Ősz címkével jelölt bejegyzések

Itt az első hó!

Írta: | | Fotók, Helyzetjelentés
Vélemény?

Emlékszem arra, hogy gyermekként mennyire szerettem a havazást. Mondjuk ez nem nagyon változott meg felnőttkoromban sem, de sajnos az időjárás elég szélsőséges lett. Alig van tavasz, s ősz, de ezek is pár hétig tartanak csak. Bejelentették, hogy lesz havazás, amiben annyira nem hittem. De estére megérkezett. Kissé szomorú voltam, mert sajnos év vége felé már nincs szabadságom, továbbá jönnek az ünnepek, amelyek mindig húzósak. Így aztán elmegyek dolgozni, s hazajövök, s akkor már nem mozdulok ki, ha nincs programom vagy intézni valóm. Sajnáltam, hogy másnap dolgoznom kellett menni, mert akkor nagyobb távot tettem volna, s nem csak a szomszéd utcákon mentünk volna keresztül. De így is csodaszép volt annak ellenére, hogy mára elolvadt.

 

Statisztika és az őszi tervek

Írta: | | Fotók, Helyzetjelentés
Vélemény?

Eltelt egy hónap ismét, s szokásomhoz híven mindig megtekintem a mobiltelefonomon lévő egészség alkalmazásban, hogy mennyi mozgást végeztem az adott hónapban. Újra szép eredmény született, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem ülő munkát végzek, s hazafelé az út is legalább fél óra, melyet sétálva teszek meg. Hiszen a mobilinternetnek köszönhetően messenger alkalmazásban beszélgethetek szóban azokkal, akikkel nem tudok találkozni huzamosabb ideig. Ilyen ismerősök, akik már elköltöztek a városból vagy a fővárosban töltött négy évem alatt ismertem meg magánemberként, munkatársként.

Az októberi hónap nagyon kegyes volt hozzánk, s csak kevés csapadék esett, s tele voltunk napsütéssel, s a szél is csak ritkán fújt. Igaz én felöltöztem, de nagyon sokszor döbbenten néztem, hogy másik rövidnadrág és póló kombinációban sétálnak végig az utcán. Szabadságom elfogyott így idén már csak a heti két pihenőnapommal számolhatok, mely sokszor persze nincs egymás mellett. Ez kicsit fárasztó, de rájöttem, hogy az sem jó,  ha a kötelességet teljesen előre állítom, tehát másnap munka, akkor nem tervezek semmit délutánra, estére. Azt hiszem kevesen értenének egyet abban, hogy sajnos a főváros nagyságának és zsúfoltságának köszönhetően leginkább gépjármű vagy tömegközlekedés használható. Ugyan vannak kerékpárutak, de sose tartottam őket biztonságosnak. Hozzászoktam a sétáláshoz, így idehaza is többször elmentem függetlenül attól, hogy az adott nap dolgoztam. A mozgás az életem része lett, s hiányzik a friss levegő, szellő, testmozgás. Amennyiben az időjárás vállalható, ha nem is mindennap, s távol, de a környéken mindenképpen teszek egy kört. Ez kissé most nehéz lesz. Beléptünk a november hónapba, s megtörtént az óraátállítást, melyet most először sikerült „élőben” megélni, hiszen előtte két perccel ébredtem fel, hogy szomjas vagyok, s a mellékhelyiséget is meg kellene látogatnom. Tehát elindult a hideg időszak, amikor már délután négy óra tájékán eltűnik a nap, s több időt leszünk sötétben, mint világosban. Szeretem a telet, így reménykedek benne, hogy kemény fagyok nem lesznek, de meglepnek minket némi hólepellel.
Most nagyjából tavaszig (amennyiben nem jön semmi közbe) a munkával fogok foglalkozni valamint az ismerősökkel. Komolyabb programokat nem szervezek. Amennyiben igen azt mindenképpen a városon belül szeretném. Természetesen az elmúlt évekhez hasonlóan most sem tervezem a fennmaradó két ünnepet tartani. Tehát karácsonykor itthon leszek, sétálok, pihenek, s a szilvesztert szokásomhoz híven alkoholt nem fogyasztóként itthon töltöm, hogy az év utolsó bejegyzését megírjam az adott nap, hogy aztán pár óra múlva publikálja a blog mivel nagy valószínűséggel én akkor már aludni fogok a biztonságos ágyamban. Kivétel, ha valami nagyobb buli nem lesz a környéken, s a tűzijáték sem ébreszt fel. Szórakozás szempontjából pedig maradnak a vizuális tevékenységek, mint a filmek, sorozatok, s a dokumentumfilmek valamint a zenék.

Búcsú a vénasszonyok nyarától?

Írta: | | Fotók, Helyzetjelentés
Vélemény?

Többször ejtettem szót arról, hogy mennyire is volt gyermekként elválasztva az évszakok, ha az időjárást vettem alapul. Sajnos mostanra eltűnt az igazi tavasz és ősz, s sokszor tapasztalható, hogy ezek az „átmeneti” évszakok két vagy három hétig tartanak majd jön a tartós hideg vagy a meleg. Én még abban a korban vagyok, amikor még elviselhető, de sajnos sok ismerősöm már küzd testi tünetekkel a változékony időjárás miatt. Mai nap azonban mentem egy gyors sétát, ha már elvileg pár napon belül egy héten keresztüli esőre kell számolni elvileg az előrejelzések alapján. Pont azon gondolkoztam el, hogy ismét vissza kell térni a virtuális szórakozások világába, s nem lesz könnyű úgy, hogy az otthonülést már minimálisra csökkentettem. Főleg úgy, hogy az óraátállításig van egy hét, s már kezdődik a délután négy órakor való sötétedés. Hóesésben azért még reménykedek, de a napi sétáimról nem tervezek lemondani.

Keseredés ősz

Írta: | | Fotók, Helyzetjelentés
Vélemény?

Minap hazafelé jövet egyik korombeli ismerősömmel azon kezdtünk el beszélgetni, hogy annak idején valahogy könnyebb volt az élet. Ami valójában nem újdonság, hiszen akkor sok lehetősége volt az embernek. Ekkor eszembe ötlött, hogy kiegyensúlyozott emberekkel találkoztam, amelyben minden bizonnyal szerepet játszottak az adott évszakok, s a rájuk emlékeztető időjárási viszonyok is. Én azok közé tartoztam, akik szerették a tavaszt, de a kedvenc évszakom a nyár volt, s amikor elkezdődött az iskola mindig volt egy hét, amelyben azon járt az agyam, hogy szép lassan el kell búcsúznom a jó időtől, s jönnek majd a sötétségbe boruló téli időjárás, amit szerettem, ha hó fedte a tájat heteken keresztül. Idővel sajnos ez jelentős megváltozott, melynek hatásait nem csak a körülöttem élőkön látom, hanem magamon is érzem.

A hazaköltözés szinte teljes mértékben átformálta a hétköznapjaimat, hiszen egy teljesen más felépítésű körbe kerültem bele. Ugyan igaz, hogy nagyon sok probléma az évek során megoldásra került, de sajnos még mindig jelen vannak olyanok, amiktől eléggé zaklatott és szorongó tudok lenni. Ebben tökéletesen segített az, hogy nagy mozgásigényű vagyok, s a munkahelyemen sem ülőmunkát végzek, így nap végére sokszor elfáradok szerencsére. Azonban el kellett gondolkoznom azon, hogy nemsokára beköszönt majd a hidegebb idő, amikor már ezt a tevékenységemet nem nagyon fogom tudni űzni az időjárási viszonyok miatt. Jó időket fogtam ki, de el kell ismernem, hogy a gyerekkoromban tapasztaltakhoz képest ezt évek alatt nem sikerült megszoknom, hiszen ez ilyenkor szokatlan. Szerencsére sokakkal szemben megfázást eddig sikerült elkerülnöm, habár ebben minden bizonnyal szerepet játszik az étkezési szokásaim, hiszen mindennap lefekvés előtt gyógyteát fogyasztok. Rossz tapasztalat volt, hogy munkatársak és az utcán nem ismert járókelőt is láttam rosszul lenni, mert a frontok elég erősen váltották egymást. Olykor én is éreztem azt, hogy nem az igazi vagyok. Bízom benne, hogy nemsokára beköszönt az igazi ősz, mert nehezen viselem azt, hogy reggel megfagyok, s amikor pedig jövök haza, akkor tulajdonképpen pedig megsülők. Arról pedig nem is beszélve, hogy igyekszem magamra vigyázni, s nem szeretnék egy megfázást összeszedni.

Terveztem többször kimozdulni, ami olykor azért hiúsult meg, mert változás volt munkaidő terén vagy pedig magánéletben voltak kisebb gondok. Már én is kezdek azok közé tartozni, akik lelkesen ítélkeznek az időjósok előtt, mert többször volt rá példa, hogy egy szabadtéri programot végül töröltem majd ennek ellenére aznap gyönyörű idő volt az esős időjárással szemben, amit előre jeleztek. De az ellenkezőjébe is sikerült belefutnom, amikor sikerült megázva hazajönnöm úgy, hogy csapadékmentes időt jeleztek. Ezek az esetek pedig jelentősen beárnyékolták az aznapi hangulatomat.
Azt már korábban eldöntöttem szabadságomról visszaérkezve, hogy idén a várost nem tervezem elhagyni, tehát jelentősebb kimozdulást nem szeretnék megvalósítani. Mindezek mellett nemsokára itt az óraátállítás, tehát szembe kell néznem azzal, hogy mire hazaérek a munkából bizony már sötétség fog körül venni. Így ebből a szempontból részemről hamarosan bekövetkezik a vizuális szórakozások időszaka, amely legjobban majd a filmek és a sorozatok megtekintésében lesz észrevehető. Utóbbival komolyabb problémáim lesznek, hiszen az általam követett szériák már csak egy számjegyűek, s az újonnan indulók közül egyik sem hagyott nálam maradandót. Próbálom majd bepótolni hiányosságaimat, de már eldöntöttem, hogy amennyiben nem lesz csapadékos napom megmaradnak a napi sétáim, amire a fővárosban elég rendesen rászoktam. Decemberi hónapomat az ünnepek miatt kis kimozdulással tervezem, de az tény, hogy idén is belefogok majd hónap elején egy évösszegző írásába, amely majd szilveszterkor fogok publikálni, ha már én nem tartom ezeket az ünnepeket. Addig pedig bízom benne, hogy az általam eltervezett dolgok összejönnek, de esetleg kellemes meglepetések is érhetnének akár. Mindezek mellett pedig újra vitaminkúrába kezdtem, így a napi gyümölcsök mellé behúztam a sokak által vitaminbombának is nevezett Avokádót, aminek ugyan nem pénztárcabarát árcédulája van, de a napi reggelimbe bőven elég úgy, hogy elvileg egy elég egy napra. Van pár pozitív változás, de egyelőre még tesztelem, hogy valóban igazak, amelyeket olvastam róla.

Ősz?

Írta: | | Fotók, Helyzetjelentés
Vélemény?

Az okostelefonok megjelenésével új korszak kezdődött véleményem szerint mindenki életében. Ahogyan ezek elkezdtek fejlődni úgy kezdtek el újabbnál újabb alkalmazások megjelenni. Mozgékony ember vagyok ráadásul úgy, hogy nem ülő munkát végzek, így egy műszak alatt legalább öt kilóméternyi távot minimum megteszek, ha nem többet. Az okosórák és a hozzájuk tartozó alkalmazások pedig lehetővé tették, hogy mérhető legyen, hogy hogyan is mozgunk. Mozgalmasnak mondható hónapom volt, hiszen voltam szabadságon, így séta mellet újra elővehettem a „vasparipám”, bár ez kevés alkalom volt.

Egyetlen egy dolgot sajnálok, hogy ezek a számok minden bizonnyal csökkeni fognak, hiszen holnapi nappal beköszönt az október. Többször elgondolkoztam minden évben, hogy nem vagyok öreg, de még mindig emlékszem, hogy gyermekként voltak átmeneti évszakok, s a tavasz és az ősz nem két hétig tartott és volt valódi tél hóval. Bízom benne, hogy a bicajt többször elő tudom venni, mert gyermekkoromban délután öt után már kedvezőbb volt az időjárás mostanság pedig a nyári hónapokban még este hét után is meg lehet dögleni. Mindenesetre annak örülök, hogy mozgékony hónapon vagyok túl.

2022: A vegyes érzelmek éve

Írta: | | Egyéb, Film, Fotók, Gondolatébresztő, Helyzetjelentés, Mobiltelefon, Okosóra, Sorozat, Videók
1 Comment

Középiskolás voltam, amikor több személyes blogba belefutottam, s eldöntöttem, hogy én is indítok egyet. Idén májusban volt ennek már 13 éve, amely egyébiránt elég hosszú idő, s ezalatt nagyon sok minden történt. Egyrészről befejeztem az iskolát, s másrészről pedig érett felnőtté váltam. Habár minden évben vannak történések az életemben, amelyek formálnak a személyiségemen. Azonban akadnak dolgok, amelyekkel kapcsolatban a véleményem nem változott. Első körben nem bántam meg, hogy annak idején a képernyő előtt az internetet használva pornó és egyéb tartalmak helyett személyes blog készítésébe kezdtem. Második körben pedig továbbra is él bennem az, hogy akkor tudok ünnepelni, amikor történik valami, amely ünneplésre méltó. Ebből fakadóan pedig a piros napos ünnepek valamint egyéb mások által jeles napnak tartott napok nekem ugyanolyan hétköznapnak számítanak. A karácsony után a szilveszter is kiesik részemről főleg azért, mert az általam ismert emberek túlnyomó többsége irracionális módon ünnepelni akarja eme napot, továbbá legfőbb szerepe az alkoholnak van, ami nálam kieső dolog, mert nem fogyasztok és fogyasztottam egyáltalán. A másik dolog, amely viszont megmaradt, hogy mindig írtam eme sokak által jeles napnak tartott ünnepen egy összegző bejegyzést, hogy milyen is volt az adott évem: 

2009   2010   2011   2012   2013   2014   2015   2016   2017   2018   2019    2020   2021

Ámbár tény, hogy ugyanott lakom, ahol tavaly ilyenkor. Ugyanaz a lakótársam, s a magánéletemben is minimális változás történt. A munkahelyem is ugyanaz, mint ahogyan a sokszor nem említett, de meglévő problémák. Ennek ellenére azért el kell ismernem, hogy sok minden történt ebben az évben még akkor is, ha többségük nem egy hatalmas nagy dolognak számít. Tény és való, hogy voltak negatív és pozitív dolgok egyaránt, de legalább ettől lesz érdekes eme gigaposzt, amelyben összefoglalom az egész évet.  Teljes bejegyzés →

Itt van újra!

Írta: | | Fotók, Helyzetjelentés
Vélemény?

Jómagam az a fajta ember vagyok, aki minden évszakban képes meglátni a szépséget. Ámbár tény, hogy az ősz az az évszak, amelyet a legkevésbé szeretek. Ennek több oka is van. Sajnálatos módon az előző évekhez képest idén is elég hamar beköszöntött az ősz. Szinte egyik napról a másikra, így jó egy hétre itthon maradásra kényszerített sajnos. Az esőzések és az erőteljes szelek sajnos olykor megnehezítik, hogy ki tudjak mozdulni itthonról, így kénytelen vagyok a négy fal közt tölteni sokszor az időmet. Ami kicsit megvisel, lévén nem kértem kértem szabadságot nyárra, s most először fordult elő velem az, hogy nem is kaptam. Így több szabadságom ki lett adva tavasszal, s a nyarat tulajdonképpen végig dolgoztam. Ugyan szeptemberben elején egy hetet sikerült itthon töltenem, de valahogy nem feledtette azt, hogy azért nyáron teljesen más élmény itthonról kimozdulni. Azt viszont mindenképp el kellett fogadnom, hogy az időjárási viszontagság miatt most elkezdődik az a fajta életciklus, amelynek java részét majd a négy fal közt fogom tölteni, mert sajnos az időjárás előrejelzés sem kecsegtet valami jóval. Abban azonban bízom, hogy idén lesz legalább értékelhető hó, s lehet majd egy minimális mértékben kirándulni. Mivel épp most történik az utolsó szabadságaim kiszórása, valamint a túlórák kompenzációja, így kicsit itthon maradtam a hét második felében. Megragadtam az alkalmat, s az első nap azonnal kimentem a Hűvösvölgybe. 

Sajnos elég nagy köd volt, így végül kénytelen voltam egyedül útra kelni. A csúcsra azonban nem mentem fel, mert elég vastag ködfelhő borította az egészet. Mindezek mellett azonban jól éreztem magam, mert végre kicsit kimozdulhattam itthonról, s mindenképp érdekes látvány volt sétálni egyet a köd fedte erdőben. Egy hosszabb pihenést pedig már egyébként is vártam, habár továbbra is azon a véleményen vagyok, hogy jobban örültem volna, ha egybe tolják a pihenőnapjaimat, s a szabadságaimat, s akár több, mint egy hetet itthon töltenék. Mindenesetre tettem egy sétát még a Normafán, hogy ott mi az állapot. 

Sajnos egyetlen egy problémába ütköztem ez pedig nem volt más, mint az óraátállítás, így már sajnos délután négykor elkezd sötétedni, s már egy óra múlva teljesen olyan, mint ha éjszaka lenne. Ebből fakadóan kénytelen leszek kicsit visszafogni magam sétálás és csavargás terén. Mindenesetre bízom abban, hogy majd lesz igazi tél. Sajnos nem sikerült új sorozatot találni, így végül úgy döntöttem, hogy ismét nekiülök a Drága örökösöknek, amelynek négy évada rendelkezik annyi epizóddal, hogy akár tavaszig kibírjam. 

Év végi tervek

Írta: | | Fotók, Helyzetjelentés
Vélemény?

Az év vége felé haladva azt gondolom kevés olyan ember van, aki nem gondolkozik el azon, hogy mennyire gyorsan elmegy egy év. Hasonlóan vagyok én is, hiszen sajnos az év vége számomra mindig szürkeségbe torkollik. Egyrészről az alkalmazottak ilyenkor már nem rendelkeznek szabadsággal csak a kötelező pihenőnapjaikkal. Másrészről pedig a tél közeledtével és az óraátállítás miatt hamarabb sötétedik. Ebből fakadóan pedig én sokszor nehezen mozdulok ki itthonról, melynek következménye többnyire az szokott lenni, hogy pár hét után észbe kapok, hogy tulajdonképpen az itthon tartózkodás, vásárlás és munkavégzés hármasságán kívül nagyon nem csinálok semmi érdemlegeset, ami kikapcsolna. Idén nyáron azonban úgy volt, hogy a munkahelyen felújítást terveznek, s hogy minél gördülékenyebben menjen nagyon sokunknak több szabadság jutott az év első felében, ami azt eredményezte, hogy sajnos a nyarat tulajdonképpen végig dolgoztam. Ennek egy másik következménye pedig az lett, hogy maradt több szabadságom, aminek első részletét megkaptam szeptemberben majd a másodikat múlt héten. A fennmaradó pedig érkezik jövő héten. Persze kérdés adott lesz, hogy mihez is kezdjek.
Ahogyan lenni szokott most is hazalátogattam. Azzal tisztában voltam, hogy sok program nem fog várni, ellenben sokat sétáltam a városban, s sikerült pár ismerőssel össze is futnom, s jókat beszélgettem. Így fizetés előtt azért odafigyeltem, hogy kevesebb kiadásom legyen, mert ugyan vonatjegy ára nem változott, de sajnos a távolság miatt nem olcsó hazautazni. Gondolkoztam, hogy a négy napból csak kettőt töltök lent, de végül mint a négy nap lent telt el. Annak azért örültem, hogy a munkahelyemről sem kerestek kieső dolgozók miatt, s a beosztásom sem lett átírva valamint otthon is viszonylag nyugalomban teltek a napjaim. Jó magam nem vagyok hívő, s számomra semmit nem jelent a mindenszentek, s az azt követő halottak napja, mert azon a véleményem vagyok, hogy ha valaki fontos volt számomra, aki távozott az élők sorából az ott marad az emlékeimben és így nem fogom elfelejteni. Ámbár azt elfogadom, hogy sokaknak az jelenti a megnyugvást miután eltemeti a hozzá közelállóját, rokonát akkor rendszeres látogatója lesz sírjuknak. Többek között emiatt is maradtam tovább otthon, mert egyeztetve lett a kíséretem a temetőkbe. Jómagam ezek a helyek semlegesnek számítanak. Nem félek bennük, s amíg lent éltem szinte mindennap keresztül vezetett az utam rajtuk, mert így volt rövidebb az utam vagy a munkahelyre, vagy ha épp mentem vásárolni. Függetlenül mindentől azért el kell ismernem, hogy ilyenkor nagyon szép képet mutatnak magukról ezek a helyek, amikor tele vannak virággal, s majdnem minden síron ég legalább egy mécses. Ebből a szempontból örültem a korai sötétedésnek, s annak is, hogy az egyik sétám az egyik temető mellett vezetett el. 

Továbbra is azon az állásponton vagyok, hogy kinőtem az ünnepeket, s akkor szeretek ünnepelni, amikor valami olyasmi történik velem, ami arra alkalmas. Így nálam még mindig nem jelent semmit egy névnap, születésnap vagy akár egy húsvét esetleg egy karácsony. A nemzeti ünnepekről nem is beszélve. Persze tisztában vagyok azzal, hogy sokak fontosnak tartják ezeket, így fel szoktam őket köszönteni, s itt be is fejeződött nálam ez a dolog. A piros napos ünnepek pedig inkább azért jelentősek, mert ezek a napok nekem munkaszünetnek számítanak. Ha programot szeretnék szervezni vagy valakivel találkozni, akkor szinte biztosra tudom ezeket a napokat mondani, ha nem jön közbe valami, mint például egy betegség. Ugyan jövő héten felhasználom a megmaradt szabadságomból a napjaimat, s hiába fizetés utánra esik, de nem tervezem elhagyni a fővárost. Sajnos megnézendő mozifilm sincs számomra, de bízom benne, hogy lesznek szabad emberek az ismerősi körömben ezeken a napokon valamint az idő is kegyes lesz némi sétára. Az otthoniakkal pedig abban maradtam, hogy mivel két napos a karácsony, így az már be van tervezve, hogy szenteste miatt aznap legrosszabb esetben is délutánig dolgozhatok, így december 24-én haza tudok utazni, s a 26-ára tervezett visszautazás időbeli megvalósulása attól függ, hogy a karácsony utáni első nap dolgozok-e, illetve ha igen, akkor délelőtt vagy délután. Bízom benne, hogy fog esni a hó, mert nagyon szeretem a havazást, s jó lenne egyet sétálni a hófedte területen, mint ahogyan most is megnéztem hogyan fest a város az ősz színeiben. 

Mivel jövő héten lesz elhasználva az utolsó napok a szabadságomból, így sok mindent a fentebb tervezett hazalátogatáson kívül nem tervezek. Amennyiben lesz jó idő a séta mindenképpen be lesz tervezve, s talán még a Normafa is belefog férni egy napnyugta megtekintésére. Viszont bízom abban, hogy hamar lemennek majd az ünnepek, s az ünnepi kapkopdások, kavarodások, s kicsit magabiztosabban indul majd az új év. Reménykedek abban, hogy lesz egy kis normális tél, s a jelenlegi gazdasági problémák, ha nem is oldódnak meg, de nem fognak súlyosbodni. Addig pedig marad majd a vizuális szórakozás. 

 

A nem kívánt ősz

Írta: | | Helyzetjelentés
Vélemény?

Milyen nyarunk volt az sok minden meghatározza. Én átlagosnak mondanám az enyém. Bár néha akadtak elég nehéz időszakok is. Ezt leginkább annak köszönhettem, hogy a létszám nem teljes, s továbbá nem írtam be szabadságot nyárra az erre a célra használt naptárban, aminek a következménye az lett, hogy egész nyáron dolgoztam. Nem mondanám, hogy irigy lettem volna a többiekre, de egy kis pihenés azért jól esett volna. Ennek ellenére szeptember elejére egy egész hetet tölthettem munka nélkül, aminek örültem. Annak már kevésbé, hogy idén valahogy máshogyan jött az ősz, mint ahogy korábban.
Ámbár azt kénytelen vagyok beismerni, hogy sajnos eléggé elfáradtam a nyár végére. A legnagyobb problémám talán azzal volt, hogy a munkaidőm jelentős része délelőttre esett, ami azt hozta magával, hogy estére nagyon nem tudtam programot szervezni, ha az volt a cél, hogy mondjuk kipihent legyek másnapra. Esetleg megpróbáljak időben elaludni, ami azért sokszor nem sikerült az erre való rágörcsölés miatt. A napközbeni átlaghőmérséklet pedig olyan mértékegységeket ért el, aminek köszönhetően nappal kénytelen voltam itthon maradni, s csak az estét megcélozni, ha menni akartam valahová, s az mondjuk nem volt zárt hely. Mindezek mellett hiába vártuk a kiadós esőt sajnos keveset kaptunk a nyárra. Aztán ahogyan visszaérkeztem a fővárosba megindult a nagy esőzés, s ha nem is volt eső, akkor viszont biztosan volt szél vagy be volt jelentve a csapadék. Így aztán nagyon sok helyre elmenni nem tudtam, aminek nagyon nem örültem. Annak kevésbé, hogy nagyjából négy nap alatt váltott a nyár őszbe. Mindezek mellett pedig sokszor meg kellett gondolnom, hogy el merjek-e indulni itthonról amilyen gomolyfelhők gyülekeztek. 

Munka viszonylag eltelt, s annak is örültem, hogy kicsit tudtam legalább pihenni annak ellenére, hogy volt módosítás a beosztásomban. Amiket szerettem volna azokat többnyire megcsináltam bár tény, hogy a Normafára még mindig nem jutottam fel. Sajnos vizuális szórakozások terén sem állok valami jól, hiszen kevés a néznivaló, s az új tartalmak, melyek érdekelnek még nem kerültek bemutatásra. Szép lassan pedig visszaszoktam a filmnézésre, s előkaptam a régi kedvenceimet. Főleg akkor érdekes ez, amikor tényleg olyan idő van, hogy semmi értelme kimozdulni a lakásból. Mondjuk ebből a szempontból kíváncsi leszek, hogy vajon milyen telünk lesz, ha ennyire gyorsan és durván beköszöntött az ősz. Mindenesetre kérdéses még, hogy mi lesz, hiszen szabadságom maradt még, s azt pedig mindenképpen ki kell adni az ünnepek előtt. Természetesen továbbra sem tettem le arról, hogy elmenjek sétálni esetleg kirándulni, de mennyire fog ez a dolog működni az minden most már az időjárástól függ. Nem jelentene problémát az ilyen állapot, ha mondjuk ténylegesen lenne néznivaló, s nem unnám el magam itthon. Mindenesetre bízom benne, hogy az október kicsit könnyebb lesz, mint elődje. 

Itt van az ősz, itt van újra!

Írta: | | Helyzetjelentés
Vélemény?

Amikor elkezdődött a szabadságom akkor nagyon bíztam abban, hogy a szeptember vállalható hónap lesz. Sajnálatos módon a szabadságom alatt történtek változások, amelynek köszönhetően nagyon kipihenni magam nem tudtam továbbá több programom csődöt mondott annak köszönhetően, hogy akadtak változások a közelemben élőkkel. Ennek köszönhetően pedig nem csak a a beosztásom került átírásra, hanem pár programom is lemondásra került, melyet egyedül nem igazán akartam bevállalni. Annak azonban mindenképp örültem, hogy ismét nekiültem a Jóbarátoknak, amelynek lassan ismét a végére érek, hiszen a sitcomokkal lehet a legjobban haladni, hiszen nincs olyan nap, hogy legalább egy, de minimum kettő ne férne bele az ember idejében. Ugyan előrejelzést nem nagyon néztem, de nagyon bíztam abban, hogy majd lesz egy kis vénasszonyok nyara, de sajnos szembe kellett néznem azzal a helyzettel, hogy lassan második hete van az a fajta időjárás, amit annyian azért nem szeretnek. Mondjuk annak örülök, hogy beköszöntött az ősz, s végre nincsenek negyven fokok naponta továbbá este is sokkal gyorsabban alszok el, mert iszonyatosan jó levegő érkezik be az ablakon. Szerencsémre pont nem volt dolgom, amikor az első kiadós vihar megérkezett, amely még jégesőt is hozott a fővárosra. 

Csináltam magamnak egyfajta bakancslistát, amit hellyel-közzel, de sikerült teljesítenem. Hosszas gondolkodás után sikerült kijutnom a farkasréti temetőbe, ahol első nekifutásra sajnos az izraelita temetőbe mentem be. Mivel szeptemberi nyitva tartás változott, így nem volt időm már a keresztény temetőbe bemenni, ahol sok közismert ember nyughelye található. Akkor gondolkoztam azon, hogy többet nem megyek vissza, de mivel általam ismert és kedvelt közismert személy síremlékét még nem találtam meg ismét visszalátogattam. Sajnos ismét negatív tapasztalattal jöttem ki. A temető iszonyatos nagy területen helyezkedik el. Viszonylag szépen rendben tartott, de ennek köszönhetően elég könnyen el lehet tévedni. A művészparcella viszonylag könnyen megtalálható, de mivel épp egy sírt gondoztak inkább kikerültem. Mivel több híres ember nem ott nyugszik, így gondoltam sétálok egyet, mert elég jó idő volt viszonylag. Azonban belefutottam egy temetésbe, így elég nagy területet kellett kerülnöm, mert nem akartam a gyászolókat zavarni. Ebből fakadóan sikerül el is tévednem. Mindezek mellett úgy döntöttem nem jövök haza, s mivel másnap amúgy is délutános műszakban voltam, így bementem a Margit-szigetre. 

Egy jó nagyot sétáltam, s kifejezetten tetszett, hogy most kevesebben voltak, mint mikor szoktak lenni. Azonban elgondolkoztam azon, hogy mennyiszer voltam itt mikor épp lement a nap, s hányszor történt meg az, hogy majdnem éjfélre estem haza olyan jól éreztem magam. Egyértelműen hozzászoktam a sziget látványához már, de még mindig ki tud kapcsolni, amennyiben ellátogatok ide. Mivel elég karcsú a szabadságaim száma, melyeket nem tudom mikor kapok meg, de biztosra mentem, így ismét megtekintettem a szökőkutat. Ezt a tervemet is sikerült kimaxolnom, továbbá a Honor Band 6 is jól teszi a dolgát. 

Mi lesz ezután? Bevallom nem nagyon tudom. Az biztos, hogy amennyiben az időjárás engedi a sétálást nem tervezem kiiktatni ámbár tény, hogy a lenge öltözéket már el kell engedni, így komolyabb túrákra nem készülök. Ami viszont biztos, hogy azt alapul kell vennem, hogy sajnos jön a kemény ősz, amely minden bizonnyal magával hoz majd olyan időjárási tényezőket, mely itthon maradásra fog kényszeríteni. Sorozatok terén nem tudom mibe fogok belekezdeni továbbá azt sem tudom lesz-e olyan film, amire be fogok nevezni még idén esetleg a korábbiakat nézem újra. Munka minden bizonnyal sok lesz főleg akkor, ha az összes szabadságom el fog fogyni, s marad a heti két pihenőnap, amelyet jól be kell majd osztanom. Abban bízok, hogy pár ismerős élete kicsit könnyebb lesz, s bele fog férni a személyes találkozó továbbá annak keretén belül további programok is. Egyelőre a rezsicsökkentés kivezetése, s pár kormánymódosítás egyelőre nem ért el engem ámbár a napi bevásárlásnál már vannak érezhető hatásai anyagi szempontból. Mindenesetre bízok benne, hogy komolyabb hatással rám nem lesz. A hazalátogatást továbbra is decemberre tervezem, s akkor is karácsony tájékára. Azért abban bízok, hogy lesz minimális hóesés, mert szeretnék egy komolyabb sétát tenni a hófedte természetben.