Shameless: 7.évad

Magyar cím: Szégyentelenek

Idén nagyon sok olyan sorozattal csináltam azt, hogy ahelyett, hogy hetiben követtem volna, inkább minden minden aktuális héten letöltöttem a soron következő epizódot, majd pedig egyben megnéztem az évadot. Az igazság az, hogy ezzel az évaddal is ezt csináltam, mert úgy voltam vele, hogy úgy az igazi, mint arra sem emlékezzek, hogy mit néztem egy héttel ezelőtt.
Most már mindenképpen bizonyos, hogy lesz folytatás is jövőre, azonban ez az évad tele volt hullámvölgyekkel, s igazából elgondolkoztam azon, hogy vajon maradjak-e vele továbbra is.

Continue reading

Helyzetjelentés: Sorozatfront 2016 őszén

Ha őszinte akarok lenni, akkor az elmúlt két évben sokszor fordult velem az elő, hogy amikor akartam valamit nézni egyszerűen nem volt mit. Az esetek kis százalékában fordult csak elő, hogy nem volt kedvem az adott tartalomhoz, de az igazság az, hogy nagyon kevés széria az, amit már nyomon követek. Nem véletlen, hogy újakat próbáltam be, régieket néztem újra, vagy korábban elkaszáltaknak adtam még egy esélyt. Leginkább ez annak köszönhető, hogy változott az ízlésem, s ezáltal kevés újonc válik be. A régiek szépen befejeződnek, vagy pedig nézhetetlenek lesznek számomra. Ellenben 2016 őszén szintén úgy állok, hogy kevés az, amit nézek, és szórakoztat. De nézzük egy állapotfelmérést hogyan is állok:

Continue reading

Mi a helyzet a virtuális világban?

Amikor nincs kedvem kimozdulni itthonról, illetve unatkozok, s nincs lehetőségem elmenni hazulról, akkor az esetek igencsak túlnyomó többségében a virtuális világban keresek némi szórakozást. Szerencsére az elmúlt időben végrehajtott munkahely váltás szabadidő tekintetében igencsak remek döntésnek bizonyult, hiszen nem csak kipihentebb vagyok, s több energiával rendelkezek, hanem helyi telephelynek köszönhetően naponta minimum két órával több maradt a pihenésre.
Első körben nézzük, hogy hogyan is állok a sorozatokkal. Régen nagyon sokat követtem. Közülük már jó pár véget ért, vagy elvérzett. Ha egyik sem, akkor még követem őket, vagy épp én magam döntöttem úgy, hogy ennyi volt belőlük. Jelenleg (!) hat sorozatot követek, melyből már három letudta az aktuális évadát, míg az egyikre még várni kell, s a maradék kettő pedig az, aminek a nézése folyamatban van:

South Park:
Annak idején iszonyatosan berántott a sorozat, s nem is nagyon volt olyan rész, ami nem tetszett volna. Valahogy a tizedik évad közepén elvesztettem az érdeklődésemet, s ugyan belekezdtem a folytatásba, de abbahagytam. Párszor már sikerült a TV-ben elcsípnem pár epizódot, így újra megjött a kedvem. Elkezdtem az első évadtól nézni, de a második évad felénél úgy döntöttem, hogy abbahagyom, s folytatom a tizedikkel. Egyrészt annak idején egy részt többször megnéztem, s másodsorban pedig nem akarok időt fecsérelni arra, hogy újra megnézzek tíz évadot egyben. Jelenleg a tizenegyedik etapot taposom, melyből hátra van még öt rész. S mivel húsz perces epizódokról beszélünk szerintem még ma végigviszem.

The Big Bang Theory:
Szinten régen iszonyatosan imádtam, s végül részemről ennek is leesett a népszerűsége. Végül egyszer abba is hagytam, de aztán visszatértem. Nem bántam meg, de fenntartásokkal kezelem, s az elvárásaimat eléggé letettem, így végül olyannyira jól sikerült ez a döntésem, hogy minden egyes epizódot képes vagyok szinte maradéktalanul élvezni még akkor is, ha nem nevetek fel, vagy mosolygom el magam.

Shameless:
Aktuális évadát múlt héten tudta le. Ez az a széria, ami szintén nem olyan nekem, mint régen volt, így úgy voltam vele, hogy úgy is kaptam plusz szabadnapokat, így majd egyik hétköznap kora délelőtt nekiülök, s késő délután befejezem. Jelzem, sikerült. Csak ne felejtsem el jövőre, hogy mit is láttam eddig.

Daredevil:
Ez az a sorozat, amit szintén egyben gyűrtem le, azonban a gyártó cég nem is hagyott nekem más megoldást. Itt is ugyanaz történt, mint a korábbi szériáknál, amit nyomon követtem: egyben legyűrtem az adott etapot, s aztán kb. a 20%-ra emlékeztem csak. Mondjuk nekem az első évad jobban tetszett, de az évi 13 epizódszám, mely egyébként is egyben jön még egyelőre nem olyan, amitől meg kellene rémülnöm.

Les Revenants:
Első olyan sorozatom, aminek “anyanyelve” nem angol. Majdnem két évnyi várakozás után végre megérkezett a folytatás is. Az alacsony epizódszámnak (is) köszönhetően olyan gyorsan magamévá tettem a folytatást, hogy már (sajnos) most nem emlékszem arra, hogy mi is történt konkrétan az új évadban.

Zoo:
Tavaly nyáron indult sorozat, melynek “kifutási” idejét direkt nyárra szánta az anyacsatorna. Nézettség szempontjából jól szerepelt, így június 28-án érkezik a folytatás.

Heroes Reborn: 
Az alap széria első két évadát iszonyatosan imádtam, majd pedig elkezdődött egy bizonyos lejtmenet, melynek a végén a sorozatot elkaszálták. Volt sok hír folytatásról websorozatként, illetve lezáró film, de végül semmi nem valósult meg belőle. Majd másfél éves készítési előzményt megelőzve megérkezett a Heroes Reborn, mely olyan katasztrófa lett végül, mely megmaradt minisorozatként az emberek tudatában. Bevallom, ha nem a csatorna, akkor én kaszálom el.

Friends:
Idei sorozat, ami az újranézés palettáján szerepel. Ez az a széria, amit bármikor, bármeddig képes lennék elnézni. Tizenöt évvel ezelőtt még VHS-re rögzítettem az epizódokat, majd jött a DVD, ámbár az eredeti kiadásokat nem birtokoltam. Tavaly felfedeztem a HD minőségű 720p-s felbontású epizódokat, akkor legyűrtem a tíz évadot. Idén teret engedtem a vágyamnak, s a Blu-ray változatról készült 1080p-s felbontású részeket letöltöttem, melyek egyébként több, mint fél terrányi helyet foglalnak a másodlagos merevlemezemen.
Ez az a sorozat, amiért képes lennék a Blu-ray kiadványért 22 ezret kifizetni. Tíz évadért nem sok, de viszont ez nem egy Lost, itt minden mondatot érteni kell, hogy a poén szórakoztatni tudjon. Egyelőre a második évad végén tartok jelen pillanatban.

Amennyiben nem volt kedvem sorozatnézéssel elütni az időt, így választottam a korábbi virtuális címeket szórakozásképp. Márciusi időjárás elég szélsőséges volt, így többször választottam itthoni programot, mint olyat, ami “nyílt terepen” volt. Ha már megvásároltam eredeti kópián, akkor mindenképpen nekifutottam még egyszer a The Last Of Us Remastered kiadásának, illetve jelen pillanatban is pörög az Uncharted: The Nathan Drake Collection, mely ugyebár az előző konzolgeneráción megjelent trilógiát tartalmazza. Jelen pillanatban a második részt kezdtem el, de mivel kötelező jelleggel szabadságolások vannak, így nyolc napnyi pihenőnap végére minden bizonnyal ezzel is készen leszek.
A legnagyobb problémám a két hónappal ezelőtt meghalt videokártyám volt, így szerencsém volt, hogy rendelkezek mellette egy játékkonzollal. Mint ahogyan többször is írtam alkalmi játékos vagyok, tehát ha nincs kedvem, vagy épp aktuális cím, akkor bizony van, hogy akár két hónapig nem is játszok semmivel. Azonban a meghalt videokártya nem csak annyi bosszúságot takart, hogy nem játszhattam, de még a filmlejásztás is olykor akadozott. Szerencsére szerencsejátékon nyertem egy kisebb összeget, illetve több fizetést kaptam, mint vártam, így megelőlegezve saját magamat tegnapi napon megrendeltem az új kártyát. Minden bizonnyal holnap már kézhez is vehetem, s akkor kiderül, hogy hogyan is szuperál a Rise Of The Tomb Raider illetve Cities Skylines az új kiegészítőivel.

Shameless: 5.évad

Jó előre láttam, hogy az ünnepi szezonban nem sok vizuális tartalom lesz majd, ami majd szórakoztatni tud. Ezért  döntöttem úgy, hogy majd a két ünnep alatt magamévá teszem a Shameless utolsó aktuális évadát. Ha nem lenne korlátozott szabadidőm, illetve nem döntöttem volna más programok, s más vizuális tartalmak mellett minden bizonnyal meg is történt volna.
Végül kénytelen voltam az egészet januárra tolni. Legfőképpen akkora, amikor dolgozom. Hiszen mindig volt annyi időm, hogy egy epizódot meg tudjak nézni, s nincs is jobb miközben az ember elfogyasztja a reggelijét és/vagy vacsoráját miközben megnéz egy sorozatepizódot. Szinte megint úgy alakult, hogy tizenkét részes ötödik évadot szélsebesen sikerült magaménak tudnom. S ekkor is belém  hasított az az érzés, hogy ha több szériát néznék, akkor minden bizonnyal eme sorozat már kiesett volna a nézősök közül.

Continue reading

Shameless: 4.évad

Ha őszinte akarnék lenni, akkor bizony elég sivár a sorozatos “életem”, hiszen míg régen iszonyatosan sokat néztem, most jó, hogy ha van talán öt, amit nyomon követek. Persze emiatt el kellett azon gondolkoznom, hogy vajon melyikhez is térek vissza majd.
Shameless az a sorozat volt, amit igazából folytatni akartam, de gyakorlatilag nem jutottam el oda, hogy valóban megtegyem. Aztán rekord gyorsasággal tettem magamévá az évadokat. A negyedik etapból fennmaradó hat epizódot igazából az év első két napján terveztem ledarálni, de sajnos ebből nem jött össze semmi. S mivel még pár napig munka van nálam, így előtte, utána belefért egy-egy rész. Így végül a negyedik évadot is végignéztem. Hááát…. azért nem estem tőle hanyatt.

Continue reading

Shameless: 3.évad

Hogy miért is maradt abba a Shameless megtekintése, nem tudom. Minden bizonnyal a forgó hétköznapoknak volt köszönhető, hogy végül nem folytattam. Nemrégiben elcsípett itthoni vetítés alkalmával viszont úgy döntöttem, hogy ideje lenne folytatni. Így történt meg, hogy a második évad után szinte rekord gyorsasággal tettem magamévá a harmadik etapot is. ű

Continue reading

Shameless: 2.évad

Amikor az ember nyomon követ sorozatokat, s az épp aktuálisoknak nincsen új epizódja, de ellenben unatkozik akkor többnyire el kell foglalnia magát valamivel. Ámbár akkor, amikor van egy felesleges órája, s mindenképpen meg akar nézni egy epizódot valamelyik szériából nem marad más, mint hogy új sorozatot keressen.
Annak idején iszonyatosan sok sorozatot néztem. Ennek egyik oka az volt, hogy az iskola mellett sok volt a szabadidő lévén kevés pénz volt szórakozásra, s ebből fakadóan a magánélet építésére. Másik oka pedig az volt, hogy ha elkezdtem egy szériát akármennyire is fájóan rossz lett én végig követtem. Utóbbi nálam megszűnt, így aztán olyan kaszálásokat hajtottam végre, hogy jelenleg talán öt olyan széria van, amit nyomon követek.

Általában elő szokott velem fordulni, hogy amikor másnap munkába kell mennem akkor az ágyban fekve keresek egy olyan TV csatornát, melynek kínálata olyan szinten unalmas számomra, hogy szinte bealszok rajta.Így történt meg, hogy az egyik kábel televízió jóvoltából belefutottam az amerikai Shameless reklámjába. Ennek köszönhetően gyűrtem le az első évadot. Ami azért érdekes, mert ez egy évvel ezelőtt volt, s valami miatt abba is maradt a sorozat nézése. De mivel megint beleakadt, s volt némi időm végigvittem ismét az elsőt, s hozzá pótoltam a másodikat is.

Continue reading

Elbukik a sorozatfront?

Emlékszem arra az időre, amikor iszonyatosan sok mennyiségű sorozatot néztem. Ez leginkább az iskolás idő volt, s tudtam szinte mindenre időt fordítani. Természetesen akkor is voltak olyan pillanataim, amikor csak fogtam a fejemet, hogy mi is lesz, illetve mikor tudok megcsinálni majd valamit. Azonban ott volt egy adott dolog, mely rendesen előtérbe kerített mindent: a nyári szünet. Az az időszak, amikor korlátlanul tudtam bármit bepótolni. Természetesen vizuális értelemben.
Mióta munkába álltam természetesen ez elég szépen megváltozott, s most örülök annak, ha sokszor van időm arra, hogy ténylegesen tudjak annyit aludni, hogy ha majd másnap kinyitom a csipás szememet, akkor ne azt érezzem, hogy hány óra múlva fogok tudni ismét ágyba kerülni, hanem azt, hogy milyen jót aludtam. Pont ezért is történet meg, hogy az általam közepes megítélt alkotások is mennek a kukába. Könyörtelenül. Ez olyannyira jól megy nálam, hogy míg régen átlagosan követtem akár 20-25 sorozatot, most ez a szám keményen ötre redukálodott.

A túlélők
Nálam ez az a fajta kategória, amelyet leginkább két részre szeretem szedni. Mert itt nem csak azok a szériák kapnak helyett, amelyek számomra a legnagyszerűbb szórakoztatást nyújtanak. Hanem vannak olyanok is, amelyeket egyszerűen már nem tudok abba hagyni, mert kísért a múlt. Ilyen a Supernatural, melynek első három évada kellemes kikapcsolódás volt, s a harmadik etapja olyan szintű tökön rúgás volt, hogy csak lestem azon a minőségi szintlépésen, ami a negyedik évaddal elindult. Sajnos a széria már csak árnyéka egykori önmagának, de a régi idők annyira nem engednek el tőle, hogy még most a tizedik évadban is kitartok, pedig már nem szórakoztat. Sőt!
Nem említeném egy szinten, de sokszor felmerül bennem, hogy én miért is nézem a The Walking Dead-et. Ugyanis valóban tetszett az öt évvel ezelőtt indult zombis sorozat, de mára nagyjából van öt karakter, akiket be tudok lőni, hogy kicsoda. A többiről nagyjából semmit sem tudok, hogy pontosan hogyan is csatlakozott a szériához. Általában egyben nyomok le két, esetleg három részt, s végül így maradok vele szinten. És többnyire mindig jön egy olyan jelenet, vagy egy olyan epizód, melynek köszönhetően tovább kitartok. Hasonló érzéseim vannak a Sailor Moon Crystal-lal szemben, melynek kézzel rajzolt sorozatának nagy rajongója voltam, de a cgi szintűre süllyedt reboot egyáltalán nem tetszik. Bár lehet erre lehet azt mondani, hogy annyira rossz, hogy már jó.

De a fentieket alapul véve természetesen akadnak olyanok, melyek hozzák az általam elvárt szintet (még). Ilyen a The Big Bang Theory, Resurrection.

Az elesettek
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy az utóbbi időben nem próbáltam be több sorozatot. Nagyon sokan mondták, hogy a sokadik évadával visszatérő Shameless jó. Részben egyet is értek velük, hisz az első évadot csak végig néztem. Habár számorma kicsit nyersnek tűnt, főleg a szexualitás részével hozott olykor kínos zavarba. Mivel csak egy posztert láttam belőle, így számomra elég nagy meglepetést okozott az első ilyen jelenet. Főleg azért, mert sok mindent gondolhattak a szomszédok főleg úgy, hogy elég komoly hangrendszeren tapasztalhattam, hogy milyen szépen is szól a Full HD változat 5.1-ben. Tanulván az esetből így fülhallgatóval indultam neki már a többi résznek, de a második évad első harmadánál inkább kiszálltam belőle.

The Comeback nálam kellemes meglepetés volt. Főleg így ősszel. Így nem is volt kérdés, hogy gyorsan végig megyek rajta. Hisz a játékidő epizódokra bontva kevés volt, illetve az epizódszám sem volt félelmetes. Azonban a hat éves pihenőidő, amely beiktatódott az évadok között nem tett jót, így a második évadban nagyot csalódtam. Három részt ért meg nekem. Nem többet. A Constantine nekem nagyon várós volt, s a bevezető rész tetszett is. Nagyjából a harmadik résznél éreztem azt, hogy nekem ebből nem kell semmi. Talán az évad feléig bírta a Red Band Society is, aminél fájó volt, hogy mennyire szerethetőnek tűnt, s mennyire más irányt vett végül.
Egy epizód azonban elég volt például a Web Therapy, The Job Lot, The Flash, Bad Judge, Selfie esetében, hogy tudjam nekem több nem is kell belőlük.

A visszatérők
Nagyjából ők azok, akik felértek arra a szintre, hogy nem csak nyomon kövessem őket, hanem többször is megnézzem az adott epizódokat, vagy az évadokat. A nyáron indult Friends darának a végére értem. És akkor itt van a Terminator: The Sarah Connor Chronicles, melyet csak a webes pályafutásom alfájának és omegájának tartok. Egyrészről ez volt az a széria, melynek köszönhetően immáron saját webhellyel, illetve bloggal rendelkezek. Ámbár egyik legfájóbb vizuális pontja is a virtuális életemnek, ugyanis csak két évadot élt meg, s lezárás nélkül ért véget. Szerintem már van két éve, hogy már HD minőségben is lemezre került, de most jutottam el oda, hogy újra nekiüljek.

A kérdőjelesek
Ők nem mások, mint a midseason-re hagyott újoncok. Hat szériáról van szó, illetve egyetlen visszatérőről, ami nem más, mint a Glee. Utóbbinak minőségi szintje lement a béka rottyantója alá, de ha már utolsó évad, akkor mindenképp végigkövetem.

…és egyre inkább hiszem azt, ha így haladok lassan nem lesz TV széria, amit nyomon tudok majd követni.

Shameless: 1.évad

…és akkor ismét nekiálltam egy olyan szériának, aminek már több évada van. Ezt pedig leginkább annak köszönhettem, hogy sorozatos oldalakat, s blogokat olvasok. Ami ugyebár nem baj, hisz az általam nézett szériák száma eléggé megcsappant, így valamivel csak el kell ütni az időt, ha éppenséggel nincs más tevékenysége az embernek, s kénytelen mondjuk itthon ülni, ha mondjuk rossz az idő, vagy épp sokat kell dolgoznia, s nem akar kimozdulni.
Nem tudtam, hogy mit várjak a Shameless-től, mert gyakorlatilag pillanatok alatt eldöntöttem, hogy bele akarok nézni, s mindez csak egy promokép alapján döntöttem el. Talán pont emiatt is talált be az egész, így nem volt kérdés, hogy kitartok az első évad végéig, s akkor majd eldöntöm, hogy hogyan tovább.

Continue reading

Shameless – 1×01 (Pilot)

Ismét egy remek ok, hogy miért is érdemes sorozatokkal foglalkozó oldalakat, blogokat olvasni. Még szeptemberben arról nyekeregtem, hogy mennyi, de mennyi sorozat fejeződött be, illetve hagytam abba minőségromlás miatt, hogy végül jóformán már nem is nagyon maradt, amit tudtam volna nézni.
Ekkor viszont jön egy plakát, ami meghozza a kedvem. És akkor első epizód röppen lefelé, s bizony így lett nézős tegnaptól a Shameless. 

Shameless.US.S01E01.720p.HDTV.x264.mkv_snapshot_02.33_[2014.11.22_10.37.08]

Continue reading