nagyon élveztem a majdnem egy órás barlangban való bolyongást.

És, ami a legfontosabb volt, hogy a túra végére láthattam denevért is. 

Biciklizés helyett gyaloglás!

A mozgás az életem egyik legfőbb mozgatórugója. Tulajdonképpen nem tudok megmaradni a négy fal között, s csak akkor jellemző rám, amikor nem megyek sehová, ha beteg vagyok, vagy tulajdonképpen majd összeesek a fáradságtól. Sajnálatos módon ez hatványozottan igaz volt a téli hónapokra még akkor is, ha valódi tél nem volt, s csak párszor hullott hó, ami majdnem egy nap alatt el is olvadt.
A telet imádom, ámbár nem a hideg miatt, hanem a látványa az, ami vonz. A hideg megvolt, de sajnos a látvány már nem igazán. Nagyon sokat kivett belőlem, hogy majd szét fagytam, mert egyszerűen nem tudtam kényelmesen felöltözni, hogy ne fázzak, vagy ne legyen akadály a mozgás. Ennek is köszönhető, hogy sajnos érdekesen teltek az elmúlt hónapok, és egyre inkább észrevettem a feszültség jeleit magamon, hogy nem nagyon tudtam kimozdulni rendesen.
Nem csak a blogon, hanem a bejegyzéseken is látszik, hogy teljesen más irányt vett az életem, amióta felköltöztem a fővárosba, amelynek lassan már egy éve. Kevés sorozatot nézek, s azokkal is le vagyok maradva, s akad, hogy akár napokig nem nézek meg új epizódot még akkor is, ha felhalmozódik, s a letöltött film is akár hetekig a laptopom merevlemezén tárolom. Ellenben igyekszem a szabadidőmet mindenképpen kihasználni.

Az elmúlt két hónap javarészt a munkáról szólt. Nagyobb távokat nem tettem meg, így sokszor a séta nálam annyit jelentett, hogy kerülőúton jöttem haza, vagy pedig távolabb eső boltba mentem el vásárolni, mintsem elmenjek valahová. Persze a személyes találkozók megmaradtak, így örültem, hogy azoknak köszönhetően ki tudtam kapcsolódni.
Azért a februárban volt jó pár olyan nap, amikor sütött a nap, és jó idő volt. Legtöbbször mindig akkor, amikor dolgoztam, és akkor mindig megjegyeztem, hogy csak akkor van jó idő, amikor munkanap van. Mivel sok helyen megfordultam már a fővárosban, így mindenképpen szerettem volna olyan helyekre is eljutni, ahol még nem voltam. Mivel elsősorban a természetet kedvelem, ezért a műemlékek, látványosságok másodlagosak voltak. Sokszor futottam bele azokba a villamosokba, buszokba, melyeknek végállomásaként Hűvösvölgy szerepelt. Egyszer azonban itthon eszembe jutott a név, így rákerestem, s örültem, hogy természetről van szó. Így az egyik szabadnapomon gondoltam egyet, s leutaztam. Mindenképpen megfogott a környezet, már csak azzal is, hogy a megelőző napoknak köszönhetően patak is csordogált rendesen.

A patak felett egy hídon kellett átmennem, amely egy kisebb erdőbe vitt be. Nagyon jól esett a séta, habár még kopaszok voltak a fák, de már arra gondoltam milyen gyönyörű lesz, amikor majd minden zöldbe borul, és hallani lehet majd a többféle madárcsicsergést. Nagyon jót kirándultam, s kifejezetten egy vizuális élmény volt, amikor kijutottam a nagy rétre, ahol megpillantottam a nem messze lévő hegyeket, amelyeket természetesen meg is másztam. Igaz, hogy egy pihenőnapom volt, de nem bántam meg, hogy erre ment el, mert kikapcsolódtam, valamint nagyon jó volt a friss levegő is, arról nem is beszélve, hogy ez nekem mekkora újdonság volt.

A jó időnek köszönhetően többször előfordult, hogy munka előtt a Margitszigeten is tiszteletemet tettem, ahol épp a sziget felkészítése folyik a tavaszra. Készülnek az új virágágyások, és rendbe szedik az elhanyagolt részeket. Természetesen ezekről is igyekeztem minél művészibb fotókat készíteni.

Ami mindenképpen pozitív, hogy ismét elkezdtem használni a telefonom egészség applikációját, mellyel mértem, hogy az adott hónapban mennyit gyalogoltam. Az, hogy mennyire nem tudok megmaradni a seggemen, az gyönyörűen látszik abból, hogy a legyalogolt táv 100 km felett volt.
Bízom benne, hogy lesz ennyire jó a március, s lesz valódi tavasz, amelyet már nagyon várok, hiszen akkor indul majd meg az igazi csavargás.

 

Maleficent: Mistress Of Evil (2019)

Magyar cím: Demóna – A sötétség úrnője

Öt évvel ezelőtt engem nem hozott lázba a Maleficent, honosított nevén Demóna. Azonban akadt egy üres estém, és megnéztem. Nekem nagyon tetszett, főleg a megvalósítás. A látványról ne is beszéljek, így amikor volt egy akció, akkor meg is vásároltam Blu-ray kiadásban. A folytatásra azért már nem voltam annyira felizgulva, lévén nem nagyon lett volna kedvem egyedül menni moziba decemberben, mert konkrétan senkit nem érdekelt a film. Így szépen megvártam még megjelenik.

Continue reading

A játékkorszak vége (?)

A 2020-as év hasonlóan indult, mint az összes többi. Szerencsére a tavalyi gyomorrontást hamar kihevertem, így szinte gyógyultan mehetettek vissza dolgozni, s a betegségem nem tért vissza. Természetesen megpróbáltam odafigyelni az étkezésemre, s jelenleg is azon gondolkozok, hogy hogyan is tudnám magam egy kicsit is észerűbb táplálkozás felé mozdítani, hogy lehetőleg elkerüljem a gyomorbántalmakat úgy, hogy közben azért megfelelően étkezem is. Természetesen ehhez megfelelő anyagiak mellett megfelelő hozzáállásra is szükség lesz. Utóbbit pedig sokkal nehezebb megszerezni, kialakítani, mint az ember gondolná.

Az év egyébként abból a szempontból jól indult, hogy megtudtam, hogy a kihirdetettel ellentétben tízezerrel nagyobb bér üti a markomat elsejétől, mint ahogyan az eredetileg be volt jelentve, és februárban további béremelésre számolhatok, ahogyan a próbaidőm lejár.
Mindezek fényében megpróbáltam magam jól elfoglalni, ami azért annyira nem jött össze, hiszen sajnos a rossz időnek köszönhetően a mozgásom majdnem a munkajárásba és a bevásárlásba esett bele, valamint ha nem szerveztem be magamnak programot. Ennek ellenére azért többször előkaptam a telefonomat, és megörökítettem, amit láttam, többek között az erkélyről látható Puskás Ferenc Stadion éjszaka.

A hónap többször lepett meg minket nagyon jó idővel, ámbár nagyon sokszor iszonyatosan haragos voltam amiatt, hogy ezeket a pillanatok majdnem mindig akkor voltak, amikor dolgoztam. Ebből fakadóan a januárra tervezett normafai kiruccanásom többször megfeneklett. Azonban az egyik pihenőnapomon már annyira untam magam, hogy képtelen voltam arra, hogy a négy fal közt szenvedjek, így útra keltem. A telefonom applikációját használtam, amelyben kizárólag a sétálással eltöltött időt mértem.

Annak ellenére, hogy egyedül voltam, s hétköznap tudtam ezt megtenni több, mint 13 km-t tettem meg gyalog viszonylag hideg időben. Iszonyatosan élveztem, hogy nem esett semmi, és akkor végre kijuthattam végre a szabadba.
Megfordultam a Margit szigeten, s ott is maradtam addig, míg be nem sötétedett. Így megnéztem hogyan van kivilágítva a híd.

Természetesen nem csak a szabadban sétáltam, hanem bementem jó pár plázába, s többek között a MediaMarkt-ba is. Lassan öt éve annak, hogy 2015 novemberében olyan jól oldottam meg az anyagi dolgaimat, és adtam el pár már általam nem használt műszaki cikket, hogy megvásároltam az akkor százezer feletti árcímkével rendelkező Playstation 4-et, amihez akkor az eladások utáni bevételemhez pusztán 20 ezer forintot kellett hozzátennem, hogy meg tudjam vásárolni. Nem sokáig tudtam élvezni a gépet, hiszen fél éven belül egy villámcsapásnak köszönhetően tönkrement.
Sajnálatos módon az anyagiak nem tették lehetővé sem a javíttatást, sem pedig új gép vételét. Azonban minap kiszúrtam, hogy bőven százezer alatt volt a gép, s tisztában voltam vele, hogy a hitelkeretemet használva megtudnám vásárolni, de mégsem tettem. Egyik részről elkezdtem gondolkodni azon, hogy még otthon laktam sajnos nem igazán volt szórakozásom otthon, mintsem a sorozatok, filmek nézése, és játék. Emellett pedig a biciklizés jó idő esetén, hiszen ugyan nem kis városban laktam, de sajnos egy alkoholt nem fogyasztónak, és éjszakai életet mellőzőnek maradt a mozi és a strand, mint kimozdulási lehetőség. Felköltözve a fővárosba pedig szinte meglepő, hogy mennyi lehetőségem van a kulturált szórakozásra, és ha több helyre el akarok menni, akkor már az utazás milyensége is időt vesz el, hogy akár egy napot is tartalmasan töltök el, hogy közben nem vagyok otthon, és nem mindig ugyanazokra a helyekre megyek.

Másrészről felhoztam az otthoni gépemet még tavaly, de azzal sem játszottam sokat, s mivel soha nem voltam igazi nagy játékos, így végül felülkerekedve a vásárlási ösztönömön a leakciózott gép végül az üzletben maradt.
Nagyon büszke voltam magamra, mert odahaza az ilyen dolgokat nem tudtam nem meglépni. Elképzelhető, hogy lesz majd egy ilyen gépem, de nem hiszem, hogy erre akarnék pénzt fordítani. S ahogyan kijön a jó idő egyre kevesebb időt fogok itthon tölteni. Egyedül a kerékpár hiányzik, amelyet otthon hagytam, mert véleményem szerint a főváros közlekedése alkalmatlan arra, hogy kerékpárt használjak, mint közlekedési eszközt.

Toy Story (2019)

Gyermekkoromban emlékszem mekkora nagy sikerük volt a Disney meséknek, vlagy a Pixar animéciós meséinek. Sajnálatos módon akkoriban nem rendelkeztünk semmilyen előfizetéssel, továbbá nem is nagyon volt lehetőségem az új alkotásokat látni. De emlékszem, hogy a Toy Story már akkor megfogott a koncepciójával.
Idén sajnos nem volt lehetőségem eljutni a moziba a negyedik részt megtekinteni, így ezt most pótoltam a napokban.

Continue reading

Sex Education: 2.évad

Biztosan mindenkinek van olyan sorozata, amelyről úgy gondolja, hogy “elromlott”. Az esetek többségében ez annak tudható be, hogy nem hozza a nézői/rajongói elvárásokat, vagy nem tudja megugrani a korábbi mércéket. A Netflixre készült sorozatok egyidejű előnye és hátránya, hogy az aktuális évad egyben tekinthető meg. Így van a Sex Education-nel is, amelynek második évadáról nekem elég lehangoló véleményem van.

Continue reading

Műanyag tokban, az Az

Aki kedveli a filmeket, és hajlandó és lehetősége is van arra, hogy ne mozijegyért fizessen, hanem a kedvencek eredeti kiadásaira, az mindenképpen tisztában lehet a hazai DVD és Blu-ray piaccal. Érthető valahol azért, hogy nem az az ország legnagyobb problémája, hogy mi és hogyan jelenik meg idehaza DVD-n és/vagy Blu-ray-en.
Annak idején kicsit “agresszívebben” gyűjtöttem az eredeti kiadványokat, de mióta elköltöztem otthonról már többször is meggondolom mi az, amiért pénzt adok.

Három évvel ezelőtt nekem az It, hatalmas moziélmény volt, méghozzá úgy, hogy tulajdonképpen nem érdekelt, csak meg voltam hívva a filmre. Tetszett is annyira, hogy amikor megjelent, akkor a drágábbik kiadványt vásároltam meg, azaz a fémdobozos változatot. Ugyan a második rész már annyira nem nyerte el a tetszésemet, de úgy voltam vele, hogy mindenképpen szeretném a gyűjteményemben tudni. Sajnálatos módon a fémdobozos változat csak a 4K-s kiadványra volt érvényes idehaza, így tízezer forintot nem akartam adni egy filmért. Így maradt a műanyagdobozos változat.

A kiadvánnyal egyébként semmi probléma nincs, azonban azt gondolom egy ilyen címnél elég undorító dolog, hogy extra tartalomként kizárólag audiokommentár került fel a lemezre.

Sex Education: 1.évad

Ismét egy olyan sorozattal kerültem szembe, aminek a létezéséről nem tudtam, és véletlenül került a tudomásomra, hogy van egy ilyen széria. Bevallom sok mindenre vevő vagyok, amennyiben úgy érzem az adott dolog fogyasztható, rögtön rávetem magam. Eme szériánál is ez volt az első benyomásom, így rögtön rá is vettem magam a nyolc epizódos első évadra.

Continue reading

Zoey’s Extraordinary Playlist: 1×01 (Pilot)

Ha zenéről van szó, akkor szinte mindig vehető vagyok arra, hogy tegyek egy próbát. Így volt annak idején a Glee-vel is, ami valami rejtélyes módon elkerülte a figyelmemet, majd pedig egyszer csak belenéztem, s rajongó lettem. Érdekes koncepció volt, amely az első évadokban elég nagy sikert sikerült összehoznia, hogy az utolsó évadokra konkrétan kipukkadjon, mint egy rossz lufi, hogy a nézettség már a szánalmas kategóriát verdeste.
Idén nem nagyon vártam semmilyen sorozatot, de azért nyomon követtem, hogy hátha lesz valami érdekes széria, amelynek megpróbálom a bevezető epizódját. Sajnos kevés volt ilyen, s még kevesebb, amelynél ki is tartottam. Azonban a Zoey’s Extraordinary Playlist koncepciója azonnal megfogott. Sokat is kellett rá várni, ámbár személyes véleményem, hogy egy vicc, hogy a következő epizódra majdnem egy hónapot kell várni.

Continue reading

South Park: 23.évad

Gyermekként nagyon hírhedt volt a South Park, főleg az első évadok. Emlékszem mennyit meséltek a gyerekek egymást közt a szériáról, s letöltési lehetőségek híján mennyire irigykedtünk arra, akinek volt otthoni HBO előfizetése, hiszen idehaza ott volt látható egy ideig. Persze olykor-olykor az ember láthatott egy részt VHS-en, de én akkor kapcsolódtam be, amikor bekötötték a kábel tv-t, majd rá nemsokára az internetet is. Ennek köszönhetően pedig elérhetővé váltak az eredeti évadok is.
Sokszor mondják, hogy régen minden jobb volt, másképp volt. Természetesen nézőpont kérdése, hogy így van-e, de tény, hogy a South Park elég meglepő utat járt be, s 23. éve van képernyőn. Ennek köszönhetően történtek rajta változtatások.

Continue reading

Steril évkezdés

A tavalyi évem elég eseménydúsra sikerült. Volt munkahely váltás, és mellette költözés is. Végre megvalósult az álmom, amely sajnos elsősorban az anyagiak miatt nem jöhetett létre. Ez nem volt más, mint a teljes önállósodás. Ugyan az anyagiak miatt továbbra is elengedhetetlen az együttélés, de ez merőben más, hiszen nem rokonról van szó. Ebből fakadóan pedig az ember sokkal, de sokkal szabadabbnak érzi magát. Főleg annak fényében, hogy ennek köszönhetően mint munkában, mint pedig magánéletben sikerült pár negatív dologtól megszabadulnom.
Az utolsó hónap nem sikerült nagyon jól, hiszen a hónap elején sikerült megfáznom, amely több, mint egy hétig tartott annak köszönhetően, hogy elkerülve az orvost begyógyszerezve mentem dolgozni. Mindezek mellett sikerült az év vége felé tökéletesen elcsapnom a gyomrom, amely “meghálálta”, hogy szilveszter napján engedtem a csábításnak, és ittam egy kis üdítőt, és ettem normális ételt. Mivel nem akartam táppénzre menni, s bajlódni az orvossal, így végül komolyan vettem a diétát, s szinte egy hétig elég erősen megvontam magamtól mindent, amit csak lehetett. S szigorúan csak azt ettem, ami szerepelt a diétában gyomorrontás esetén. Szerencsére sikerült kikúrálnom magam, ámbár az újévi fogadalmammal még hadilábon állok, mely szerint tudatosabban táplálkozok, amely magával hozhatja, hogy az egészségesebb életmód felé hajlásnak köszönhetően vitaminokkal árasztom el a szervezetem, melynek köszönhetően sokkal több energiám lesz.
Az új év konkrétan arról szólt, hogy igyekeztem összeszedni magam, s az első két napos szabadnapomon haza is látogattam, s ezáltal letudva a havi hazamenetelt. Ámbár most otthon is töltöttem az éjszakát, ami nekem nagyon furcsa, és kényelmetlen volt, hiszen otthon is történt egy költözés, melynek köszönhetően új házban kellett aludnom. A szokatlan környezetnek köszönhetően sikerült alig négy órát aludnom úgy, hogy előző este sem sikerült kialudnom magam.

Gyönyörűen megdőlt az az eszmém, mely szerint függetlenül az időjárástól nem fogok lemondani a sétálásokról, és kimozdulásokról. Annak ellenére, hogy a fővárosban van hova kimozdulni mégis itthon vagyok legtöbbször, s ha kell is valahová menni a séta kiegészül abban, hogy kerülőúton megyek, hogy hosszabb legyen a menetidő. Ebből fakadóan pedig várom már a jó időt, habár ez a tél sem halmozott el sok hóval. Ugyan előrejelzés nem volt róla, de pár napja azért fehérbe borult pár város, köztünk Budapest is.