Az “eredeti” trilógia is kékbe borult!

Képregényeket nem nagyon olvastam, de Pókember az egyik kedvenc karakterem. Az eredeti trilógia is tetszett, s az újraindított változat is bejött, habár csak a második részig jutott. A legutóbbi két film számomra kritikán aluli lévén ezt az univerzumépítést nekem nem veszi be a gyomrom. Főleg, ha megnézzük, hogy több filmet meg kell néznem, ha annak az egynek a történetszálával tisztában akarok lenni.
Szó, mi szó, el is engedtem ezt. S a decemberi akciónak köszönhetően sikeresen megvásárolt a The amazing széria második részét eredeti kiadványban. Mivel az 1990 forintos ár kecsegtető volt, így az eredeti trilógia mindhárom részét magamévá tettem a mai napon.

Spider-man: Far From Home (2019)

Magyar cím: Pókember idegenben

Jómagam nem vagyok otthon a képregény univerzumban, így aztán nagyon nagy elvárásom tudás hiányában nem is lehetnek. Természetesen nagyon sok írást, kritikát olvastam egy egy olyan filmről, ami nekem tetszett, de rajongóknak nem. Az olvasottak alapján, ha rajongó lennék nekem sem tetszett volna az adott alkotás.
A 2000-es években elkezdődött képregény feldolgozások java része tetszett, de aztán elindult a Bosszúállók vonal, amely elvette a kedvemet szinte az összes Marvel alkotástól. Az új Pókember filmre is csak azért sikerült moziban megnézni, mert reménykedtem abban, hogy jobb lesz, továbbá meghívást kaptam rá. Rossz döntés volt elmenni.

Continue reading

Spider-Man “csemege”

Szeretek a képernyő előtt görnyedve megfeledkezve a világról játszani, s ezáltal egy másik univerzum magába ragadjon. Azonban többséggel ellentéttel nekem nagyon kell, hogy tetszetten egy adott cím, hogy az ne csak fél órányi játékidőt jelentsen, amelynek végeredménye az adott alkotás törlése. Emiatt nagyon kevés az olyan, amit végigvittem, s hajlandó is vagyok még egyszer (vagy voltam) nekiülni.
Az egyik várományos a playstation 4 exkluzív címje a Spider-Man, mely a videók és képek alapján valóban jónak ígérkezik. Egyelőre még csak külső szemlélődő vagyok, hiszen a korábban tönkrement konzolt még mindig nem pótoltam, és a minden bizonnyal kezdő 20 ezer forintos ár sem lesz számomra instant vétel. 

Természetesen érkezett még pár videó is:

Spider-Man: Homecoming (2017)

Magyar cím: Pókember: Hazatérés 

Koromból fakadóan még nem tudom azt mondani, hogy öreg vagyok, de azt sem, hogy középkorú. Viszont mindig eszembe jut, hogy mindenki számára milyen viccesen hangzik, amikor egy idős emberrel történő beszélgetésben felmerül a tipikus “régebben….”, s az én számból is ez koromból fakadóan érdekesen hangzik. Ámbár tény, hogy régebben, ha nem is havonta, de éves szinten legalább nyolcszor, de ha úgy alakult akár tízszer is elmentem moziba. Ez a szám lassan leredukálódik az egy, illetve kettőre, de akadt olyan évem, ahol egyáltalán nem is fordultam meg moziban.
Ennek pedig több oka van. Egyrészről kevés a valóban egyedi tartalom, ami felkeltené a figyelmemet, másrészről pedig nagyon sok filmmel találkozunk, amely tulajdonképpen nem más, mint valamelyik korábbi filmnek az újbóli feldolgozása. A szuperhős filmekből részben kinőttem, ezáltal az alkotásokkal, vagy a központi karakterekkel kapcsolatban többnyire vagy negatív, vagy pozitív megítélésem alakult ki. A kedveltek között persze ott van Spider-Man, azaz honosított nevén Pókember, melynek első trilógiája viszonylag tetszett. Majd jött a befejezetlen The Amazing Spider-Man, majd ezek után jogcsere kapcsán jött a harmadik reboot. Aztán mindenfelé lehetett olvasni, hogy ez most nem eredettörténet lesz, tehát nem kell megint a felesleges köröket lefutni, hogy hogyan is válik Peter Parker piros ruhás hőssé. Ámbár, ha jobban belegondolunk ez a film is egy eredettörténet másféle szemszögből megközelítve. 

Continue reading

E3: Marvel’s Spider-man előzetes!

Az E3 egy olyan rendezvény, ahol a játékstúdiók bemutatják az éppen készülőben, vagy megjelenés előtt álló alkotásaikat. Bevallom, hogy ezeket nem nagyon szoktam kísérni, lévén játékok terén nagyon kevés az olyan, ami tényleg tetszik. Mindezek mellett pedig még az is hozzátartozik, hogy szórakozás terén a játékkal ütöm el a legkevesebb időmet. Így aztán nekem teljesen kimaradt, hogy a korábban már látott Spider-man játékból érkezett egy újabb adag kedvcsináló. 

Ha őszinte akarok lenni, akkor tetszik így videóra ránézve. Azonban sajnálatos, hogy egy részben exkluzív cím, továbbá minden bizonnyal megjelenés napján, illetve utána fél évig, évig minimum tízezer forint felett lesz az ára, ennyit pedig ténylegesen sokallok kiadni érte.
A konzolvásárlást (ami inkább pótlása az előzőnek, mely viharkár áldozata lett tavaly) egyébiránt késő őszre, vagy decemberre toltam át. Eme játék sajnálatosan 2018-ban jelenik meg, így kizárt, hogy akciósan, s géppel együtt be tudnék szerezni egy példányt belőle. De mindenesetre azért bízom, hogy megjelenés után fél éven, éven belül leesik valóban vállalható összegre, még akkor is, ha egyébiránt lenne lehetőségem teljes áron kiadni érte pénzt. 

Közeleg –> Spider-man: Homecoming

A mai napon ismét új előzetessel érkezett a Spider-man: Homecoming. Őszintén? Az új irány nekem annyira nem fekszik. Tulajdonképpen az a problémám, hogy elég idiótának tűnik nekem ez az univerzumépítgetés most már, hogy az összes önálló filmmel rendelkező karakter, szuperhős más filmekbe is beleszuszakolnak, ha kell, ha nem. Nyilván népszerű, de részemről iszonyatosan idegesítő. Ennek köszönhető az, hogy már harmadjára rebootolt pókemberből nem kérek.
Megvárom a “virágbolti” változatot.

Spider-Man: Homecoming

…és akkor jön a harmadik változat a Spider-Man filmekből.
Az elsőt láttam, és viszonylag tetszett is, de nem annyira, hogy többször nekifussak. Igaz anyagilag volt annyira siker, hogy három rész elkészüljön azonos szereplőgárdával. Meglepődtem ugyan, de végül beletörődvén végül a The Amazing Spider-Man széria volt az, ami tényleg pozitív meglepetést okozott nekem. Sajnos a második rész volt az, ami azért volt csalódás nekem, mert nagyon sok szálat elkezdett, s nyitva is maradt a harmadik részre, melyre szintén beültem volna, ha a jogtulajdonos váltás miatt nem kaszálták volna el a következő epizódot.
Arról már többször leírtam a véleményemet, hogy mit gondolok a mostanság divattá váló filmes összevariálásokról, melynek középpontjában a karakterek más filmekben való megjelenítése áll. Itt is kapunk belőle, s íme a harmadik eredettörténet. Csak a kérdés: minek?