A vizuális szórakozások éve volt 2014!!!

Mióta elindítottam a blogomat (amit egyébként előszeretettel vezetek még öt év után is) szinte nálam már hagyományként nőtte ki magát, hogy az év utolsó napján általában petárda, s tűzijáték helyett egy bejegyzést „lövök” ki a virtuális térbe. Egy amolyan évösszegzőt, hogy milyet is hagyok magam után. A fél év tized alatt most jött össze először, hogy ezt nem az év utolsó, hanem a következő első napján sikerül véghez vinni.
Fentieket annak köszönhetem, hogy az év utolsó napján is dolgoztam. Bizonyos korig nálam nagy varázsa volt a szilveszternek, s igencsak vártam a csodát, ami nem jött el. Először azt gondoltam, hogy azért, mert itthon vagyok. Mikor elértem egy kort akkor már lehetőségem volt, hogy elmehessek itthonról, s szentül megvoltam győződve arról, hogy mennyire is jól fogom magam érezni lévény tudtam, hogy milyen társaságba megyek. Utóbbi azon az estén persze „felhígult”, így már olyanokkal is körül voltam véve, akit nem ismertem. S mivel én negatív példák tömkelegét látva nem fogyasztok alkoholt, így kissé kínos volt alkoholtól bepörgött emberek között lenni. Ebből fakadóan pedig nem csak munkanapot, de még túlórát is vállaltam. Amivel nem lett volna gond, ha műszak közepén nem fájdul meg a fejem, s nem tart egész nap. Így számomra nem az volt az elsődleges, hogy hogyan is jutok haza a sok eszement házi bulizós, s berúgott, illetve petárdától eufóriában úszó emberek között, hanem hogy egyáltalán ekkora fájdalommal haza jutok-e. Utóbbi sikerült, habár az elalvással gondok voltak a tűzijáték, s a petárda zaja miatt.

Visszakanyarodva a bejegyzés címéhez ugyanazt kapta, mint tavaly. Annyi különbséggel, hogy míg tavaly erősen kérdőjeles volt cím, addig az idei kapott három felkiáltó jelet. Okkal.
Az év nem telhet el sorozat nélkül! Így volt ez a tavalyi évben is, de mivel az első hónapban még minden sorozatom szüneten volt, így nem volt kérdés, hogy egy korábban általam már abbahagyott kap egy újabb esélyt. Ez volt a South Park, ami talán bírta tíz évadig, hogy aztán ismét földbe álljon nálam. Mindezek mellett persze nem bírtam magammal, így vásárlásból sem parancsoltam megálljt magamnak. Egyrészről beújítottam magamnak egy új telefont, Xperia L-t, másrészről pedig régóta dédelgetett álmom vált valóra a gameplay videókat megtekintve sokszor: Uncharted playstation exkluzív játék vált elérhetővé számomra, hogy megvásároltam az első játék konzolomat Playstation 3 formájában. Erre ugye rákontráztam még februárban, ugyanis a Tomb Raider Trilogy és a The Last of Us érkezett meg ugyanerre a konzolra. És ezek után jött egy huzamosabb szünet.

Legyünk őszinték: senki sem szereti a kisebbségeket. És most elsősorban a bőrszínre gondolok, akik hazánkat szépen lassan, de biztosan belepik. Na már most szerintem senki sem örülne, ha a szomszédságába egy ilyen ember/emberek költöznének, így nálunk is így volt. Arról nem is beszélve, hogy volt olyan, amikor naponta többször is megjelentek. Ebből fakadóan pedig nem tudtunk mit csinálni, s meghoztam a döntést: mivel jelen pillanatban a családban legalább két aktív dolgozó van, így egyértelmű, hogy keresni kell egy alternatív megoldást. A költözést. Én voltam az, aki azt javasolta, hogy hitelt próbáljunk, de lehetőleg okosan. El is kezdtünk efelé haladni. Mindezt azután, hogy elvileg lett volna hova menni, de ott a költözés előtt két héttel jelezte a tulaj, hogy kutya oda nem mehet (mindezt úgy, hogy lassan minden készen állt, hogy oda menjünk). Így végül egy másik ház lett kinézve, melynek már a költségei is nagyok voltak, így sajnos ezen a nyáron kirándulás, strand nem volt, hanem csak séta, meg biciklizés.
Ezeknek ellenére azért megpróbáltam kikapcsolódni, így végül maradt a mozi, mert azt tartottam az olcsóbbik megoldásnak. A The Amazing Spider-man 2, illetve a Godzilla is jó döntésnek bizonyult, habár tetszett mindkettő, de Blu-ray árukat kicsit magasnak találtam, így egyelőre megvárom a leárazást, hogy megvásároljam. Azonban a Dawn of The Planet Of The Apes valóban minőségi anyag volt, amely már itt is van a polcomon. Időközben pedig csináltam egy olyan akkora marhaságot, melynek köszönhetően azt a maradék esélyt is eljátszottam, hogy a nyáron valamilyen programom lehessen. Lényegében netről rendelt telefonom meghibásodott minden előjel nélkül egyik napról a másikra, így elkapott az ideg. Azon leginkább, hogy nem akarták javítani, hogy ahelyett, hogy vártam volna két napot, míg kihisztizem (ami egyébként részemről, mint vásárló teljesen jogos volt) azonnal elmentem a MediaMarkt-ba, s ott is mondogattam a szövegemet, hogy netről nem veszek soha többet semmit. Ugyanaz a telefon nem kell, így végül lett egy picivel erősebb Xperia SP telefonom. Igazából sikerült kiharcolnom a telefonom megjavíttatását, így végül azt sikerült eladnom, így a vételár felét a jelenlegi telefonomból visszakaptam.

Miután a kisebbséget sikerült „legyőzni” jogilag, így végül a házvásárlás teljesen lefújásra került, így megpróbáltam anyagilag rendbe jönni. Az időjárás nem kedvezett, így ismét a vizuális szórakozások voltak a célpontok. Így például a Harry Potter sorozat Blu-ray-en teljessé vált, illetve a játékfüggőség is teljes képet kapott az exkluzivitás terén. Azaz gazdagabb lettem ezen a téren egy Xbox 360-nal, így a Lara Shadow’s illetve a Beneath The Ashes konzol exkluzív Tomb Raider kiegészítők is kijátszásra kerültek. És akkor még nem emeltem szót a Silent Hill Downpour-ról sem, ami nagyon jónak látszott, de még mindig nyekergek vele, annyira nem megy. És akkor még nem beszéltem még a sok aukcióról, illetve játékról, melyeket fillérért, akár egy ezer forintért magaménak tudhattam.

Összességében azt kell mondanom, hogy ha a nyári hullámvölgy nem lett volna, akkor iszonyatosan jó évem lett volna szórakozás szempontjából. Nagyon bízom benne, hogy az idei ebből a szempontból más lesz.