Before The Fire (2020)

A járvány berobbanásának köszönhetően felkapottak lettek azok a filmek, amelynek központi témája ez. Egy csokor film került megnézendő listára nálam, így legtöbbször nem az előzetes, hanem a koncepció, és a poszter volt az, ami felkeltette a figyelmemet. Így volt a Before The Fire esetében is, amelyről biztos voltam benne, hogy megfelelő lesz számomra. Aztán ahogy végignéztem elkezdtem azon agyalni, hogy tulajdonképpen mit is láttam? 

Tovább

Az utolsó látogatás?

Lassan végéhez érünk a nyárnak, amit én nehéz szívvel fogadok. Egyrészről sajnálatos módon ismét szembesültem vele, hogy vannak hátrányai is annak, ha az ember nem csak teljesít, hanem túlteljesít a munkahelyén. Így alakult az, hogy egy hat napos szabadságot sikerült beszereznem a nyár elején, s szépen, de biztosan végigdolgoztam az egész nyarat. Ami még önmagában nem lett volna gond, de sajnos a beosztás milyensége, és a további járványügyi intézkedések a szórakozási, és a szociális tevékenységekre jelentősen rányomta a bélyegét. Mindezek mellett igyekeztem a szabadidőmet hasznosan eltölteni, így amikor jó idő volt, akkor próbáltam kimozdulni készülve arra, hogy a lassan egy hónapja belendített második hullám megérkezik a Koronavírus helyzetben. Első körben kihasználtam, hogy két szabadnapom egymás mellé került, így tettem egy kört a Margit szigeten, habár a zenélő szökőkutat csak nyár elején sikerült kétszer megcsodálnom. 

A legjobban továbbra is japánkert, illetve a vadaspark volt az, ahol több időt töltöttem el. Utóbbinál kicsit elgondolkoztam, ugyanis tervbe volt véve állatkertezés, de kizárólag csoportos programként. Csodálva a vadaspark állatvilágát félve a járvány miatt újra bekövetkezhető intézkedésektől úgy döntöttem, hogy kihasználom a jó időt, és elmegyek a fővárosi állatkertbe. Olvastam jó pár negatív értékelést róla a járvány után, így félve mentem el, de úgy voltam vele, hogy egész napos programnak tökéletes. Egy részével egyet is értek, miszerint túl sok idő megy el a Biodom építésére, miközben jelentős részek vannak lezárva, illetve nem teljesen karbantartva. Nyilván járványügyi intézkedések alatt nem épp az állatkert a legfontosabb dolog, de azért borzasztó volt látni sok helyen az algás vizet, s piszkos üveget. Jelentős része nem volt lezárva, de a lepkeház nyitva tartásának örültem. 

Sokadszorra voltam itt, de még mindig magával tudott ejteni. S habár a beosztásom milyensége miatt kénytelen voltam egyedül menni még így sikerült élvezetesre formálni a túrámat. Teljesen sikerült kikapcsolódnom, ámbár sajnáltam, hogy az ajándékbolt még továbbra is drágának találom, legalábbis a fővárosi árakhoz mérten. Mondjuk egy olyan helyen, ahol sok külföldi fordul meg nem csoda, ha hozzájuk vannak mérve az árcímkék. 

The Hunt (2020)

Magyar cím: Vadászat

Sok mindenből tevődik össze egy film, s sokszor nem csak azon múlik egy film sikere, hogy mennyire van jól megcsinálva, hanem attól is, hogy vajon mennyire is képes azt befogadni a célközönség. Többször is említést tettem a filmnézési szokásaimról, s több írásban is megemlítettem, hogy sokszor pont azok a filmek tetszettek legjobban, amelyek elé konkrétan nulla elvárással ültem le, s teljesen kikapcsoltam az agyam. A The Hunt pedig pont az a film volt, amit kérésre szereztem be, s a közös filmnézésig semmilyen anyagot nem láttam róla a plakáton kívül. Valószínűleg nálam ezért is volt ennyire szórakoztató. 

Tovább

A séta hónapja

Én az a fajta ember vagyok, aki sajnos nem tud a fenekén megülni, s egész nap a négy fal közt ülni. Sajnos a járvány jelentősen rányomta a bélyegét a kiruccanási lehetőségekre, de az augusztusban sikerült teljesítenem több, mint 100 km-t, ami talán több is lehetett volna, ha nem felejtem el bekapcsolni az egészség applikációt a telefonomon. 

Polaroid (2019)

Kevés jó horror létezik manapság. Leginkább azért, mert véleményem szerint nagyon egyszerű a felépítése, s emiatt is nehéz olyat alkotni, amely tényleg képes minőségi lenni, és akár többször is újra lehet nézni. Ismételten sikerült belefutnom egy olyanba, amely sajnos egyszer végignézhető darab, de egyébként teljesen felejtős. 

Tovább

Slender Man (2008)

Magyar cím: Slender Man – Az ismeretlen rém 

Elérkezett az idő, hogy elkezdett rákattani ismét a filmnézésre, és azon belül is leginkább a horror műfajra. Ami akkor tud igazán ütni, ha éppenséggel, nem láttam még, és tényleg elég paráztatós. Még annak idején olvastam a Slender Man-ről, de az igazság az, hogy nem nagyon foglalkoztam vele annak köszönhetően, hogy nem nagyon volt kedvem megtekinteni. Most azonban idő volt rá, kedv volt rá. Csak lehet mással jobban jártam volna. 

Tovább

A hosszú hétvége

Abban a szakmában, és munkakörben, amelyben dolgozom olyan, hogy “hosszú hétvége” konkrétan nincs. Van a fizetett ünnepnap és csókolom. Én választottam ezt, tehát semmi jogom nincs panaszra, és igazából nem is nagyon szoktam ezen rugózni. Azzal kapcsolatban viszont szoktam szót emelni, hogy ez mennyire rányomja a bélyegét nálam a szórakozásra. Azaz általában délutános vagyok, aminek köszönhetően oda az egész napom, s a műszak végén nem marad más alternatív szórakozás, minthogy egyedül hazapattyogjak, vagy pedig internetezzek, filmet nézzek. Hiszen későn már senki nem ér rá. A legtöbben délután érnek rá, munka után. Én pedig pont akkor dolgozom. Ez minden bizonnyal változni fog, hogyha a munkakör változás létrejön, ami jelen pillanatban kizárólag a kolléganőm állapotán múlik, hogy hogyan is fog haladni a várandóssága, és komplikáció mentes lesz-e. Mindezek mellett pedig ott vannak a hétvégék, amikor szintén dolgozok általában, így pedig elég nehéz programot szervezni. Azonban most sikerült, s kifejezetten örültem a kirándulásnak, ami indult Pilisszentlászlóról, s folytatódott gyalogtúrában. 

Az útvonalterv nem volt más, mint hogy elsétáljunk Visegrádi várig, így gyakorlatilag több órát sétáltunk az erdőben. A kilátos, s a nyugalom nagyon jó volt, s annak kifejezetten örültem, hogy a saját “ritmusomban” tudtam haladni. Ugyan kicsit fárasztó volt, de harcedzett voltam sétában, így nagyon örültem, hogy végre szép panorámát láthatok. 

Szerencsére nem esett az eső, habár tény, hogy nagyon szeles idő volt. A kilátás tényleg jó volt, s visszafelé pedig komppal mentünk át a túloldalra, ahonnan vonattal jöttünk vissza a fővárosba. Így utólag lőttem egy képet a várról: 

Buhera Mátrix (2007)

A magyar filmekkel kapcsolatban eléggé hadilábon állok, mert sajnos el kell ismerni, hogy a többségük tényleg a majdnem nézhetetlen kategóriába esik. Sajnálatos módon eme nézetem miatt el kell ismernem, hogy jó pár tényleg jó koncepcióval rendelkező alkotást hagytam ki eddig. Már korábban is felkeltette a figyelmem a Buhera Mátrix, bár tény, hogy váratott magára, hogy megnézzem. De mivel jó pár színész feltűnik benne, akik benne vannak A mi kis falunk sorozatban, így végül úgy döntöttem, hogy teszek vele egy próbát. 

Tovább

The Invisible Man (2020)

Magyar cím: A láthatatlan ember 

Filmekkel kapcsolatban erősen próbálok odafigyelni, hogy milyen tartalom elé ülök le. Az én személyes véleményem, hogy mostanság kevés ötletes, és valóban jól megvalósított alkotást látni, ami tényleg az elejétől a végéig szórakoztató tud lenni, s nem a modern kor technikai eszközeit használva próbál érvényt szerezni magának. És akkor még nem is ejtettem szót a sokszor sablonos húzásokról, amely tényleg nagyon el tudja rontani a filmélményt. A The Invisible Man idei termés ugyan, s úgy ültem le elé, hogy semmilyen előzetest nem láttam, de elég keményen kijelenthetem, hogy ez az egyszer nézős, és sajnos sablonos fim, amit az ember nem nagyon tud élvezni, ha vannak elvárásai. 

Tovább

Get out (2017)

Magyar cím: Tűnj el! 

Mihez kezd az ember, ha éppenséggel úgy esik a szabadnapja, hogy esetleg kettő is egymás mellett van, továbbá az első napján rendesen kitúrázta magát és pihenne? Nos az emberek többsége – mint ahogyan én is – nem csinál mást, mint leül a számítógép és/vagy a TV elé. A fárasztó nap után nem sok kedvem volt bármit is csinálni, így végül becsatlakoztam én is a közös filmnézésbe, melynek első “példánya” a Get out  volt, mely azért hatalmas nagy sikert nem aratott nálam, mint ahogyan annak idején tette, de végeredményben azt gondolom, hogy szórakoztatóra sikerült. Egyszer mindenképp. 

Tovább

Pangás

Mindenképpen el kell ismernem, hogy ez az év nem teljesen úgy alakul, ahogyan azt terveztem. Az idén bekövetkezett járvány gondoskodott róla, hogy szinte az összes tervemet keresztül húzza. Így sajnos a szabadidős tevékenységek, magánélet továbbá a munkahelyi problémák kezelése sem úgy alakult, ahogyan szerettem volna, hiszen “gyönyörűen” keresztül lettek húzva a számításaim. Sajnos a járványügyi intézkedések továbbra is tartanak, amelyek sajnos továbbra is rányomja a bélyegét a mindennapokra. Mindezt úgy, hogy konkrétan én nem is érzem azt, hogy járvány lenne, hiszen egyetlen egy beteg emberrel sem kerültem kapcsolatba, és olyannal se, aki ismert volna olyat. Természetesen nem azok táborát erősítem, akik összeesküvés elméleteket gyártanak, és egy hatalmas nagy átverésnek gondolják az egészet. Hanem egyre inkább azt érzem, mintha ez az egész sokkal nagyobbnak van beállítva, mint amekkora valójában.
Sajnos azt kell mondanom, hogy nem volt túl jövedelmező számomra az elmúlt egy hónap, de igyekeztem úgy élni, hogy ez ne nyomja rá a bélyegét a mindennapjaimra. Ebben hatalmas nagy segítségül szolgált, hogy a jelenlegi lakótársam egészen normális, így rá tudtam venni, hogy próbáljuk be A mi kis falunkat, amely olyan jól sikerült, hogy jelenleg a negyedik évadot nézzük épp. Ez az egyik oka annak, hogy jómagam semmiféle új tartalmat nem tudtam magamévá tenni, így semmi újat nem láttam az elmúlt hónapban. Legyen szó sorozatról, vagy filmről.

A másik dolog, amely miatt nem sikerült, hogy folyamatosan dolgozok, s a heti két pihenőnapom szinte sose csúszik egybe, továbbá mindig van valami probléma, amely okán kikapcsolódásként inkább a csavargást választom. Sajnos a problémakör az az, hogy a szabadságokat ki kell adni, továbbá több dolgozónak is voltak beosztás módosítási problémái, amely szinte kivétel nélkül negatívumként csapódott le rám. Vagy kevesen voltunk, és megszakadtunk a munkában, vagy pedig az én beosztásom lett szétszabdalva. Ámbár már akadt példa, hogy a beosztás módosításra nemet mondtam, vagy pedig feltételhez kötöttem, mert úgy érzem nekem is szükségem van pihenésre. És úgy elég nehéz megoldani, ha csak egy nap van, vagy úgy van megoldva, hogy épp délután dolgozom, amely nem csak a csavargás, és programszervezést húzza keresztül, hanem azt is, hogy az emberek többsége késő este nem ér rá, vagy éppenséggel nincs kedve tenni egy sétát a városban, vagy a város csendesebbik részén. Ez valószínűleg változhat, hiszen az egyik munkatársam családalapításba kezdett, így valószínűleg a pozícióváltással megszűnhet az a fajta probléma, hogy a délután elviszi az egész napomat.
Programok terén maradt többször a séta, így például eljutottam először a kopaszi gátra, amelynek létezéséről valahogy elfelejtkeztem. Továbbra is meglepő számomra, hogy tisztában voltam a főváros nagyságával, de mégis folyamatosan fedezek fel újabb és újabb helyeket. 

Nagyon hangulatos, ámbár véleményem szerint ahhoz, hogy egész nap ott legyek ahhoz személy szerint kicsinek találom, s a délutáni órákban talán még zsúfoltnak is mondhatnám. Azonban van szép része is, s remélem a felújítás alatt álló részt is hamarosan elkészítik. 

Warrior Nun – 1×01 (Pilot)

Annak idején nagy sorozatfaló voltam, de amikor rájöttem, hogy mennyire is értékes a szabadidőm elkezdtem szépen abbahagyni azokat, amelyek nem kötöttek már le. Így az időközben “elromlott” szériákat is sikerült egyik pillanatról a másikra elkaszálnom. Azonban ez oda vezetett, hogy mára lassan a kettős számjegyet sem éri el az általam követett szériák, így mindig nyitott vagyok az újdonságra. Folyamatosan nézem a bemutatkozó szériákat, de csak kevés az olyan, amelyikhez el is jutok, hogy megnézzem. Az már majdnem nulla, amelyik megfog annyira, hogy végig is nézzem. Minimum az első évadot.
Mai olvasgatásom közepette is sikerült kifognom egy bevezető epizódról való írást, s ez nem volt más, mint a Warrior Nun, amelynek pusztán már a címe is figyelemfelkeltő volt. Az első rész kevésbé. 

Tovább

Szabadnapos esőzések

Lassan, de egészen biztosan elérünk a nyár közepéhez. Egy olyan nyár közepéhez, amely minden bizonnyal senkinek sem lesz a kedvence. Több okból is.
Jómagam elég rosszul viselem a kialakult helyzetet, hiszen az év elején elindult koronavírus járvány miatt jelentősen átrendeződtek a mindennapjaim. Első körben hatalmas érvágásnak éltem meg, hogy nagyon sok szórakozóhely bezárt, illetve a kijárási korlátozás miatt is kénytelen voltam sokszor otthon ülni, vagy pedig egyszerűen csak elengedni pár programot. Szerencsére az élet kezd visszatérni a normális kerékvágásba, azonban tény, hogy továbbra is vannak olyan helyzetek, amelyek aggódalomra adhatnak okot, hogy vajon mit is tartogat az év második fele. 

Jómagam nagyon bízom benne, hogy nem lesz második hullám, mert annak kifejezetten örülök, hogy pozitív hatással volt rám a költözés. Azóta kicsit nyugodtabb lettem, s annak mégjobban örülök, hogy már kezdhetek szervezkedni a programokat illetően. Akadt egy kis szabadságom is, amelynek egy kis részét otthon töltöttem. Tény és való, hogy érdekes volt hét hónap után hazalátogatni, és találkozni régen nemlátott ismerősökkel, s a családdal. Hamar el is telt a szabadság, így visszatértem a fővárosba, s ismét felvettem a munkafolyamatokat. Sajnos a stressz továbbra is jelen van az életemben, amelyre rátesz egy lapáttal a jelenlegi óvintézkedések. Próbálnék kikapcsolódni, amely nagyon nehéz annak fényében, hogy sajnos az esetek többségében rossz idő van, így amikor szabadnapos vagyok sokszor marad a négy fal közti maradás, vagy pedig valamelyik pláza, vagy zárt terű találkozóhely. Bár tény, hogy legalább ilyenkor jó fotókat lehet készíteni, aki szeret fényképezni. 

A szélsőséges időjárást elég nehezen viseli a szervezetem, hiszen egyik pillanatban rekkenő hőség van, s a másikban pedig meg lehet fagyni. Természetesen voltak elég durva esőzések is, de szerencsére én nem áztam el, s fedett helyről voltam szemlélődő. Ámbár tény, hogy érdekes vizuális élményt nyújtott, ahogyan a fővárost elöntötte rekord mennyiségű eső által okozott víztömeg.
Az előrejelzések alapján elég hektikus lesz az időjárás, de bízom benne, hogy ha nem is júliusban, de augusztusban sikerül eljutnom végre a strandra, amely tavaly sajnálatos módon kimaradt.