War For The Planet Of The Apes (2017)

Magyar cím: Majmok Bolygója – Háború

A mai nappal bevégeztetett a mozizás a 2017-es évre, ugyanis a War For The Planet Of The Apes volt az egyetlen olyan alkotás, amit vártam, és mindenképpen a moziban akartam megnézni. Szerencsére a világpremier után két nappal sikerült ezt ma délelőtt megtennem, s a film végén a mozi folyósán baktatva elhatároztam, hogy bizony első napi vétel lesz Blu-ray-en, mint a második rész.
A korábbi részeknél leírtam, hogy az eredeti epizódok gyermekként nekem nem jöttek be, ámbár maradtak bennem emlékek róluk. Még a 2001-es epizódra emlékszem, mint szörnyű élmény, így aztán a 2011-es rész nekem teljesen kimaradt, de későbbiekben pótoltam, s meg is tetszett. Trilógiává formálódva viszont azt gondolom, hogy nem csak tisztes iparosmunkáról van szó, hanem tényleg egy minőségi szériáról. 

Részletek

Wonder Woman (2017)

Magyar cím: Csodanő

Minek?
Miközben néztem a filmet egyre inkább azon gondolkoztam, hogy vajon én vagyok-e az egyetlen, aki ennyire utálja azt, hogy manapság a képregény adaptáció nem csak képregény adaptáció, hanem mindenféle univerzumépítgetős katyvasz? Mert persze, ha van egy kedvenc karaktered, akkor rögtön beledobáljuk több filmbe is, hogy megnézz olyanokat, amelyekre egyébként nem is lennél kíváncsi. Igény van rá, így hát ez a jövőben sem fog változni. Persze itt vannak a DC képregény hősei, így hát rögtön csinálni is kell velük is ilyen alkotásokat, így hát a Wonder Woman alapozása már megvolt ugyebár a Batman vs. Superman: Dawn Of Justice filmben, amely olyan “fantasztikusan” sikerült, hogy a címszereplőre nem is emlékeztem, hogy feltűnt benne. 

Részletek

Alien Covenant (2017)

Magyar cím:  Alien Covenant 

A filmipar elsősorban a pénzről, s csak másodsorban a szórakoztatásról szólt. Hiszen, ha sikerül valami maradandót alkotni, akkor egyrészről az sikerré válik, s kaszál a mozikban, továbbá minden egyes új adathordozón napvilágot lát, melynek eladásaiból még több pénz folyik be. Nem mondom, hogy régebben minden jobb volt, de valahogy céltudatosabbnak tűntek a készítők, illetve a gyártók. Hiszen mostanság tulajdonképpen, ha egy franchise sikeres lesz, akkor bizony jönnek a megszámlálhatatlan új epizódok. Ha lezárul a történet, akkor lehet előzményt csinálni, illetve szépen reboot formájában visszakanyarodni az eredetekhez, míg nem egy sikeres franchise minőségét majdnem a nullával teszik egyenlővé, s ki nem préselik belőle a legutolsót is némi profitért.
Jómagam nagy rajongója vagyok az eredeti Alien filmeknek, s mivel mind a négy tetszett, így az Antológia Blu-ray formátumban a polcomon pihen. Mindegyiknek megvan a maga hibája, szépsége, de nekem tetszettek, habár az újravágott változatok azért okoztak némi keserűséget. Egy kis pihenő után viszont újra előkerült a franchise, melyben vannak még történeti lyukak, így az idegen lények eredetét vették elő a készítők. Rosszul.

Részletek

John Wick: Chapter 2 (2017)

Magyar cím: John Wick: Második felvonás 

Az első rész nekem kellemes meglepetés volt, mindazon által, hogy én nem nagyon szeretem az akciófilmeket. Azonban a második rész már rég a mozikban volt, amikor annyira nagy volt a hype körülötte, hogy úgy döntöttem, hogy ideje lesz megnézni. Tetszeni tetszett, ámbár tény, hogy még egyszer megnézni nem fogom. Az is tény, hogy a második részt valamiért nem nagyon akartam megnézni. Pontosabban úgy fogalmaznék, hogy itt volt a szemem előtt lassan három hete, de valami nem vett rá, hogy megnézzem. Még akkor sem, amikor az egész napom az enyém volt, tehát simán belefért volna egy két órás film. Azt hiszem nem is véletlen, hogy nem vágyakoztam rá.
Részletek

Keserédes szabadság

Már levittem két teljes hetet a szabadságom után, azonban csak most jutottam el ténylegesen oda, hogy írni is tudjak. Kissé zavaros volt ez a két hét, s nem is telt teljesen zavartalanul, valamint sajnos a szabadságom sem úgy alakult, ahogyan terveztem.
Mint ahogyan az utolsó bejegyzésemben is írtam, sajnálatos módon kevés szabadsággal rendelkezem egy évre nézve fiatal koromból kifolyólag. A jelenlegi munkahelyemen szerencsére áttekinthető a beosztás, követhető, s nem úgy megyek, mint az előzőnél, hogy képben sem voltam mikorra kell menni. A kiszámíthatóbb beosztás nyilván lehetővé tette azt, hogy tervezni is tudjak. Ha nem szabadsággal, akkor legalább szabad hétvégékkel, amit két hetente megkapok. De ami biztos volt, hogy legalább a szombat este kilenctől már biztosan szabad vagyok, és tervezhetek onnantól. 

A beosztásokban szerencsére van logika, s követhető is, így mindenki számolhat azzal, hogy egy hónapban mindenképpen lesz két szabad hétvégéje. Ebből fakadóan pedig a szabadságokat úgy osztják, hogy minél kevesebb fogyjon belőle, de az ember el tudjon menni többször is egy évben. Én azt választottam, hogy nekem bőven elegendő, ha öt napokat adnak ki három havonta, így aztán tényleg lehet tervezni, ha ez ember tudja, hogy három havonta lesz egy hete, amikor nem kell dolgoznia. A számításomba azonban hiba csúszott, hiszen nem volt tervezett, s fix szabadságom, így aztán szembe kellett néznem azzal, hogy a nyár szinte be van táblázva. Arról nem is beszélve, hogy sok az idősebb kolléga is, így aztán többen két hetes szabadságot vettek ki. Ennek köszönhetően én kiestem abból a lehetőségből, hogy akár júliusban, akár augusztusban szabadságra tudjak menni. Igazából nem panaszkodás lenne, de nem jött ki jól a lépés, hogy két hétig dolgoztam, majd ismét itthon voltam kilenc napot, ugyanis öt szabadnap lett kiosztva, amely két szabad hétvége közé lett betéve.
A probléma nálam ott kezdődött, hogy míg az első nyári szabadságomról már azt megelőzően értesültem három héttel, addig az utolsóról akkor, amikor beléptem a munkaajtón, s megkezdtem a munkahetemet a hétfővel. Kissé meglepődve, de nem szóltam rá semmit. Azonban már a felénél a falat tudtam kaparni. 

Az egész azzal kezdődött, hogy az első két napban ki sem tudtam mozdulni, ugyanis iszonyatosan rossz idő volt. Igaz nem esett egész nap, de folyamatosan borult volt az idő, s ahogy elindultam volna sétálni rögtön elkezdett cseperegni az eső. Ebből fakadóan pedig nem nagyon tudtam kimozdulni itthonról. Belelendülve a hétbe szembe kellett néznem azzal, hogy másoknak ez munkahét, s így nem is nagyon tudtam magamnak programot szervezni. A negyedik napon látván az időjárás előrejelzéseket sikerült kijutnom a strandra, amit nagyon élveztem. Majd azt követően ismét jött a hidegfront, ami jót tett levegő téren, de sajnos majd halálra untam magam. Majd utána pedig jöttek a folyamatos előrejelzések esőről, ami miatt nem terveztem semmilyen szabadtéri programot, cserébe meg jól át lettem “verve” figyelve a felhőket: 

Hasonló, s ennél rosszabb felhők takarták el a napot, s mivel biztos voltam, hogy esni fog, így nem mentem sehová. Majd 1-2 óra múlva ismét sütött a nap, s semmilyen felhő nem volt már az égen. Ebbe tökéletesen beleestem a szabadságom utolsó négy napján, s az előrejelzésekre támaszkodva nem kicsit voltam ideges. Azonban az utolsó két napon már nem érdekelt semmi, s fogtam az esernyőmet, s elindultam itthonról. Persze ilyenkor meg elkezdett esni. 

Nagyjából a vizuális tartalmakkal próbáltam magam ismét felhozni, de sajnos roppant mód untatott minden, s így inkább a zenehallgatással kötöttem le magam, illetve esténként elmentem még sétálni. Azonban többes program részemről kevés volt, legalábbis átlagosnál kevesebb. Habár ez nem szokott zavarni, abban az esetben, ha dolgozok, mert a munka lefoglal. Így már viszont azt vártam, hogy mikor is tudok visszamenni dolgozni. Kár volt ezért az egy hétért, azért meg egyenesen borzasztó, hogy a többiek miatt végül is a “három havonta egy hét szabadság” elképzelésem megbukott. Ámbár úgy néz ki, hogy jövőre előre kell majd terveznem, ha nem akarok ugyanebbe a hibába esni. 

E3: Marvel’s Spider-man előzetes!

Az E3 egy olyan rendezvény, ahol a játékstúdiók bemutatják az éppen készülőben, vagy megjelenés előtt álló alkotásaikat. Bevallom, hogy ezeket nem nagyon szoktam kísérni, lévén játékok terén nagyon kevés az olyan, ami tényleg tetszik. Mindezek mellett pedig még az is hozzátartozik, hogy szórakozás terén a játékkal ütöm el a legkevesebb időmet. Így aztán nekem teljesen kimaradt, hogy a korábban már látott Spider-man játékból érkezett egy újabb adag kedvcsináló. 

Ha őszinte akarok lenni, akkor tetszik így videóra ránézve. Azonban sajnálatos, hogy egy részben exkluzív cím, továbbá minden bizonnyal megjelenés napján, illetve utána fél évig, évig minimum tízezer forint felett lesz az ára, ennyit pedig ténylegesen sokallok kiadni érte.
A konzolvásárlást (ami inkább pótlása az előzőnek, mely viharkár áldozata lett tavaly) egyébiránt késő őszre, vagy decemberre toltam át. Eme játék sajnálatosan 2018-ban jelenik meg, így kizárt, hogy akciósan, s géppel együtt be tudnék szerezni egy példányt belőle. De mindenesetre azért bízom, hogy megjelenés után fél éven, éven belül leesik valóban vállalható összegre, még akkor is, ha egyébiránt lenne lehetőségem teljes áron kiadni érte pénzt. 

Tomb Raider: Anniversary – HD Pack

Ahogyan halad a technika előre szépen, s egyre inkább gyors iramban, úgy találja magát szembe az ember azzal, hogy minden mennyire szebb, élvezhetőbb, látványosabb lett. Minden téren, már ami a vizuális világot érinti. A játékok grafikája lassan olyan szinten van, mint ha az ember egy leforgatott filmet nézne, s a filmek pedig lassan olyan látványvilággal rendelkeznek, hogy azon tűnődhetünk, hogy vajon hogyan tudtak olyan valóságot álmodni, mint ami a szemünk előtt van. 
Természetesen lehet vizuális orgazmust kapni a látottakról, de azonban nem szabad elfelejtkezni arról, hogy bizony vannak régi tartalmak is. Azokat pedig a modern kor eszközein tényleg élvezetésen nézni, játszani már nem olyan szívderítő, mint amilyennek kellene lennie. Szerencsére játékok terén – amennyiben elég neves címről van szó – akadnak mindig olyanok, akik találnak lehetőséget arra, hogy plusz tartalmat adjanak hozzá a már meglévő alkotáshoz. Az esetek többségében pedig ilyenkor látvány terén jelentős javuláshoz járulnak hozzá. Így történt meg a Tomb Raider Anniversary kapcsán is. 

Ahogyan jöttek az újfajta monitorok, s azoknak a felbontása növekedett, úgy követelte meg az adott kor, hogy az adott játék a kornak megfelelő felbontással rendelkezzen. Jelen pillanatban a HD és a Full HD az elterjedt felbontás. Ugyan a játékot tudjuk ezeken a felbontáson futtatni, de ettől még sajnos a használt textúrák még nem lesznek megfelelő felbontásúak, hogy tényleg szebb legyen az adott cím.
Szerencsére egy rajongó sikerrel alkotott meg egy HD Pack nevű csomagot, így aztán mindenki kedvére merülhet el abban, hogy a játék élesebb, szebb, s színesebb lett. Bizonyíték részben a fenti képek is, ámbár tény, hogy még nem értem végére a sokadik végigjátszásnak idő híján. Aki tenne egy próbát innen letöltheti. Ami számomra pedig azért vicces, mert a csomag majdnem négy éves, így kimaradt nekem eddig. 

Egyébiránt holnap, azaz július 10-én lesz a játék kereken tíz éves!

Teenage Mutant Ninja Turtles: Out Of The Shadows (2016)

Magyar cím: Tini Nindzsa Teknőcök – Elő az árnyékból

Annak ellenére, hogy gyermekként nagyon szerettem a rajzfilmet, valahogy mégsem vitt rá a lélek, hogy a 2014-es első élőszereplős filmet bepróbáljam. Igazából egy nagyon unalmas délután kellett ahhoz, hogy amikor tényleg nem nagyon volt már mit néznem végül úgy döntsek, hogy bepróbáljam. Ugyan nem lett a kedvencem, s nincs is egyetlen lemezen, vagy a másodlagos merevlemezemen egy kópia, de kikapcsolódásnak azt mondom, hogy tökéletes volt, amennyiben az ember nem arra vágyik, hogy mindenben értelmet találjon. 

Részletek

Fallen Kingdom?

Aki rendszeres olvasója eme blognak, az már tisztában van azzal, hogy mennyire is meghatározó filmje volt gyermekkoromnak, majd tinédzserkoromnak a Jurassic Park, s annak folytatásai. Kissé keserű szájízzel mentem neki a Jurassic World névre hallgató új résznek (ami még mindig nem tiszta nekem, hogy negyedik rész, vagy a többi epizóddal nem foglalkozó alternatív folytatása az első résznek).
A több, mint egy milliárdos bevétel pedig bőven elegendő volt ahhoz, hogy tiszta legyen a sor: érkezik az újabb rész, ami elvileg jövő nyáron kerül a moziba, s Fallen Kingdom alcímet viseli. Elvileg lentebb látható a hivatalos poszter. 

ER: 3.évad

Magyar cím: Vészhelyzet 

Rekordsebességgel, azaz egy hét alatt tettem magamévá a szintén negyvennégy perces epizódokkal operáló, s huszonkét részből álló harmadik évadot. Régebben annyi sok sorozatot néztem, hogy a munkába állás után nagyon sokat abba kellett hagynom, mert egyszerűen semmire nem volt időm. Végül rákaptam arra, hogy aminél már van 2-3 rossz rész, azt már abba is hagyom. Így alakult, hogy lassan tíz alatti az általam nézett sorozatok száma. Ebből fakadóan az unalmas órákra nem maradt más választásom, mint hogy elővegyem a régi szériákat, amelyeket szerettem, de valamilyen oknál fogva nem néztem végig.
Az ER, azaz itthoni keresztségében a Vészhelyzet tökéletes választásnak bizonyult, hiszen nézni néztem, de inkább TV függő volt, s ahogyan munkába álltam már keddenként nem ültem a képernyő előtt. Tizenöt évadnyi epizód pedig tökéletes mennyiség arra részemről, hogy a nyarat kihúzzam aktuális sorozat nélkül. Ámbár tény, hogy a második évad szippantott be annyira, hogy egy hét alatt magamévá tegyem a soron következő etapot. 

Részletek

Éjszakai “őrjárat”

Bő egy hete tettem közzé azt a bejegyzéstamiben tulajdonképpen leírtam, hogy milyen is volt visszatérni a szabadságomról. A lényegi része az volt, hogy mivel az első fél évben összesen öt napot használtam el a rendelkezésre álló szabadságomból, így sejtettem, hogy májusban, de legkésőbb júniusban mindenképpen ki leszek írva szabadságra. Mivel én az vagyok, aki a munkabeosztáshoz alkalmazkodik, így többször is elmondtam, hogy akkor írnak ki, amikor akarnak. Majdcsak találok magamnak valamilyen elfoglaltságot, lévén nyaralás egyelőre kilőve. Bár tény, hogy lassan negyedik éve annak, hogy mindig történik valami anyagilag, ami keresztülhúzza a számításomat, hogy egy több napos szórakozást, vagy utazást be tudjak időzíteni.
Így történt ez most is, azonban annyival volt karcsúbb a történet, hogy az új telefonvásárlás miatt tulajdonképpen anyagilag bekorlátozódtam csöppet júliusig, amikorra szerettem volna megvásárolni ténylegesen a készüléket. Habár tény, hogy tudatosan vállaltam be így a dolgot, mert sem előfizetéses nem szerettem volna lenni, továbbá ha lakást/házat nem veszek hitelre, akkor már telefont végképp nem fogok. Ugyan a szabadságom saccolva 70%-a unalomba fulladt, így örömmel vettem tudomásul, amikor végül visszamentem dolgozni. Ámbár tény, hogy az ünnepnapok, illetve a kötelező szabadnappal megtoldva majdnem két hétig dekkoltam itthon, amelyből tulajdonképpen az első három napban megcsináltam mindent, amit akartam. A nagy bevásárlást is előre hoztam, hogy fizetéskor legyen szabad délutánom munka után, s ne rohangálással teljen. Mivel szokásomhoz híven kikalkuláltam mindent, így csöppet pofára estem, amikor második hetemet kezdtem meg múlt héten, majd közölték, hogy következő héten ismét szabadságon vagyok. Ráadásul a munka szombatomra kaptam az a heti szabadnapomat, így két szabad hétvége közé be lett dobva ismét öt szabadságbeli nap. 

Szó se essék róla, ha munka és a pihenés között kell választani,akkor egyértelműen a pihenést választom, csak ez kissé rosszul jött ki lépésként. Ugyanis kalkuláltam legalább hat heti folyamatos munkával, így se program, se kellő anyagi nem áll rendelkezésre nagyobb terv megvalósításra bő egy héttel a fizetés után. Természetesen elfogadtam a tényt, hogy nem jelöltem be fix szabadságot, így a júliust viszik a többiek, s az augusztusra bejelentett igények miatt következő két hónapban megállás nélküli lesz pihenőnapokkal. Csak kissé pofán vert mentálisan a tény, hogy nagyjából semmi tervem nincs. Ráadásul még két napig esett is az eső, ami miatt kénytelen voltam a négy fal közt tölteni az időmet.
Ennek ellenére igyekeztem a vizuális szórakozásokat előre tenni, valamint órákig tartó szórakoztató diskurzusba fektetni energiámat másokkal ezen a két napon. Végül a tegnapi napon nem törődve a  fekete felhőkkel éjfél után szépen besétáltam fél várost unalmamban, amelyeket persze meg is örökítettem. 

A hűvös levegő jót tett, valamint ismét tesztelhettem, hogy mit is tud a telefonom sötétben, amivel persze meg vagyok elégedve. Hazatérve pedig reménykedtem egy jobb időben. Szerencsére a mai nap már jobb időjárást biztosított, s estére is van társasági programom, s bízom benne, hogy hazaérve lesz még annyira jó idő, hogy egy jót tudjak kerekezni ismételten a városban. Holnapi napra ismét jó időt jósolnak, így mai nap bevásároltam, melynek célja a holnapi strandolás volt. Bízom benne, hogy most nem égek le, valamint kicsit jobban ráharapok a vizuális szórakozásra, s jobban ki fog kapcsolni majd, mint az elmúlt két napban. S természetesen abban is bízok, hogy másoknak munka mellett jut szórakozásra is idejük a hétköznapokban, s nem várva a hétvégét annak reményében, hogy akkor nem fogok unatkozni program híján. 

Képeken a Metro Exodus!

Maga a Metro franchise soha nem volt a kedvencem, de kellemes időtöltés volt számomra az első két rész. Azonban most már bizonyos, hogy a harmadik résszel trilógiává bővül a széria. Ugyan soha nem futottam neki másodjára egyik epizódnak sem, de ennek ellenére a harmadik részt várom.
videó után most kaptunk pár képet is. 

A képek alapján jónak néz ki. Azonban kérdés, hogy valóban jó játékélményt tartogat ez a project, illetve mennyire lesz konfiguráció barát. Tény, hogy legalább még egy év van a megjelenésig. Természetesen kivétel ez alól, ha lesz halasztás. Bízzunk benne, hogy nem lesz. 

E3: Metro Exodus kedvcsináló

Részemről nem sok mindent tartogatott az idei E3, ami érdekelt volna. Ami viszont bizonyos, hogy érkezik a harmadik Metro játék, így aztán trilógiává bővül népszerű posztapokaliptikus környezetben játszódó széria.
Annak idején elvoltam a Metro 2033-al, illetve a Metro: Last Light-tal is, s a videó alapján várományos az Exodus is. Leginkább azért, mert nem kedvenc műfajom az FPS játékok, de ezek betaláltak. 

5 / 80 oldal« Első...34567...102030...Utolsó »