Barátok közt: 10 455.epizód

Az internet térhódításával jelentősen átalakultak a tévénézési szokásaim. Egyrészről bármit bármikor megnézhetek reklámmentesen, másrészről pedig már elég kevés szériát követek, s sokszor akár hetek is eltelnek, hogy egy új epizódot megnézek. Véleményem szerint ez nem csak nálam van így, hiszen ha megnézzük akár a hazai akár a külföldi nézettségi adatokat, akkor az elmúlt húsz évben jelentősen csökkentek a nézettségek. Valószínűleg ez is szerepet játszott, hogy a  23 évvel ezelőtt indult Barátok közt a szombati napon, azaz 2021.július 17-én letudta az utolsó epizódját, azaz a 10 455. részét.
Vannak és voltak jó és rossz sorozatok. Olyanok is, amelyeknek létjogosultságát nem sokan értik, vagy éppen létezését kritizálják. Ilyen volt ez a széria is, amelynek megszűnésének sokan örültek, és sokan adtak hangot negatív véleményüknek. Engem nem igazán szokott érdekelni más milyen és mennyi műsort, vagy sorozatot néz, így engem különösebben nem zavart, hogy 23 évig képernyőn volt eme sorozat. Elég sokáig nem rendelkeztünk TV előfizetéssel, így a két közszolgálati csatorna mellett a helyi TV adó volt elérhető, így kellemes felüdülés volt, amikor a kilencvenes évek végén elindult a két kereskedelmi csatorna, ami akkoriban véleményem szerint elég vállalható volt. Ámbár így is szegényes volt a választék műsor tekintetében, és ha hozzáveszem, hogy szintén elég sokáig egy TV készülék volt a házban, így sokszor vagy közösen választottunk, hogy mit fogunk nézni, vagy azt néztem, amit a szülők is. Hatalmas marketinggel indult a sorozat, így nem volt kétség, hogy nézője leszünk, így az első résztől elkezdtük nézni. Középiskolásként szálltam ki a sorozat nézéséből, így mindenképpen elgondolkoztam, hogy mennyire lesz értelme megnézni az utolsó részt. De mivel volt felesleges negyven percem, így hát nekiültem. 

Tovább

Sorozatok a gyermekkorból I.

Én azon emberek közé tartozom, akik a nyolcvanas évek vége felé született, és a kilencvenes években élte a gyermekkorát. Ismerősi ajánlásra csatlakoztam egy Facebook csoporthoz, amely tulajdonképpen azoknak jött létre, akik a kilencvenes években voltak gyermekek. Bevallom eléggé nosztalgikus hangulatba kerültem tőle, hiszen mindennap több bejegyzés is napvilágot lát. Ennek is köszönhető többek között, hogy úgy döntöttem készül egy bejegyzés azokról a szériákról, amelyekért nagyon rajongtam gyermekként, vagy pedig valamilyen szinten meghatározó volt, hiszen emlékek kötnek hozzá. Az más kérdés, hogy felnőtt fejjel ezeknek a többségét már nem tudnám élvezni, és amennyiben elérhetőek lennének java részük, akkor már csak nosztalgia miatt néznem meg őket.
Mindenképpen érdekesen éltem meg ezeket a bejegyzéseket a fent említett közösségi portálon. Az internet térhódításával, és a technika fejlődésével a mai gyermekek teljesen más életet élnek, mint régen. Az, hogy ez mennyire fogja őket alakítani nem tudom, ámbár tény, hogy én is azon emberek közé tartozom, akik szerint rossz hatással lehet egy gyerekre, ha úgy akarják lefoglalni, hogy leültetik a számítógép elé vagy kezébe nyomnak egy telefont. A kilencvenes években ilyen nem volt. Anyagi szempontból nem nélkülöztünk, de nem is voltunk eleresztve, így azon gyerekek közé tartoztam, aki iskola után, vagy nyári szünetben kint biciklizett, játszott, vagy játszottunk más gyerekekkel. Ha ezek nem voltak, akkor pedig otthon voltam, és közösen tévéztünk. Ráadásul középiskolás koromig kizárólag a szabadon fogható csatornák álltak rendelkezésre, azaz a TV2 és az RTL Klub indulásáig maradt a két közszolgálati csatorna, mint szórakozási lehetőség. De nézzük szépen sorban, hogy mik azok, amelyekhez kellemes, vagy érdekes élmények kötnek, s kezdve az első bejegyzést magyar sorozatokkal. 

Tovább

Véget ér a Barátok közt

Bevallom engem nagyon meglepett a hír, amikor egyik reggel kómás fejjel épp az egyik közösségi portál friss hírfolyamát olvasgattam, és valaki belinkelte, hogy a 22 éve képernyőn lévő magyar szappanopera, azaz a Barátok közt véget ér. Ha megpróbálom összeszedni az emlékfoszlányaimat, akkor nagyjából 9-10. éve lehetett a képernyőn, amikor kiszálltam belőle. Habár soha nem voltam rajongója, amolyan családi “hagyománynak” éreztem, hogy minden hétköznap este közösen leülünk a tévé elé, s megnézzük az aktuális epizódot. Ebből a szempontból gondolkoztam, hogy írjak-e róla egy bejegyzést, hiszen totálisan nem vagyok képben már vele. De 22 év és több, mint tízezer epizód azért nem kevés, továbbá akkor egy hosszabb írásban hangot adok a véleményemnek, hogy miért is nem volt a kedvencem, és miért szálltam ki. 

Tovább