Lesz-e téli depresszió??

Pár napja a bejegyzés címében megfogalmazott kérdésen jár az agyam. Ugyebár arról már többször is írtam, hogy nem rég fejeztem be a sulit (lassan hat hónapja), de sajnos nekem is rá kellett lépnem arra az útra, amire a legtöbb pályakezdő is lép… Azaz a tartós munkanélküliségnek kell elébe nézni, ami feltehetően még elfog tartani feltehetően hónapokig, ha az ember mellett nincs jókor és jó helyen egy ismerős, vagy nem fogja meg a szerencse malac hátsó testrészét.

A fenti gondolatmenetből kikövetkeztethető, hogy a keddi  próbaműszak nem hozta meg a várt gyümölcsét. Bevallom anyagi szempontból egyik szemem sír, de a körülmények miatt pedig a másik nevet.
Először is a munka amire jelentkeztem csak egy nagyon kis részben hasonlított arra, ami szakmába vágó lett volna. Tulajdonképpen egy benzinkútról van szó, ahová behívtak próbaműszakra. Nos, izgultam rendesen, hisz soha életemben nem voltam még benzinkúton azon kívül, hogy elmentem mellette. Így mentem be kedd délután, amikor is egy harmincon túli férfi fogadott, aki feltehetően a harmincas éveinek közepén járhatott. Eléggé “lojális” volt velem szemben, tehát igyekezett mindent megmutatni. Amikor elmagyarázta a fagyállókat, olajokat akkor már kezdtem kínosan érezni magamat, de persze magabiztosságot mutattam kifelé. Aztán ugrott a majom a vízbe. Tankolás. Ment, ment, bár eléggé frusztrált, hogy annyit értettem a kocsikhoz, mint tyúk az abc-hez. Arról már ne is beszéljünk, amikor tankolás mellett még egyéb feladatokat is el kellett látni, mint például olajszint ellenőrzés. Remek. Akkor már gondoltam, hogy nagyon nem lenne jó döntés engem választani egy ilyen munkahelyre. Abból kiindulva, hogy tizenkét órás műszakok lennének, melyeket kint kéne tölteni a pályán fagyban, hóban, széltől védtelen helyen… végképp nem. De ugye az ember nem igazán akar válogatni így válság után a nagy munkanélküliség közepette.
Az igazán kínos pillanatok félidőnél jelentkeztek, amikor a mellém beosztott eléggé erősen elkezdte unni magát, s valahogy a tesztoszteron elkezdte átvenni az irányítást az agya felett tehát átléptünk a következő szintre, amikor is nőket kell stírölni. Amivel egyébként nem lenne baj, csak ugye ezen a téren én visszafogott vagyok. S bizony – nemtől függetlenül – nagyon rondának, szépnek, furcsának,extrémnek kell lennie valakinek ahhoz, hogy én véleményemet ki is fejtsem szóban. Így elég nehéz volt, hogy minden második, harmadik nőre vagy nőnek kinéző egyedet elkezdett kategorizálni. Természetesen alkalmazkodni kell, így bevágva a bájvigyort egyetértően bólogattam vagy pedig szűkszavúan szóltam pár szólt. Azért reménykedtem, hogy nem megy rá a kicsit +18-as dolgokra, mert valahogy azt nem tudtam volna értékelni lévén azt egy olyan bensőséges dolognak tartom, ami véleményem szerint egy ember magánügyének kellene lennie nem pedig átlagos témának két – egymással szexuálisan kapcsolatban nem lévő – ember között. Ezt szerencsésen megúsztam, bár volt egy-két meredek helyzet. Példának okáért jópofát kellett vágnom, s vigyorognom is azon, ahogy begurult egy vezetni tanuló leányka, akit tankolni kellett tanítani az oktatónak, aki lazán kihasználta a helyzetet arra, hogy közelebbről megismerkedjen a lány melleivel, ami láthatóan nem nyerte el szerencsétlen tanuló tetszését. Persze később rájöttem, hogy azért a fenti dolgok még igazán lightosnak számítottak. Ugyanis áldogálás közben tudtomra adta a férfi, hogy hát ő arrébb megy, mert “eregetni” kell és nem akarja, hogy a szag bemenjen a boltba. Ennél a pontnál éreztem azt, hogy ő helyette is elsülyedek, mert az emésztőrendszer és bélműködéssel járó szükségletek a második olyan dolog részemről, ami az adott illető magánügyének (kellene) lennie. Az más kérdés, hogy ismerősi, baráti körökben ezzel fantasztikusan el lehet szórakozni, de egy új ismeretségnél eléggé taszító. Az már feltette a koronát az egészre, amikor a műszakom végéhez közeledve megjegyezte, hogy ő neki bizony fázik a nemesebbik testrésze. Magamban pedig csak annyi fogalmazódott meg, hogy fantasztikus pamut alsóneműket lehet kapni, ami remekül tartja a férfi nemesebbik szervét, s még jól melegít is, mikor röpködnek a mínuszok. Szóval komolyan fellélegeztem, amikor eljöhettem.

A következő hónapban természetesen továbbra is állást keresek gőzerővel.  Emellett igyekszek új ismeretségeket is kötni (van jelölt egyébként), továbbá a régieket ápolni. Szóval pár dolog már be van tervezve jövő hónapra. Persze jön a rossz idő. Jelen pillanatban is esik, s feltehetően még a napokban fog is. Így sorozatoknak kívánok neki esni. Ebből a listából a Covert Affairs van betervezve, befejezettek közül pedig a Samantha Who? és a Better Off Ted utolsó évada van terítéken.

2009/2010-es TV-s évad

Nincs annyi film, hogy minden napra jusson valami, a régi kedvenceimet pedig annak idején rongyosra néztem.
Maga a Lost volt az, ami eléggé berántott, hisz a mai szériák minősége és látványa már eléggé megközelítette néhány film minőségét, természetesen leginkább ez a kinti kereskedelmi csatornákra jellemző.

Lassan nézek én már mindent, mert annyi jó szériát tálaltak elénk, hogy az hihetetlen. Természetesen jó pár olyan széria van, amit “real time” azaz naprakészen nézek, illetve akadnak olyanok, amiket csak epizód “pakkban” nézem.

Tovább