TV Sorozatok I: A legrosszabb kivitelezések, befejezések

Sorozatok. Azt hiszem kevés olyan ember van, aki nem látott volna, illetve tetszett volna neki legalább egy. Egy széria megalkotása elég összetett feladat, s nem minden esetben lesz siker, vagy tart ki a siker a sorozat végéig. A sorozatok java része meg sem éri, hogy rendes befejezése legyen, s amelyik meg igen, azoknak a többsége is rosszul szokott sikerülni. S akkor még nem is ejtettem szót az epizódokról epizódokra, valamint évadról évadra történő minőségi romlásról.
A legtöbb sorozatot középiskolásként néztem, mivel a szabadidőmnek pénzhiánynak köszönhetően java részét itthon töltöttem, s főleg a nyarak teltek folyamatosan sorozatos pótlásokkal, felzárkózásokkal. Iskolás koromnak majdnem tíz éve vége, s rengeteg sorozatot kezdtem el, hagytam abba, illetve szerettem meg, s néztem végig. Ennek tudatában fordult meg a fejemben, hogy ideje egy szubjektív listát összeállítanom ezekről. Első körben jöhetnek a rossz kivitelezések, és befejezések.

Continue reading

Mi a helyzet a virtuális világban?

Amikor nincs kedvem kimozdulni itthonról, illetve unatkozok, s nincs lehetőségem elmenni hazulról, akkor az esetek igencsak túlnyomó többségében a virtuális világban keresek némi szórakozást. Szerencsére az elmúlt időben végrehajtott munkahely váltás szabadidő tekintetében igencsak remek döntésnek bizonyult, hiszen nem csak kipihentebb vagyok, s több energiával rendelkezek, hanem helyi telephelynek köszönhetően naponta minimum két órával több maradt a pihenésre.
Első körben nézzük, hogy hogyan is állok a sorozatokkal. Régen nagyon sokat követtem. Közülük már jó pár véget ért, vagy elvérzett. Ha egyik sem, akkor még követem őket, vagy épp én magam döntöttem úgy, hogy ennyi volt belőlük. Jelenleg (!) hat sorozatot követek, melyből már három letudta az aktuális évadát, míg az egyikre még várni kell, s a maradék kettő pedig az, aminek a nézése folyamatban van:

South Park:
Annak idején iszonyatosan berántott a sorozat, s nem is nagyon volt olyan rész, ami nem tetszett volna. Valahogy a tizedik évad közepén elvesztettem az érdeklődésemet, s ugyan belekezdtem a folytatásba, de abbahagytam. Párszor már sikerült a TV-ben elcsípnem pár epizódot, így újra megjött a kedvem. Elkezdtem az első évadtól nézni, de a második évad felénél úgy döntöttem, hogy abbahagyom, s folytatom a tizedikkel. Egyrészt annak idején egy részt többször megnéztem, s másodsorban pedig nem akarok időt fecsérelni arra, hogy újra megnézzek tíz évadot egyben. Jelenleg a tizenegyedik etapot taposom, melyből hátra van még öt rész. S mivel húsz perces epizódokról beszélünk szerintem még ma végigviszem.

The Big Bang Theory:
Szinten régen iszonyatosan imádtam, s végül részemről ennek is leesett a népszerűsége. Végül egyszer abba is hagytam, de aztán visszatértem. Nem bántam meg, de fenntartásokkal kezelem, s az elvárásaimat eléggé letettem, így végül olyannyira jól sikerült ez a döntésem, hogy minden egyes epizódot képes vagyok szinte maradéktalanul élvezni még akkor is, ha nem nevetek fel, vagy mosolygom el magam.

Shameless:
Aktuális évadát múlt héten tudta le. Ez az a széria, ami szintén nem olyan nekem, mint régen volt, így úgy voltam vele, hogy úgy is kaptam plusz szabadnapokat, így majd egyik hétköznap kora délelőtt nekiülök, s késő délután befejezem. Jelzem, sikerült. Csak ne felejtsem el jövőre, hogy mit is láttam eddig.

Daredevil:
Ez az a sorozat, amit szintén egyben gyűrtem le, azonban a gyártó cég nem is hagyott nekem más megoldást. Itt is ugyanaz történt, mint a korábbi szériáknál, amit nyomon követtem: egyben legyűrtem az adott etapot, s aztán kb. a 20%-ra emlékeztem csak. Mondjuk nekem az első évad jobban tetszett, de az évi 13 epizódszám, mely egyébként is egyben jön még egyelőre nem olyan, amitől meg kellene rémülnöm.

Les Revenants:
Első olyan sorozatom, aminek “anyanyelve” nem angol. Majdnem két évnyi várakozás után végre megérkezett a folytatás is. Az alacsony epizódszámnak (is) köszönhetően olyan gyorsan magamévá tettem a folytatást, hogy már (sajnos) most nem emlékszem arra, hogy mi is történt konkrétan az új évadban.

Zoo:
Tavaly nyáron indult sorozat, melynek “kifutási” idejét direkt nyárra szánta az anyacsatorna. Nézettség szempontjából jól szerepelt, így június 28-án érkezik a folytatás.

Heroes Reborn: 
Az alap széria első két évadát iszonyatosan imádtam, majd pedig elkezdődött egy bizonyos lejtmenet, melynek a végén a sorozatot elkaszálták. Volt sok hír folytatásról websorozatként, illetve lezáró film, de végül semmi nem valósult meg belőle. Majd másfél éves készítési előzményt megelőzve megérkezett a Heroes Reborn, mely olyan katasztrófa lett végül, mely megmaradt minisorozatként az emberek tudatában. Bevallom, ha nem a csatorna, akkor én kaszálom el.

Friends:
Idei sorozat, ami az újranézés palettáján szerepel. Ez az a széria, amit bármikor, bármeddig képes lennék elnézni. Tizenöt évvel ezelőtt még VHS-re rögzítettem az epizódokat, majd jött a DVD, ámbár az eredeti kiadásokat nem birtokoltam. Tavaly felfedeztem a HD minőségű 720p-s felbontású epizódokat, akkor legyűrtem a tíz évadot. Idén teret engedtem a vágyamnak, s a Blu-ray változatról készült 1080p-s felbontású részeket letöltöttem, melyek egyébként több, mint fél terrányi helyet foglalnak a másodlagos merevlemezemen.
Ez az a sorozat, amiért képes lennék a Blu-ray kiadványért 22 ezret kifizetni. Tíz évadért nem sok, de viszont ez nem egy Lost, itt minden mondatot érteni kell, hogy a poén szórakoztatni tudjon. Egyelőre a második évad végén tartok jelen pillanatban.

Amennyiben nem volt kedvem sorozatnézéssel elütni az időt, így választottam a korábbi virtuális címeket szórakozásképp. Márciusi időjárás elég szélsőséges volt, így többször választottam itthoni programot, mint olyat, ami “nyílt terepen” volt. Ha már megvásároltam eredeti kópián, akkor mindenképpen nekifutottam még egyszer a The Last Of Us Remastered kiadásának, illetve jelen pillanatban is pörög az Uncharted: The Nathan Drake Collection, mely ugyebár az előző konzolgeneráción megjelent trilógiát tartalmazza. Jelen pillanatban a második részt kezdtem el, de mivel kötelező jelleggel szabadságolások vannak, így nyolc napnyi pihenőnap végére minden bizonnyal ezzel is készen leszek.
A legnagyobb problémám a két hónappal ezelőtt meghalt videokártyám volt, így szerencsém volt, hogy rendelkezek mellette egy játékkonzollal. Mint ahogyan többször is írtam alkalmi játékos vagyok, tehát ha nincs kedvem, vagy épp aktuális cím, akkor bizony van, hogy akár két hónapig nem is játszok semmivel. Azonban a meghalt videokártya nem csak annyi bosszúságot takart, hogy nem játszhattam, de még a filmlejásztás is olykor akadozott. Szerencsére szerencsejátékon nyertem egy kisebb összeget, illetve több fizetést kaptam, mint vártam, így megelőlegezve saját magamat tegnapi napon megrendeltem az új kártyát. Minden bizonnyal holnap már kézhez is vehetem, s akkor kiderül, hogy hogyan is szuperál a Rise Of The Tomb Raider illetve Cities Skylines az új kiegészítőivel.

Mi is történik a vizuális szórakozások terén?

Én az a fajta vagyok, aki olyan mint a medvék. Amikor megérkezik a hideg idő, akkor nem szeret kimozdulni a jó kis meleg “kuckóból”. Ennek okán pedig leginkább október végén kezdődik meg az a szakasz, amikor átadom magam a vizuális alkotások gyönyöreinek. Ez nem más jelent, mint hogy ilyenkor sokkal több filmet tekintek meg, illetve még kedvemre válogatok a sorozatok közül, melyeket nem próbáltam be, vagy pedig fogom magam, s egy korábbi kedvencemet újranézem. Természetesen a játékok sem maradnak el.

Régebben iszonyatosan sokat tévéztem, s emellett pedig napi szinten legalább négy órát ültem a számítógép előtt. Azóta a munkaerő piac részese lettem, s ennek köszönhetően megcsappant az ezekre a dolgokra szánható idő. S még akkor nem is nagyon tettem hozzá még a magánéletet. Utóbbi hozadéka az, hogy hetente kijelölök egy szabadnapot, amikor délelőttől egészen késő délutánig gubbasztok a monitor, vagy a televízió előtt.
Ennek köszönhető többek között, hogy az általam követett sorozatokat erősen meg kellett nyirbálni, illetve a bepróbálás előtt álló újoncokat nagyon meg kellett válogatni. Emiatt is van az az állapot, hogy míg régebben akár 15-20 szériát is nyomon követtem, addig mára ez a szám leredukálódott nagyjából 4-5-re. Az újoncokat nagyon vártam, hiszen idén már csak két visszatérő sorozatom volt, s ennyi volt a saját sorozatos palettámon. Sajnos nagy megváltást eme szezon sem hozott, ellenben iszonyatosan tetszetős lett az egyébként nem várt The Muppets, mely elérte nálam azt a szintet, hogy minden héten várjam. Amitől viszont tartottam, hogy a Heroes Reborn csak közepes lett, de még mindig nézhető szinten van. Azonban hiányzik belőle az a hangulat, mely az eredeti sorozatban megvolt. Olykor előfordult, hogy nem tudtam magammal mit kezdeni, így úgy döntöttem, hogy ideje lenne elővenni valamelyik egykori kedvenc szériámat. Így esett a választásom a Six Feet Under-re, mely az első évad után törölve lett részemről, hiszen rájöttem, hogy ez az a sorozat, amely elsőre tud csak igazán nagyot ütni. Kevés idő miatt viszont nem szerettem volna vele a későbbiekben kínlódni.

Filmekkel állok legjobban hadilábon lévén nem követem nyomon a friss híreket, ami a mozi világából érkezik, illetve nagyon sok olyan új alkotás van, amely ha nem kap elég nagy marketing felületet, akkor bizony csak hónapokkal a megjelenése után értesülök róla. Saccolva legalább 10-12 új filmet láttam az elmúlt két hónapban főleg az esős napok miatt, de sajnos csak a The Time Traveler’s WifeThe Lazarus Effect, és a Poltergeist 2015-ös változata volt az, aminél nem úgy keltem fel az ágyból, hogy bántam a rá fordított időt. Ámbár tény, hogy sajnos ezek is csak egyszer nézősök közé tartoztak.
Azért teret engedtem a régi kedvenceimnek is. Idehaza sajnálatos módon kevés Blu-ray kiadás jelenik meg, s többnyire ezeknek az ára igencsak magas. Ritka az olyan kiadvány, amely nem 5 990 forintról indul. Hozzátenném, hogy akad olyan, amelyik meg sem jelenik. A külföldi alacsony ár miatt, illetve itthoni pár akciós árcímke miatt jó pár kiadásnak lehetek büszke tulajdonosa. Ilyen az Alien Antológia, Alien vs. Predator, Silent Hill Revelation, Alien vs. Predator: Requiem és a  Maleficent. Az utóbbin kissé mosolyogtam, mert 2990 forintos áron vettem meg, s máshol a DVD (!!!) változata majdnem 4 ezer forintba került.
Az októberi hónap sem marad megrendelés nélkül. Még nyáron berendeltem a fémdobozos Jurassic World kiadványt, de végül úgy döntöttem, hogy a hozzá csapott 3D-s lemez nem kell, így inkább az olcsóbb (aminek egyébiránt pocsék borítója van, de a polcon amúgy is csak a gerincét látom majd a kiadásnak) műanyagtokos változatot rendeltem be. Mellé pedig az Egy bogár élete kiadást. Mindkét film jövő hét közepén érkezik majd meg:

F9339

A játék világ már kicsit visszafogottabbra sikerült nekem. Leginkább azért, mert fáradtan sokkal inkább megnézek egy filmet, vagy kimozdulok itthonról, mint hogy a televízió előtt kuksoljak. Ennek kapcsán kevés időm jutott rá, de ismét nekiálltam az Uncharted szériának, melynek a harmadik epizódját taposom, aminek saccolva az egy harmadát sikerült teljesítenem.
Persze bízom benne, hogy ebben a hónapban sikerül még mást is kipróbálnom, habár nem sok esélyt látok már rá.

Heroes: Reborn – Pilot (1×01)

Valamikor réges-régen, saccolva nyolc évvel ezelőtt itthon a TV2 elkezdett hirdetni egy sorozatot Hősök címmel. Felfigyeltem rá, s kíváncsian vártam. Ha emlékeim nem csalnak vasárnapi premierrel számoltam. Mielőtt még leülhettem volna a képernyő elé nagyjából két nappal a magyar bemutató előtt volt osztálytársam járt nálam, aki egy DVD lemezt nyomott a kezembe Heroes felirattal mondván neki ez a kedvenc sorozata. És végül nekem is az egyik kedvencem lett.
Az első, s második évad számomra nagyon élvezetes volt, de utána viszont elvesztette a varázsát. A negyedik etap valamennyire bejött, de befejezését nem cliffhanger-nek éltem meg, hanem egy remek lezárásnak. Az össznézőszám viszont elég volt arra, hogy az amerikai anyacsatorna lezártnak tekintse a sorozatot.

Én egyre inkább azt érzem, hogy a rebootok, s a folytatások korát éljük, s alig van eredeti, s valóban egyedi ötletek alapján megvalósuló film, vagy sorozat. Lehet ezért is koptam már ki a moziból, s van tíz alatt az általam nyomon követett aktuális sorozatok száma. Annak ellenére, hogy nem voltam nagy rajongója az eredeti szériának a Heroes: Reborn-ra én is felkaptam a fejem még akkor is, ha meglepően korainak éreztem a feltámasztását a franchise-nak. Az más kérdés, hogy a bejelentés után majdnem másfél évet kellett várni arra, hogy ma megnézhessem a dupla epizódos premiert.

h101.mkv_snapshot_00.11.40_[2015.09.25_13.12.00]

Continue reading