Kata és a Rezsicsökkentés csökkentése

Gondolkoztam azon, hogy vajon virtuális papírra vessem-e a gondolataimat az elmúlt hét politikai eseményei kapcsán. Az engem körülvevő emberekkel annyira nem beszéltem még erről a témáról, s igazából szülői részről volt szó erről. Egyrészről hátrányos helyzet miatt másrészről pedig a tüntetések kapcsán, amiben egyelőre én nem vettem részt, s egyelőre nem is tervezek ott lenni. Egyrészről engem a Kata módosítás nem érint, de a rezsicsökkentés már komolyabb teher lehet mindezt úgy, hogy egy olyan időszakban van meglépve, amely elég gerinctelennek gondolok. Végül úgy döntöttem hozzászólásokban vitatkozás helyett inkább leírom a saját véleményemet ezzel kapcsolatban több megnézett videó és írás után.
Az jó előre leszögezném, hogy én azok táborát erősítem, akik elmentem szavazni, s komoly problémába ütköztek azzal kapcsolatban, hogy hova is tegye azt a bizonyos jelet. Tulajdonképpen nem igazán politizálok, s a politikusok közül sem tudok kiemelni egyet sem, aki szimpatikus lenne számomra. Egyszerűen csak megpróbáltam egy döntést hozni. Abból a szempontból azért némileg büszke vagyok magamra, hogy tájékozódtam, s minden szempontból elítélek egy olyan politikai propagandát, amely mások mocskolódására épült az mellett, hogy mekkora költsége volt, s több, mint egy hónapig “tündökölt” a megvédés szó az ablakommal szembeni hirdetőoszlopon, ami mentális hányingert jelentett nálam. Így én nem a jelenlegi kormányra szavaztam, hanem a megnéztem a többi párt kormányzásra megalkotott koncepcióját, s így szavaztam. Ami elég vicces, hogy már a szavazáskor is ért atrocitás egy nyugdíjastól mindezt úgy, hogy a lakcímemet mondtam be. Ez elszomorító számomra. 

Azzal mélységesen egyetértek, hogy adót csalni nem túl szép dolog. De az sem, hogy az adók a csillagos ég szintjére emelkedett, s lassan már, ha az ember tisztességesen akar dolgozni, akkor két dolog közül választhat. Vállal alul fizetett munkát, amelyre mindig van kereslet, és örülhet az “alamizsnának” vagy pedig idővel ő is elgondolkozik azon, hogy a választott szakmáját otthagyja esetleg ő is szépen elkezd adót csalni. Azt gondolom mindenkinek van tapasztalata olyan céggel, amelyik nem akarta őt bejelenti, vagy csak négy órásra, s közben meg a dupláját esetleg a tripláját dolgozta a hivatalossá tett munkaidejének. Én is jártam így bár tény, hogy nem sokáig maradtam az ilyen helyeken. Végtelenül elszomorító, hogy a Kata átszervezés elvileg most több munkanélkülit fog majd eredményezni. Aki pedig kétségbeesetten dolgozni akar az kénytelen lesz bármit bevállalni, hogy anyagiakhoz jusson, s mindezek mellett pedig a munkanélküliek száma növekedni fog. Elég érdekes dolog, hogy miket harsogtak hangosan a választásokban, s alig három hónap után tulajdonképpen szembefordul a kormány önmagával miközben több ezer embert sodor bajba. Ráadásul mindent rekordgyorsasággal, s úgy, hogy nagyon reagálni se lehessen rá? Ez sok mindent elárul mindenképp.
De mennyire is igazságos ez a dolog? Tulajdonképpen semennyire. Hiszen mindenkinek lesz olyan ismerőse, aki majd szépen a bőrén tapasztalja a jelenleg meghozott döntést. S továbbra is az interneten található kalkuláció által szinte elképzelhetetlennek tartom, hogy aki 10 és 30 ezer közötti villanyszámlával rendelkezett eddig az majd 100 és 200 ezer között legyen. Ekkora emelést csak nagyon kevesen tudnának elviselni főleg ilyen bérek és nyugdíjak mellett. Amennyiben ez megtörténik minden bizonnyal elég lesz majd egy tényleges tüntetéshez, amely elég nagy számban fog megtörténni. Bár tény, hogy az én tapasztalataim alapján ez is erősen kérdőjeles. 

Jómagam nem élek egyedül lévén a fővárosi lakbér árak nem engedik meg ezt a kényelmet számomra. Mi céges lakásbérlők vagyunk, így számlát cégtől kapunk így már most megfogalmazódik a kérdés, hogy nekünk lesz-e emelés, vagy eddig is az emelt árat fizettük. Mindezek mellett még érdekesebb dolog, hogy volt egy ár sáv, ami alá akkor sem mentünk, amikor az elvileg beharangozott világpiaci ár alacsonyabb volt, mint a rezsicsökkentett ár. Azt gondolom most sokan gondolkodóba estek, hogy mi lesz, hiszen én is elgondolkoztam azon, hogy mennyi lehetőség adott nekem. Hát be kell vallanom, hogy nem sok. Főleg annak fényében, hogy ha a hazaköltözésben gondolkodnék, akkor nőne a fogyasztás, így nagyobb lenne a felhasználási arány, s több lenne a számla. Mindezek mellett munka kevés, vagy nincs továbbá azt is figyelembe kell venni, nem korszerűsített házról van szó, tehát minden bizonnyal nagyobb fogyasztási aránnyal bír már most, mint egy korszerűsített példája. 

Persze lehetne alternatív megoldásokat keresni, mint például újabb lakótársat keresni, amivel nőne a bevétel, de ezzel arányosan nőne a fogyasztás is. Tehát ez is egy kiskapu, amely egy zsákutcához vezet. Én egy tüntetésen sem vettem részt, de gondolkoztam azon, hogy kinézek a Margithídra, hogy szimpátiámat fejezzem ki mindazoknak, akik most szenvedni fogni. Ahogyan néztem a videókat egyetértek azzal, hogy nem véletlen, hogy ez most nyáron történt, s pár nap leforgása alatt, mert egyrészről az emberek többsége szabadságát tölti, dolgozik, meleg van, s még nem foglalkozik ezzel az egésszel, ami általában jellemző szokott lenni a magyar társadalomra. Amit kifejezetten gerinctelenségnek tartok, hogy már jövő hónapban életbe lép az egész, így konkrétan esély nincs arra, hogy életmódváltást eszközöljön akárki, aki a meghatározott mértékek alatti fogyasztást akar megtartani. Mindezek mellett pedig visszamenőleges fogyasztást nézni már maga az átgondolatlanság határát súrolja. Én is azok véleményét osztom, hogy majd akkor lesznek legnagyobb hőzöngések, amikor majd megérkezik az első számlák. Arról nem is beszélve, hogy konkrétan semmi nem lett közétéve, hogy mire is kellene figyelni, így felkészülni se lehet. Már ott bukik a dolog, hogy én például azt sem tudom eldönteni, hogy a villanyszáma fog-e nőni lévén mi céges lakásbérlők vagyunk, s tudtommal a cégek alapból magasabb árat fizettek. Ami kifejezetten undorítónak tartom, hogy konkrétan hat hét alatt fog megmutatkozni mit jelent a Kata átszervezése, s mi fog történni azokkal, akik rezsifizetők. 

A legnagyobb probléma leginkább a szavazókör. Mint ahogyan fentebb említettem elmentem szavazni, s a lakcím bediktáláskor máris egy nyugdíjas beszólt nekem, s bér szavazónak titulált engem mindenféle háttérismeret nélkül. Pont itt kezdődik a probléma. Véleményem szerint szavazni tudatosan és nem szimpátia alapján kellene. Míg én megnéztem az interjúkat és koncepciókat, s megpróbáltam céltudatosan dönteni addig belefutottam abba, hogy nagyon sokan szimpátia alapján döntött. A legnagyobb probléma talán az emberek egymásnak való ugrása, s kívülállóként sokszor találkoztam olyan konfliktussal, amelyben indokok helyett inkább politikai pártállással véleményezték a másikat úgy, hogy sokszor a másik félre nem is volt igaz. Nekem az az álláspontom, hogy a politikusoknak kell alkalmazkodni és odafigyelni a társadalomra, s dolgokat feladni, bevezetni, s nem pedig visszafelé. Ami pedig mindenképp szomorú, hogy hétköznapi emberek feszülnek egymásnak.
Zárószóként csak annyit tudok mondani – amellett, hogy a témával szerintem fogok még foglalkozni -, hogy a legjobb lenne, ha az emberek, embercsoportok, békét kötnének egymással, s szépen összefogva konkrétan az összes politikust elzavarnák, s teljesen újjakkal töltenék fel a parlamentet, akik szavahihetőségekkel indulhatnak. 

Választás 2022

Sokan sok helyen hangot adtak a véleményüknek. Volt, hogy személyesen nekem mondták el mit gondoltak, de akadtak olyanok is, akiket a közkedvelt videomegosztó portálokon láttam viszont. Volt amelyik elgondolkodtató volt, hogy egyes emberek milyen értelmesek, de akadtak olyan interjú alanyok is, amelyek kapcsán elborzadtam, hogy ezeknek is szavazati joguk van. Azt gondolom sokan egyetértenek velem abban, hogy sajnos az ország nem épp a legjobb állapotában van, és sajnos sok fiatal, vagy középkorú ember élete kilátástalan. Nem beszélve azokról, akiknek van egy dobásuk, s vagy lesz szerencséjük vagy nem. Ha utóbbi, akkor minden bizonnyal az egész életük tönkre mehet. Fentiek fényében pedig jövőt építeni nem túl egyszerű. Főleg akkor, ha megnézzük a munkalehetőségeket, és a hozzájuk tartozó fizetési szintet. Természetesen ezzel én sem vagyok megelégedve csak úgy, mint a jelenlegi kormánnyal. Így úgy döntöttem, hogy elmegyek szavazni.
Ugyan megkésve érkezik a bejegyzés hozzám, de végül úgy döntöttem, hogy én is írok róla, mint sokan mások. Én azok közé tartoztam, akik azért utána néztem milyen lehetőségek és alternatívák vannak, s azért nem voltam teljesen elájulva. Véleményem szerint, ha alapul veszem az eddigi választásokat, akkor ez volt a legszánalmasabb, amit el tudok képzelni. 

A választás mindig arról szól többségében, hogy melyik párt nyeri meg azt továbbá, hogy ki lesz majd az aktuális miniszterelnök. Bevallom nekem egyik sem volt szimpatikus, s ha őszinte akarnék lenni, akkor bizony elég nehéz döntés volt, hogy kire adjam le a voksomat. Bár volt bennem érzet arra, hogy most sem lesz változás csak úgy, mint az elkövetkezendő években. Ami végülis be is bizonyosodott. Ami nekem nem tetszett, hogy tulajdonképpen erőszakosan mentek a választási marketing, amely nem szólt másról, hogy hogyan gyűlöljék egymást a pártok. Konkrétan nekem elegem volt abból, hogy nem sétálhattam nyugodtan az utcán, mert mindenhol belefutottam olyan plakátba, hogy épp kit kell megállítani, vagy ki az ellenségünk. Ez a gyűlölet kampány pedig azt gondolom elmond mindent az épp kormányon lévő és meglévő pártjainkról. Ami nem épp pozitív. Mindezek mellett pedig kifejezetten idegesítő volt számomra, hogy egy plakát is helyett kapott azon az oszlopon, ami épp az ablakomra nézett. Így ha friss levegőt akartam szívni, akkor mindig ezt kellett néznem. Ez pedig nem épp volt a legjobb. 

Ami viszont számomra egyértelműen undorító volt az leginkább az, hogy az emberek nem vették a fáradságot, hogy utána nézzenek dolgoknak. Már az interjúkból, s a megnyilvánulásokból is egyértelmű volt, hogy nagyon sokan ránéztek egy plakátra, vagy esetleg megnéztek egy közvetítést az általuk kedvelt csatornán és már meg is született a szavazati döntésük. Eközben pedig nem csak a pártok köpködték egymást sikeresen, hanem tulajdonképpen az embereknek is sikerült egymásnak esniük. Ami egyébként eddig is így volt, de választásokkor sokkal ingerültebbek. Aminek az okát nem értem, mert az én véleményem az, hogy a politikusoknak kell a társadalmat képező emberékért lenni, s nem pedig fordítva. Ez pedig borzasztó. 

Mint ahogyan fentebb említettem én is úgy döntöttem, hogy elmegyek szavazni. Lévén három éve Budapesten élek, így nem volt kérdés, hogy nem fogok majdnem nyolcezer forintot kifizetni azért, hogy egy papírra ráírjak egy X-et, mert a lakcímkártyámon még mindig az otthoni szerepel. Így aztán hivatalosan vidékiként mentem el szavazni. Az adott kerületben, ahol élek hamar megtaláltam, hogy hova kell mennem. Egyébként nagyon kedvesen voltak. A biztonsági őrtől kezdve egészen a szavazat számlálókon keresztül a szavazást lebonyolítókig. Ami negatívum volt az pedig nem más volt, mint a szavazók hozzáállása. Már az utcán voltak olyanok, akik egymásnak estek és ordibáltak arról, hogy ki mit gondol. Amikor beléptem a szavazó helyiségbe, akkor egy idős asszony pedig belém kötött azt állítva, hogy engem az ellenzék politikusai megvásároltak, és felhozattak a fővárosba, hogy az aktuális kormányon lévők ellen szavazzak. Ami önmagában nem volt igaz, s ha ezt vesszük alapul, akkor ez akár becsületsértésnek is felfogható. Így én negatív tapasztalattal távoztam végül, de több ismerősöm mesélt, hogy kaptak negatív megjegyzéseket. Akadt olyan is, aki arról panaszkodott, hogy évek óta hordott kedvenc narancssárga színű pólója miatt szóltak be neki, s kötötték össze az adott párttal. 

Számomra bőven elgondolkodtató, hogy ezek az emberek tulajdonképpen mit is gondolnak ilyenkor. Továbbá mi várhat ránk a jövőben, ha megnézzük, hogy milyen helyzetben van az ország, vagy milyen hatással lehet majd ránk a háború. Egyelőre távol tartom magam a politikától, s azoktól is, akik ebben élik az életüket.