Keserédes ősz

Aki olvasott már hozzászólást, vagy bejegyzést tőlem az minden bizonnyal nem most fogja olvasni tőlem azokat a sorokat, amelyek kifejtik, hogy a gyermekkoromban mennyire imádtam az időjárást, és szinte az összes évszakot. Ugyanis mindegyiknek megvolt a maga varázsa, és mindegyikhez volt köthető olyan emlékem, amelyre szívesen emlékszem vissza. Felnőttként ez már kicsit sarkított megjelenést kapott, ugyanis egyre inkább eltűnnek a köztes évszakok. Beszélek például a tavaszról, és az őszről. Helyette kapunk enyhe telet, valamint elég meleg nyarat.
Bevallom idén sem sikerült eljutnom a strandra, és kirándulni is visszafogottan mentem. Ennek egyik oka volt, hogy iszonyatosan meleg volt, így nappal nem szívesen mentem sehová, hanem estefelé. A munkahelyemen történt változások miatt pedig sokszor futottam szembe azzal, hogy a korán kelés miatt legtöbbször döntést kellett hoznom, hogy szórakozok és jól érzem magam, vagy pedig korán kelek és lehetőleg kipihenten. Én az utóbbit választottam még akkor is, amikor ennek ellenére sem sikerült elaludnom időben. Ez is magával hozta azt, hogy szinte a szeptember egész végig eléggé izzasztóra sikerült, így sokszor csináltam azt, hogy elmentem dolgozni, majd pedig hazaestem, és inkább nem mentem sehová. Ha mentem is, akkor sem szívesen tettem. Természetesen én is azok közé tartozom, akiknél nagyon könnyen kijön a száján a “majd” és a “holnap” továbbá eme szavak társjelentése, még végül odáig jutottam, hogy mire feleszméltem már a csapadékos és hideg időjárás fogadott, s alig két nap alatt a nyár átváltott őszbe. Kollégáimhoz mérve én még szerencsés voltam, mert mindenféle egészségügyi problémák nélkül meg úsztam a dolgot, így nekem nem kellett például fejfájással bemennem dolgozni, és kapkodnom befelé a fájdalomcsillapítókat. 

Szépen, de lassan és biztosan ismét rájöttem arra, hogy nagyjából ugyanaz történt velem, mint pár évvel ezelőtt. Annyira lefoglalt a munka, hogy szinte minden mást elhanyagoltam, így nagyon sokszor csak zenehallgatás volt, s szinte még filmet sem néztem. Azzal nyilván szembe kell néznem, hogy most jön majd a zordabb időjárás, tehát hamar fog sötétedni, és ha akarok valahová menni, akkor azt minél korában kell megtennem, és oda kell figyelnem erősen az időjárásra. Természetesen bízok abban, hogy idén lesz hólepte táj, mert véleményem szerint a fővárosnak azért van jó pár olya helye, amit szívesen megcsodálnék miközben hótakaró borítja.
Amit korábban többször leírtam az az, hogy eléggé mozgásigényes vagyok. A kerékpározás mellett szívesen sétálok is, ámbár mióta felköltöztem csak az utóbbit csinálom. Minap egyik ismerősömnél járva szóba elegyedtünk, és előjött a téma, hogy bizony ő sok mindent kipróbálna úgy is, hogy elmúlt már bőven harminc éves. Így esett meg, hogy előkerült két pár görkorcsolya, és elkezdtünk róla beszélni. Nem kell azt mondanom, hogy aznap azzal is álmodtam, majd miután rákerestem végül oda jutottam, hogy magamnak is vásároltam egy párt. 

Előtte természetesen rákerestem mennyibe kerülnek, és bevallom elcsodálkoztam, hogy akár százezres tétel is lehet egy ilyen. Azonban, aki meg akar tőle szabadulni, és az ember jól utána olvas, az négy számjegyű árat kell csak megfizetnie, és már övé is lehet egy elég jó minőségű korcsolya. A vásárlás mellett inkább az döntött, hogy a városban vannak olyan részek, ahol ezt a tevékenységet elég jól lehetne űzni, továbbá csoportot is találtam, ahová tudnék csatlakozni idővel, és közös gurulós programot is lehet csinálni. Természetesen a védőfelszerelés még hiányzik, de mivel elsősorban tavaszi sportnak tervezem, így aztán ez még várat magára. Mindezek mellett a lakásban felpróbáltam, és kipróbálni is sikerült. Bízom benne, hogy a használat is elesés mentes lesz, ahogyan az első próba.
Mielőtt még belementem volna a vásárlásba, azért meg is kérdeztem pár ismerőst. Felmerült a korábban vásárolt kerékpár felhozatala. Ezt azonnal el is vetettem, ugyanis a véleményemet még mindig tartom, mely szerint a főváros zsúfoltsága nem teszi kerékpárbaráttá. Valamint legalább két éve nem nagyon használtam az otthoni biciklit, amire azért kellene költeni, és a felhozatala sem lenne olyannyira egyszerű, mint ahogyan többek között leírják az interneten. Így aztán hosszas beszélgetés után isteni szikra keletkezett a fejemben, hogy talán az lenne a legjobb, ha a téli időszakban használtan vásárolnék egy olyat, amit annak idején magamnak is vettem, így olcsóbban is kijöhetnék, és nem lenne akkora ráfizetés, ha csak hobbi biciklinek használnám, és a lakásban lenne tartva. Ha a biciklis futároknak sikerül közlekedni a városban, akkor azt gondolom én is megtudom tanulni, habár ahhoz azért tény és való, hogy még jobban meg kell ismernem a város, minthogy beírom az applikációba, hogy hova akarok menni, és kidobja, hogy mikor és mire kell felszállnom, vagy átszállnom. Egyelőre decemberre, vagy januárra tervezem a vásárlást, és kíváncsi leszek, hogy vajon mennyire fog megvalósulni, és lesz-e még egy Neuzer kerékpárom. 

 

Leszel-e a társam Neuzer Nelson 30?

A családban a “családi” kerékpár a jól bevált Mountain Bike modellek voltak. Ilyet kaptam még általános iskolásként, amely elég jól szolgált több, mint tíz évig, amelyet végül lecseréltem nagyjából hét éve. Bevallom nem nagyon értek a kerékpárokhoz, s nem is tudom mit kell rajtuk nézni. Sokat nem akartam költeni, így hát az volt a legjobb döntés részemről, hogy elmentem az egyik áruházba, ahol viszonylag olcsón vásároltam új bicajt, mely ára még a 30 ezer forintot se érte el.
A spórolás persze meglátszott, hiszen többek között nem volt sárvédő, csomagtartó és társaik, s ezeket is csak tavaly szereztem be hozzá. A lényeg az volt, hogy guruljon, s megpróbáltam megbarátkozni olyan alapvető, de bosszantó hibákkal, mint egyes sebességeknél való láncleesés, s a csavarok rozsdásodása. Az interneten olvasott vélemények alapján egy ipari hulladék, de mivel én vigyázok a dolgaimra, még így is elég megkímélt állapotban van. 

Azonban felmerült nálam, hogy egy új kerékpárt kellene beszereznem. Sajnos a vélemények kapcsán láttam, hogy bizony a 20-30 ezer forintos árkategória nem az, amiért minőséget lehet vásárolni. Számomra pedig fontos a megbízhatóság, hiszen nem csak városon belül, hanem azon kívül is kerékpárral közlekedem, s akár a szomszédos városba is átkerekezek. Azonban ehhez fontos a megbízhatóság.
A végeredmény sajnos lehangoló volt. Ugyanis hiába mentem fel opcionálisan akár 70-75 ezer forintig. A vásárolói vélemények minden terméknél az volt, hogy bizony a szóban forgó kerékpár bejáratása után alkatrész csere lesz szükséges. Viszont bele kellett kalkulálnom, hogy egy olyan kerékpárra lesz szükségem, amivel nem csak egy bizonyos távot teszek meg, hanem munkába is megyek vele, így végül a befutó egy 54 ezres Neuzer Nelson 30 lett:

Természetesen elolvastam, hogy mik a gyengeségei, s feltehetően ülést és pedált is kell majd rajta cserélnem. Lévén előbbi kényelmetlen a leírások alapján, utóbbi pedig simán műanyag. Azonban, ha alapul veszem, hogy mennyire vigyáztam az előzőre is, ami hasonló specifikációkkal bírt, akkor azt gondolom nem nyúltam mellé. Főleg úgy, hogy többen úgy nyilatkoztak, hogy amennyiben egy-két dolgot kicserélek rajta, akkor eléggé komoly kerékpár is kihozható belőle.
Mivel tervezek az eddigieknél sokkal nagyobb távokat megtenni, így úgy voltam vele, hogy inkább a fenti kerékpárt vásárolom meg 16 ezer forinttal olcsóbban, mint amit kinéztem, s ezt az összeget pedig a kerékpárra fordítom, amennyiben szükséges. 

A megbízhatóság sokkal fontosabb nekem, így online rendelés mellett döntöttem, s március végi kiszállításban egyeztem meg az online bolttal. Bízom benne, hogy nem döntöttem rosszul, s március végétől beindulhat nálam a túraszezon.