Being Human US: 2.évad

Az igazság az, hogy bő tíz évvel ezelőtt nagyon faltam a sorozatot. Az a fajta voltam, aki elkezdett egyet azt egészen addig nézte, még az adott sorozatot le nem lőtték, vagy be nem fejeződött. Még akkor is, amikor már szinte nézhetetlen szintre emelkedett a “minőség”. Aztán elindult a tartós munka időszaka, és a szabadidő és magánélet megkövetelte, hogy ami nem érdekel, azt bizony ne nézzem. Míg annak idején 15-20 szériát is követtem, most van nagyjából 5, amit nézek. Ennek is köszönhetem, hogy egyre inkább belenézek új sorozatokba, valamint régieket nézek újra.
Ugyan nem csinálok videókat, s csak nézőként használom a youtube-ot, de azért olykor a kedvenc sorozataim kedvenc jeleneteit újranézem. Ennek is köszönhettem, hogy a 2011-ben indult Being Human amerikai változatának egyik jelenetére akadtam, amelynek annak idején az első évadát végignéztem, de hogy aztán miért is nem néztem tovább, rejtély. Mindenesetre nyolc év után ismét elővettem, s lehet akkor tud szórakoztató lenni, ha egyben nézi meg az ember. 

Continue reading

Döglődő szériák, avagy helyzetjelentés sorozatfrontól

Már ideje volt egy összegző bejegyzésnek is az általam követett szériákról, hisz még messze van az évad vége, addig meg bármelyiket faképnél hagyhatom. Bár ez nem jellemző rám már az évad végén.
Jó pár bejegyzésben említettem, hogy sajnos már nem nagyon ülök a TV készülék előtt, nézve az épp aktuális szériákat. Egyik oka ennek az, hogy kevés szabadidőm van munka mellett, s bizony eléggé be kell osztani azt a maradék szabadidőt, hogy mire is használom fel. Épp ezért sem mindegy, hogy mit nézek. Valamikor a 2000-es évek tájékán úgy volt, hogy amit elkezdtem, azt végig is néztem. Még akkor is, ha a széria közepénél már erősen untam, sőt megutáltam az egészet. Azóta kicsit harcedzett lettem, hisz nem igazán akarok bármire is felesleges időt fordítani. Az viszont más kérdés, hogy ha erősen szelektálnék lenne kb. 2-3 széria, amit néznék. De nézzük jelen pillanatban hogyan is állok.

Halhatatlanok
…avagy azon szériák összessége, melyekért minden izmom remeg, hogy az aktuális epizódot láthassam. Eszméletlen az, hogy mennyi tartozott nálam ebbe a “kategóriába” pár évvel ezelőtt, most meg pár címet tudok csak felhozni. Annak idején egyszer már kaszáltam, de szerencsére a Comedy Central folyamatos ismétléseinek köszönhetően ismét visszavettem a nézős listára a The Big Bang Theory-t, mely sok kritikát kap rajongóktól, hogy megváltozott eléggé. Ez igaz is, de ennek ellenére én élvezem. Probléma folytatással nincs, hisz nem is tervezem abbahagyni, az pedig jó hír nekem, hogy további három évadot rendeltek az egyik legnézettebb szériának. Ami viszont eléggé szomorú az én szemszögemből, hogy ide csak más címet tudok írni, amely nem más, mint a nemrégiben útnak indult Resurrection, amely szerencsére hozta azt a szintet, amit vártam tőle. Bízom abban, hogy lesz következő évad is, habár a szezon végére még átmehet minősíthetetlenbe.

Középmezőny
Itt már nem kell azon gondolkoznom, hogy mit is írjak ide, vagy pedig mit is kellene ide írnom. Mindenképp kiemelném a Bitten-t. amely nem rég indult útjára, habár csak az első részt néztem meg, de úgy látom van benne potenciál. Persze nem véletlen, hogy az erős középmezőnyben kapott helyett. Nem minőségi “termék”, de legalább annyira jó, hogy szórakoztatni tudjon. Lehet sokak nagy levegőt vesznek, ha ide merem írni a The Walking Dead-et is, de számomra az erős kezdésből eléggé középszintre süllyedt a széria. Ennek ellenére még tudja magát tartani azon a szinten, hogy ne mondjam azt, hogy ennyi volt. De nem véletlen az sem, hogy az epizódokat kettesével, vagy pedig hármasával nézem.

A haldoklók
És itt törik össze a szívem. Az elég erős négy évad után szinte csak gyötrődés az, ami van a Supernatural-lel, melyet a kilencedik évadnál egyszerűen nem tudom abbahagyni. Egyszerűen olyan kellemes élmény volt a kezdés, hogy még mindig reménykedek abban, hogy talán jobb lesz. Persze tudom, hogy erre gyakorlatilag nem sok esély van, de hátha. A pár napja indult The 100 a tipikus példa arra, hogy olyannyira rossz, hogy már jó kategória kiváló győztese. Hogy meddig fogja bírni nálam, nem tudom. Lehet évad végéig szenvedek majd vele, de az is lehet mutat valami olyat, ami maradásra bír a további folytatásra is. Már, ha lesz. Már ennél az évadnál is ki akartam lépni, de ha megtette helyettem a FOX, hogy nem kér többet belőle, akkor már végigülöm a Raising Hope utolsó pár epizódját. Erős kezdés szinte épp hogy nézhetetlen folytatásba torkollott. Hasonló a helyzet a Glee-vel is, mely annyira bejött az elején, hogy egyszerűen nem hiszem el, hogy milyen nézhetetlen szintre jutott. Nem véletlen, hogy az olykor 18 milliós nézőből már csak 2 – 2,4 az, amely követi. Mivel nem sok van hátra az évadból azt még megnézem utána pedig búcsút intek neki. Hasonló sors vár majd a Modern Family-re és a Once Upon A Time-ra is. Egyetlen egy esélyt kapnak, mégpedig az évadzáró fényében. Ha hoznak valami olyat, ami felkelti az érdeklődésem, akkor majd a következő évadra is maradok. Amennyiben nem ez történik, akkor ennyi volt.

Remény?
Ugyan már elég régen itt hever mindkét széria első évada a merevlemezen, de nem volt időm még ahhoz, hogy nekiüljek bármelyikhez is. Mindkettőt már követtem egy bizonyos részig, de mivel mindkettőről elég jókat olvastam, hogy későbbiekben elég szépen fejlődik minőségi szinten, így úgy döntöttem maradok. Az egyik ilyen az amerikai Being Human, a másik pedig az Arrow. Bízom benne, hogy megfelelő szórakozást fognak majd nyújtani, de azt hiszem, hogy ez majd csak nyáron fog kiderülni, ha alapul veszem azt, hogy mennyi időm van sorozat nézésre.

…és elég elolvasni a jelenlegi bejegyzést, hogy mennyire is sz@rul állok sorozatok terén. Pffff….

Nézzük, hogy állunk sorozatfronton!

Iskolás koromban nem volt különösebb probléma a sorozatokkal. Ha valamire épp nem jutott idő aznap, akkor legkésőbb a hétvégéig, vagy hétvégén bepótoltam. De jelenleg a munkahely, család, magánélet együttesének köszönhetően ez a helyzet ma már jelentősen megváltozott, s az erre a tevékenységre áldozható idő jelentősen lecsökkent. De lassan kezdődik a sorozat és évad finálék, s ha már körülöttem mindenki kilőtt egy listát sorozataival kapcsolatban, s hogy hogyan áll velük, hát én sem maradhatok ki.

Annak idején több szabadidőm volt, így több sorozatot követtem nyomon. Ha valamelyik felé elvesztettem az érdeklődésemet még akkor is tovább néztem addig, amíg véget nem ért. Azonban, ha az ember szabadideje jelentősen lecsökken, akkor viszont kénytelen az ilyen szériáktól elbúcsúzni. Hisz újranézni nincs ideje a régi kedvenceket, de időt pazarolni olyan szériára, ami iránt a rajongás megkopott időpocsékolás. Ebből fakadóan nálam az angol Being Human három, míg az amerikai változat egy évad után vérzett el nálam. De természetesen mindkét szériából megnéztem az új epizódjait mielőtt lekerültek a terítékről. Minden bizonnyal a Chuck is erre a sorsra jutott volna, ha idén nem ér véget a sorozat. De nem rúg többet labdába nálam a Dexter sem.
Alváshoz számomra elengedhetetlen, hogy menjen a tévé. Persze fontos, hogy valami átlagos műsor menjen, így az esetek többségében általában a comedy central az, amit elalváshoz szoktam “használni”. Így többször előfordult, hogy a How I Met Your Mother korábbi évadaiba futottam bele, s néha egy-egy epizódot megnéztem. A sorozatot már rég abbahagytam, de a régi részeknek köszönhetően újra elővettem. Az egész talán három epizódig tartott, így a sorozat második esélyei s elúszott. Feltehetően az utolsó részt majd megnézem.

Rajongásom és feltétlen szeretetem tovább él a Desperate Housewives, Modern Family, és a Raising Hope irányt annyira, hogy jóformán mindegyikből naprakész vagyok. Persze van itt egy idei újonc, a New Girl is, amiről szégyen szemre semmiféle írás nem született a blog keretein belül.  De mivel lassan nyakunkon a finálék zöme, így feltehetően az évadról egészében lesz majd valami firkálmány. De ugye nem szabad elfelejteni, hogy a The River, The Walking Dead, és a Terra Nova már finálézott, bár utóbbiról kiderült, hogy következő évad nem lesz, előbbiről meg nézettséget ismerve várható, hogy nem készülnek újabb epizódok.
Kicsit zűrösebb a helyzet a The Big Bang Theory és a The Office háza táján. Míg az előbbiből hét, addig az utóbbiból kilenc epizóddal vagyok lemaradva. Bár tény, hogy emellett idén a Supernatural aktuális szezonjából kemény négy epizódot sikerült megnézni, de a Fringe-ből  is csak kettő volt, amit megtekintettem. A tavaly indult Nikita kint veszélyben van, de lehet nálam is, mert az aktuális évadból egyetlen egy epizódot sem sikerült megnézni. Minden bizonnyal ebben a bekezdésben említett sorozatok epizódjait majd pótolom évad végén. Lévén tavaly is nehézséget okozott utólag begyűjteni az epizódokat főleg HD minőségben, így előrelátóbb voltam (ami mondjuk könnyű egy másfél terrás vinyóval a gépben), s ennek fényében az új epizódokat szinte azonnal begyűjtöttem egy ideiglenes mappába, ahol már csak a megtekintésre várnak.

Idei újoncokat nézve bepróbálásra került az Alcatraz, Touch, Once Upon A Time is, bár egyik sem lett nézős. Habár az utóbbiról elég jó vélemények születtek az utóbbi időben, s eléggé meggyőztek, hogy folytatásba is belekukkantsak. Habár az Alcatraz olyan szinten volt botrányos, hogy a bevezető epizódot sem tudtam végig nézni. De hasonló helyzet volt az Awake-kel is, amit egyébként rendkívül vártam.

Being Human UK: 3.évad

Idén is bő kézzel osztotta a berendeléseket az angol BBC, ugyanis idén is nyolc epizódot kaptunk aBeing Human eredeti, angol változatából (amerikai változat van, de mivel még nem értem az évad végére, így csak a bevezető epizódról van egy hosszabb írás).
Angol sorozatról van szó, tehát mellőzhetünk mindent, ami az amerikai sorozatoktól elvárható. Itt nincsenek CGI orgiák, sőt még CGI sincs. Egyedül a sminkesek, kellékesek vannak, akik igyekeznek a lehető legtöbbet kihozni a költségvetésből, s persze még jobban teszik a dolgukat, hogy a sorozat valamilyen szinten tényleg hiteles legyen, ne pedig gagyi és idegesítő. A második évad aztán feltette az i-re a pontot, hisz tovább bővült a sorozat univerzuma. Csupán nyolc epizódos évadról beszélhetünk, így nem kell elviselnünk töltelék epizódokat, melyben nem haladnak előre a történetszállal. Az idei évadot vártam, azonban sajnos akadtak idén már negatívumok is.


Continue reading

Being Human US – Pilot (1×01)

Rendhagyó módon az AXN jóvoltából szinte egy időben az amerikai premierrel bárki megnézheti a sorozat bevezető epizódját magyar felirattal, így ha megfelelő sávszélességgel rendelkezünk akár HD-ben is megtekinthetjük az első részt, ahogyan én is tettem.
A Being Human kevés embernek lehet ismeretlen, hisz szintén az AXN jóvoltából bárki megnézhette az eredeti angol verziót, melynek első két évadát én is magamévá tettem még tavaly áprilisban (Első évadról itt, második évadról itt írtam). Persze mielőtt még nagyban belekezdenék az amerikai változatról szóló “élménybeszámolóba” nem tudom megtenni, hogy ne essen szó az eredeti (angol) változatról, ugyanis abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy én szerencsére tudok nyilatkozni mindkét szériáról.
Nézhetjük akár a mozis, akár a tévés kínálatot valahogy érdekes módon nagy divatja lett az elmúlt időben a különböző vámpír témájú filmeknek, sorozatoknak egyaránt. S ezeknek az alkotásoknak elenyésző kisebbségét érte el a bukás fémkarma.  Némelyiket én is megnéztem. Akadt olyan, ami nekem bejött, s akadt olyan, ami nem. Valahogy nem az én asztalom ez a vámpíros téma épp ezért ültem nehezen neki az angol Being Human-nek, mely egyrészről témája miatt, másrészről pedig angol mivolta miatt volt taszító. Most lehetne felszisszeni, lehetne magyarázkodni részemről, de nem teszem. Tökéletesen “kimosott” aggyal rendelkezem, tehát függök az amerikai filmes és sorozatos termékekért olyannyira, hogy más országból származó sorozatok, filmek nálam nagyon ritkán kapnak esélyt. Főleg, ha olyan sorozatról, filmről van szó, melynek témája a kornak megfelelően megköveteli azt, hogy minimális CGI-t alkalmazzanak a készítők. Tanakodásom nem sokáig tartott, hisz – az egyébként borzalmas magyar címet kapott – angol változat landolt a merevlemezemen, hisz egy-egy évad odaát hat részből áll. Ebből kiindulva lazán lehet tavaszi, nyári, őszi, téli darát tartani az angol sorozatokból.
Félretettem mindenféle előítéletemet az Amerikán kívüli filmekről, sorozatokról, s nekiültem. Azt vártam, amit kaptam: költségvetés híján CGI nagyjából nem volt, de voltak nagyon ügyes maszkmesterek. Ettől független – CGI tömegcikkeken felnőtt – személyem befogadta a szériát, sőt élveztem, s tetszett is. S egyáltalán nem zavart, hogy teljesen elüt egy-egy amerikai vetélytársától. Az angol változatból két évad került leadásra, s a harmadik etap egy hét múlva, azaz január 23-án érkezik az angol BBC three műsorára.

Fentiekből kiindulva meglepődve fogadtam a hírt, amikor jómagam is olvastam, hogy az angol sorozatból amerikai változat fog készülni, ami a SyFy csatornára fog majd érkezni 2011 januárjában.
Természetesen felmerül a kérdés, hogy vajon mennyire élvezhető-e az új változat, hisz tudjuk, hogy összevetve egy angol és egy amerikai alkotást mind stílusban, mind elkészítésben különböznek. Persze annak fényében tökéletes összevetni a két szériát, hogy szubjektív véleményt alkothassunk arról, hogy vajon melyik is a jobb: az eredeti, vagy az új változat. És melyik a jobb? Azt kell mondanom, hogy az eredetire teszem a voksomat attól függetlenül, hogy az amerikai változatnak nézője maradok egy ideig.

Continue reading

Upfronts: Ezt nézzük jövőre!

Véget ért a május 16 és 20 között megrendezésre kerülő TV-s Upfronts, melynél az öt legnagyobb amerikai csatorna jelentette be a következő évre műsorrendjét. Ezek közül kiemelkedő fontossággal bír a sorozatok jövője, hisz itt jelentik be, mely sorozatok térnek vissza, vagy érnek véget (azaz kapnak kaszát), illetve mely új sorozatokat rendeltek be a TV társaságok.
Jó magam is a netről szerzem be a mindennapi “betevőmet”, hisz nem várok a hazai bemutatásra. Az idei már fontosabb Upfronts volt, habár csak egy-két szériáért aggódtam. Nos, sorrendben lássuk hogyan is alakul a jövő év.

Talán az idei év egyik legtöbb sorozatát rendelte be az NBC. Hisz a The Jay Leno Show lelövésével nagyon sok hely szabadult fel.
Az újoncok közül tutira bepróbálós a The Cape, ami gyakorlatilag a Heroes utódjának számít. Ugyan felemás évaddal búcsúzott, de azért elnéztem volna még a Heroes-t, ami bizony megkapta a kaszát, sajnos. Egyelőre pletykálnak bizonyos két órás filmet, mint lezárás. Jó volna, ha megvalósulni. S ami még fontos, hogy folytatódik 13 epizóddal a Chuck is. Hurrá!

Új sorozatok: The Cape, Chase, The Event, Friends With Benefits, Harry’s Law, Law & Order: Los Angeles, Love Bites, Next, Outlaw, Outsourced, Perfect Couples, Undercovers, School Pride
Kasza: Heroes, Mercy, Trauma, Law & Order
Folytatódik: 30 Rock, The Celebrity Apprentice, The Biggest Loser, Chuck, Community, Friday Night Lights, Law & Order: SVU, The Marriage Ref,  Minute To Win It, The Office, Parenthood, Parks and Recreation, Saturday Night Live, Vasárnap esti foci, Who Do You Think You Are


Az egyik csatorna, amit szidok a Terminator: The Sarah Connor Chronicles kaszájáért, de magasztalok az idei Glee-ért, ami nálam lazán az év legjobb sorozata lett (persze jelentős szünetet vezettek be, hogy ******).
Visszatérők közül ott a Glee és a Fringe, habár utóbbit időhiány miatt passzoltam még év elején. Ami viszont igazán megfogott az a Raising Hope, ami sitcom mivoltából adódóan megbukik majd a csatornán. És persze nem elhanyagolható, hogy Steven Spielberg keze alatt érkezik majd a dinoszauruszos-időutazós Terra Nova, amit látatlanba rendelt be a csatorna, s 2011 tavaszán mutatják be. Nos, az utóbbi részemről iszonyatosan várományos.
Ami viszont igazán érdekes, hogy a többször elkaszált Til & Death is örök nyugalomra tér. A rengeteg képernyőről való lekerülés miatt a negyedik évad jelenleg a negyvenedik epizódjánál tart!

Újoncok: Bob’s Burgers, Raising Hope, Lonestar, Ride-along, Running Wilde, Mixed Signals, Terra Nova
Kasza: 24, Brothers, Dollhouse, Out Little Genius, Past Life, Sit Down Shut Up, Sons of Tucson, Til Death, The Wanda Sykes Show
Folytatódik: American Dad, American Idol, Bones, The Cleveland Show, Family Guy, Fringe, Glee, Hell’s Kitchen, House, Human Target, Kitchen Nightmares, Lie To Me, The Simpsons.


Talán a legtöbb szériát épp ettől az anyacsatornától szerzem be. Idén véget ér a Lost, viszont cserébe folytatódik a V, ami sajnálatos módon midseason-re csúszott, ami feltehetően 2011-es visszatérést jelent. Kár. Szintén időhiány miatt került parkolópályára a Cougar Town, ami még évközben megkapta a második évados megrendelést. Mivel nem vagyok hithű rajongója egyik szériának sem, ezért tavalyhoz hasonlóan idén is gyors egymás után teszem magamévá a Grey’s Anatomy-t, s a Private Practice-t, aminek csak az első részét néztem meg év elején. És persze jön a Desperate Housewives újabb évadja is.
Kaszált sorozatok közül egyedül a Better Off Ted érint, de az meg annyira nem jó, hogy sírjak miatta. A berendelt sorozatok közül pedig egyik se érdekel.

Újoncok: Detroit 1-8-7, Better Together, Body of Proof, My Generation, Happy Endings, Mr. Sunshine, No Ordinary Family, Off The Map, The Whole Truth, Secret Millionaire
Kasza: Better Off Ted, The Deep End, Eastwick, FlashForward, The Forgotten, Hank, Happy Town,  Romantically Challenged, Scrubs, Ugly Betty
Véget ér: Lost
Folytatódik: America’s Funniest Home Videos, Brothers & Sisters, Castle, Cougar Town, Dancing With The Stars, Desperate Housewives, Extreme Makeover: Home Edition, Grey’s Anatomy, The Bachelor, The Middle, Modern Family, Private Practice, Supernanny, V (2009)


Az idei év egyik legnagyobb meglepetéséről gondoskodott a CBS csatorna, amely iszonyú sok sorozatot elkaszált, s mellé sokat be is rendelt, majd pedig olyan szinten rendezte át a programstruktúráját, hogy öröm volt nézni. Egyértelmű, hogy a cél a nézettségi versenyben való előrébb jutás, esetleg első helyre való feltornázás. Igazából csak két sorozatot nézek tőlük, s mindkettő rendelkezik egy új évados berendeléssel. Az egyik a The Big Bang Theory a másik pedig a How I Met Your Mother. A berendelt sorozatok közül pedig egy se érdekel.

Újoncok: Hawaii Five-O, Defenders, Blue Bloods, Mike & Molly, $#*! My Dad Says, Cím nélküli Criminal Minds-spinoff
Kasza: Accidentally on Purpose, Cold Case, Gary Unmarried, Live For The Moment, Miami Medical, Ghost Whisperer, The New Adventures of Old Christine, Numb3rs, Three Rivers
Folytatódik: 60 Minutes, The Amazing Race, The Big Bang Theory, Criminal Minds, CSI, CSI: Miami, CSI: NY, The Good Wife, How I Met Your Mother, Medium, The Mentalist, NCIS, NCIS: Los Angeles, Rules of Engagement, Survivor, Two and a Half Men, Undercover Boss


És akkor utolsónak maradt amerikai legkisebb kereskedelmi televíziója a The CW. Tőlük három sorozatot nézek, s örvendetes hír, hogy mindhárom megkapta a következő évadát. Supernatural már év közben megkapta a hatodik évados berendelést, majd követte a The Vampire Diaries (ami jelenleg hétvégére van beütemezve), valamint a Life Unexpected gyenge nézettség ellenére visszatér 13 epizód erejéig. Újoncok közül pedig igazán ígéretesnek a Nikita ígérkezik.

Újoncok: Nikita, Hellcats
Kasza: The Beautiful Life: TBL, Blonde Charity Mafia, Melrose Place
Folytatódik: 90210, America’s Next Top Model, Gossip Girl, Life Unexpected, One Tree Hill, Smallville, Supernatural, The Vampire Diaries

Being Human: 2.évad

És megvolt a második évad, mely két epizóddal hosszabb volt, mint a tavalyi első évad.
Nekem nagyon nagy pozitív csalódás volt a széria, mellyel múlt hónapban ismerkedtem meg. Bevallom, az ótvar gagyinak ható magyar cím miatt nem próbáltam be a szériát, de végül mégis egy betekintés erejéig esélyt adtam neki. És nem bántam meg.

Az alap felállás már az első évad bejegyzésénél ecseteltem: adott három személy, melyből az egyik vámpír, a másik vérfarkas, a harmadik pedig szellem.
És igen, még mindig angol sorozatról van szó (habár készül az amerikai változat is), tehát nincsen CGI orgia, hanem leginkább ügyes maszk és sminkmesterek, valamint egy elég erős, átívelő cselekményszál. Azaz elmondhatjuk, hogy a Being Human részemről azon kevés szériák egyike, melyek ha egy sötét szobában játszódnak, még azok is izgalmasak. Természetesen ez minden elfogultságom ellenére mondom.

Az első évad végén azért lehetett már kapizsgálni, hogy merre is fog haladni a történet, melyek azok a fontos momentumok, amelyek majd kiemelésre kerülnek. Nem csalódtam, sőt!
Continue reading

Kezdődik!!!

Szeretném azt mondani, hogy valami igazán jó dolog kezdődik, ám sajnos ez nem így van.
Gyakorlatilag két hét maradt a suliból, hisz az utolsó napokban már minden bizonnyal senki nem fog bemenni. Így aztán elkezdődtek az év végi felelések, nagy dolgozatok. És persze jönnek a különböző feladatok, tesztlapok, melyekkel legtöbbször sikerül is a szerencsétlen diákot elbizonytalanítani rendesen. Így lehet aztán kiakasztani embereket, hogy aztán vizsga előtt 1-2 nappal legszívesebben felmászna a közeli toronyba, s mélybe vetné magát. Mert bizony egyesekre így hat.
Tulajdonképpen egy-egy nagyobb hangvételű vizsga, aminek már van tétje valahogy mindig ilyen hullámvölgyekbe kényszerít. Idei más lesz, hisz gyakorlatilag lezárja az iskolai korszakot, utána lehet melózni. Valahol az utóbbit jobban szeretném, habár avval teljesen tisztában vagyok, hogy egy-egy munka nem leányálom, s nem lesznek téli, tavaszi, nyári szünetek. De valahogy mégis várom. Egyelőre épp azon izgulok, hogy sikeresek legyenek a vizsgáim. A félévinél komolyabb problémák – leszámítva a nehéz tételeket – nem voltak, azonban az év végi vizsgák jelentősen meg lettek nehezítve, ráadásul nem elegendő a vizsgához kizárólag elméleti tudás, kell számtan is. Ami nem is zavarna, ha éppenséggel a ponthatár 60%-át kellene elérni a ketteshez, s kitörölhetem a hátsóm az elméleti tudásommal, hisz hiába is tudnék mindent, ha a vizsga 30%-a szól csak elméletről. Többi kemény számtan. Szóval lassan kezdek görcsölni is, habár tisztában vagyok vele, hogy az írásbeli vizsgáik kiadott 17 napból (ekkor nem is kell majd bevánszorogni a suliba) legalább 2-3 órát fogok a számtannal foglalkozni. De valahogy előjön a pesszimista énem…

A fentebb írtaktól függetlenül próbálom megszínesíteni a hétköznapjaimat. Mindegy mivel, csak épp ne tartózkodjak itthon, hanem mehetek amerre csak látok, hisz tavasz van, ilyenkor bűn a négy fal közt ülni. Utóbbi viszont remekül működik napok óta, ugyanis a napsütést felváltotta a tavaszi záporok, zivatarok, viharok. Így kénytelen vagyok a szabadidőm jelentős részét itthon tölteni.
Persze ez remekül hat a kedvemre is. Ha nem megy a tanulás, akkor legtöbbször unatkozok vagy zenét hallgatok, mert máshoz nem sok kedvem van. Így lehet, hogy már lassan két hete tervezem megnézni a Jurassic Park-ot, valamint a letöltött szériák bevezető epizódját. Eddig még egyik sem sikerült. A Being Human-ból is csak a mások epizódig jutottam a második etapból.

Persze reménykedhetek, hogy kijön a jó idő, s az én hangulatom is visszatér.
Múlt hetem érdekesen alakult annak köszönhetően, hogy sikerült meghosszabbítanom a tavaszi szünetemet. Persze akadtak olyan tanárok, amelyek figyelmen kívül hagyták az indokaimat, s tettek megjegyzést, amit most kivételesen nem hagytam szó nélkül. Valahogy úgy érzem kicsit igazságtalan velem szemben, hogy egy olyan ember nem kap egy rossz szót sem, aki havonta egyszer vagy kétszer betoppan. Ráadásul pont egy olyan, akiről köztudott, hogy nincsenek olyan problémái, ami miatt megértőnek kellene lennie vele. És azért nekem bökte “csőröm” ez a dolog, s csak kicsúszott a számon az, amit már egy jó ideje ki szerettem volna mondani. Nem érzem igazságosnak ezt az egész sulis dolgot. Elhiszem, hogy adjunk mindenkinek esélyt, de ami itt megy az szerintem már túl megy minden határon. Legalábbis az én szememben.

A sulis stresszoldásra tervezett hétvégi programomat szépen elmosta az eső… Nem mondom eléggé ki voltam akadva. Így hát maradt az itthon gubbasztás, s sorozatnézés. Már többször megfigyeltem, hogy az egyik szériánál “szaggat” a kép. Gondolván codec pack kell neki, majd megoldja a problémát. De nem oldotta meg. Gondoltam, hogy biztosan az a baj, hogy mindenhonnan töltöttem le mindent, s “megtelt” a Windows. Továbbá belekezdtem a Silent Hill Homecoming újra játszásának, ami történetesen viselkedik elég furcsán. Mivel helyem sem volt a letöltött dolgoknak, így gondoltam a Windows 7-et lecserélem Windows XP-re. Gondolván, hogy majd több hellyel gazdálkodhatok, s a Silent Hill Homecoming is jobban fog futni, hisz eléggé rendszerigényes, s 1 GB ram nem hiszem, hogy elegendő neki. Szóval szombat késő este elkezdtem telepíteni a gépet.
Valami hajnal tájékán sikerült végeznem, azonban az eredményen legszívesebben kitéptem volna a hajam. Az említett széria epizódja ugyanúgy akadt, mint előtte. Na akkor feldobtam a Silent Hill Homecoming-ot, gondolván tesztelem. Mit ne mondjak, egyedüli pozitívum volt, hogy még a Windows 7-en nem volt hajlandó megtartani az általam beállított billentyűkiosztást, addig az XP-n ezzel nem csinált problémát. Gyorsabban is töltött be, gyorsabban is ment. Nem kell mondanom, hogy örültem remekül. Egészen addig, míg a pályaváltás után nem dobott ki a játék hibaüzenetekkel. Nem kell mondanom, hogy mennyit anyáztam, mire rájöttem, hogy Full grafikán nem hajlandó működni a játék, holott Windows 7-esen ez nem volt probléma. Fuck! És persze ugyanúgy vannak fagyások… Ehh… Erre mondják, hogy adtunk a sz@rnak egy pofont… Szóval jelen állás szerint az XP-t részesítem előnyben, de amint beszerzek egy köteg DVD-t, azonnal röppen vissza a Windows 7-t…

Being Human: 1.évad

Tavaszi szünet egyik igen becses darabja lett a Being Human (magyar keresztségben csak a A vámpír, a vérfarkas és a szellem), mely hat epizódjával azonnal a kedvencem lett.

Ami egyébként érdekesség, hogy nem amerikai, hanem angol sorozatról van szó. Tehát nincs szuper CGI, minden epizódban megtalálható monumentális csata; illetve harcjelenetek. Ettől függetlenül meglepő módon teljesen élvezhető szériáról van szó, mely leginkább történetileg erős. Ami valljuk be elég ritka, hisz rengeteg olyan szériát tudnék felsorolni most, ami történetileg elég gyenge lábakon áll, vagy csak a benne található CGI jelenetek összessége az, ami eladja.

Nos a Being Human ettől teljesen eltér. Hat – egyenként 48-50 perces – epizódból áll. Ezt nyugodtan írhatjuk a pozitív és a negatív oldalra is egyaránt. Pozitívnak mondható, hogy mivel az epizódok száma csak egy számjegyű, így nincs “fillér” epizód, azaz nincs kínosan időt húzó epizód, mely után leginkább felkötné magát az ember. Negatív abból szempontból, hogy így két évad között lazán eltelik 9-10 hónap is, így egy termetes cliffhanger után az ember tördelheti az ujjait.

Continue reading

Húsvét, s ami mögötte van

Örömmel nyugtázom, hogy idén is sikerült kiiktatni a hagyományt, azaz a Húsvét csupán három napos hétvége volt. Bevallom engem már jó ideje nem mozgatnak meg az ünnepek. Valahogy úgy vagyok vele én már kinőttem ezekből.
Természetesen a tavaszi szünetem ismét hosszabbra sikerült, mint ahogyan az országos “rendelet” szólt. Ez betudható a rossz időjárásnak is, ami azonnal elvette a kedvem, hogy tiszteletemet tegyem az iskolában, továbbá a többiek is kijelentették, hogy az utolsó tanítási napon nem hajlandók bemenni. És így is lett.

Természetesen a tavaszi szünetben is azt próbáltam magam utolérni mindazokban, amikkel le vagyok maradva. Persze ahogyan szokott lenni semmi sem úgy lett, ahogyan terveztem. Erre tulajdonképpen ráerősített, hogy rendkívül jó idővel áldott meg az ég a szünet első felében, így a szabadidőm java részét a szabadban töltöttem. Ennek köszönhetően nem is tanultam semmit, továbbá a letöltött temérdek film és sorozat epizód is csak pihent a merevlemezen egészen vasárnap estig, amikor is beköszöntött a rossz idő, s esett két napig. Filmekből egyet sem néztem meg, pedig három nappal ezelőtt behelyeztem az asztali DVD lejátszóba a Jurassic Parkot, ami tulajdonképpen újranézés lett volna, hisz mégis csak gyermekkorom egyik kedvenc filmjéről van szó, ami így túl a 150. megtekintésen sem unalmas.
Az aktuális, hétről hétre követett szériákkal is le voltam maradva, így kettő vagy három epizódot nyomtam le egyben. A nap végére általában pedig inkább zenehallgatás volt beütemezve, mint a képernyő előtt görnyedés. Ennek ellenére a letöltött bevezető epizódok közül a Being Human lett a tuti befutó, melynek az első – hat részből álló – évadát már le is daráltam. A másodiknak már neki is álltam. Első nézésre a Primeval és a Threshold azonnal kiesett. Listámon továbbra is rajta van a Pushing Daises, Greek és a The Lost Room. Talán majd lesz még rossz idő, amikor kénytelen leszek neki állni.

Ami igazán említésre méltó talán az, hogy új külsőt kapott a blog. Igazából régóta tervezgettem, de lustaságomból adódóan valahogy hanyagoltam az egészet. Ráadásul végre nem kódok között kellett szélesítenem a “szöveg részt”, hogy a korábbi bejegyzéseknél használt képek ne lógjanak pl. a jobb oldali widget részbe. Hm… És még a twitter bejegyzéseket is szépen be lehetett illeszteni a blogba. Azt hiszem büszke vagyok magamra… (Persze nem nagy kunszt volt az egész, de akkor is… :D)

Tavasz van!

Bejegyzések hiányában azt hiszem meghallgatott imám: tavasz van!

A sors hülye fintora, hogy épp a hosszú hétvégére lett borzasztó idő. Bevallom, ez eléggé letörte a kedvemet. De szerencsére csak pár napig kellett elviselnem a borzasztó időjárást, s pár nappal később már reggel pattanhattam a “drótszamaramra”, hogy a közeli buszmegállóba jussak.
Persze mondhatnám, hogy kijött a tavasz, s végre feltöltődhetek energiával, azonban a suli ezt valahogy nem hagyja. Első körben fontos megemlíteni, hogy végzősként bizony a tanárok igencsak rágják a fülünket. Legalábbis az osztály azon elhanyagolható ötödének, aki az órákat látogatja is rendszeresen. Ezzel még önmagában nem is lenne baj, ha éppenséggel ez nem lenne mindennapos, s nem úgy viselkedne mindegyik, mint ha más egyéb dolog nem is létezne a tanuláson kívül. Szó se róla én is iszonyú lusta tudok lenni, valamint fordítok időt szórakozásra is, azonban úgy vélem nem kéne elvennem magamtól a szabadidőt, hogy a tanulásra plusz időt fordítsak. Főleg akkor, amikor kialvatlanul, vagy épp testileg rosszul minden negatív előjel ellenére bemegyek végigszenvedni 7-8 órát…
Ráadásul tombol a “nemek harca” is, amivel nem is lenne baj, ha mondjuk a férfi vonalat nem én egyedül erősíteném. Ami egyébként azért is kezd már az agyamra menni, mert elsősorban valahogy természetesnek kellene vennem a durvább poénokat is, ami azért nincs ínyemre. Persze, ha arról lenne szó, hogy rühellnének vagy épp rám lennének indulva akkor könnyebben tudnám kezelni az egész helyzetet. Így bárgyú mosolyokkal próbálom leplezni a lappangó mérgemet. Másodsorban pedig erre a helyzetre a női tanárok is rátesznek egy lapáttal a “nőknek mindig igaza van” (kivéve amikor nem) dologgal, amivel mára már ki lehetne kergetni a világból. Ilyenkor szidom a férfi nemű osztálytársaimat, akik idén elvéreztek…

Szabadidőm java részét továbbra is a képernyő előtt töltöm, hisz a mindennapi utazás eléggé kimerít, így mire hazaérek már hulla vagyok. Noha a délutáni időm roppant kevés, azért még bevállaltam a meglévő szériák mellé újabb hetet. Ebből a hétből a United States Of Tara került megtekintésre, melynek első epizódja után gyorsan pótoltam a maradék 11-et is az első évadból. Így a hétvége alkalmával le is tudtam a fél órás epizódokat. Egyelőre még itt várakozik a Being Human, The Lost Room, Greek, Primeval, Pushing Daises és a Threshold bemutatkozó epizódja. Filmek terén csak a HD tartalmakra koncentráltam, melynek köszönhetően alig maradt hely a merevlemezen, azaz hamarosan instant törlés lesz a móka vége. Leginkább azért, mert nem vagyok a monitor előtti filmnézés híve, valamint egyelőre még nem megoldható a PC és a tévé összekötése. Ebből kifolyólag pedig felesleges a HD-re pazarolni a helyet, de érdekes módon ezt mindig megteszem.