Friends: 10.évad

Magyar cím: Jóbarátok

10 évad. 239 epizód. Ennyi volt a Friends. Sorozathiány közepette nekem mindenképp szükségem volt egy olyan szériára, amely fel tud vidítani, s meg is tud nevettetni. Mivel jelenleg az általam nézettek között nincs ilyen, így úgy döntöttem nagyjából két hónappal ezelőtt, hogy az epizódok rövidsége miatt mindenképp újranézem. Ha nem is “fő műsoridőben”, akkor majd munkába menet előtt egy, vagy két részt lenyomok, hogy valamennyire feldobja majd a napomat.
Tetszeni tetszett, de nem voltam annak idején a rajongója. Amikor a TV2 behozta, akkor ha az emlékeim nem csalnak, akkor nagyjából az ötödik évadig volt megszakítás nélkül. Ekkor vette fel a csatorna azt a szokását, hogy amikor az HBO levetítette az épp aktuális legújabb évadot, akkor az új részeket nem heti, hanem napi rendszerességgel sugározta. Így történhetett meg, hogy az évadok között kellett várni legalább 11 hónapot. A DVD-kbe beruháztam volna, de sajnos anyagi keretem diákként nem volt, az újabb kiadás pedig olyan szinten gusztustalanul igénytelen lett, hogy arra szavak nincsenek a technikai specifikációkról nem is beszélve.

A már szinte unalomig ismételt korábbi évadokat jóformán már kívülről tudtam, így az utolsó évadok már nem jelentettek problémát nekem. Ugyanis több olyan epizód is volt, amit majdnem teljes egészében sikerült nekem elfelejteni. Így nem csak az újranézéssel járó szórakozási faktor volt meg, hanem egy kis meglepetés is.
Bevallom a munka, s magánélet miatt a szabadidőt nagyon meg kell tanulni beosztani, s ennek köszönhetően nagyon bekorlátozódik a vizuális tartalmakra szánható, illetve szánt idő. Így nagyon sok új széria, vagy épp film elé toltam be a Friends maratont, s nem fogok hazudni, olykor tényleg azért néztem meg több epizódot egyben, hogy minél előbb a végére érjek. Persze nagyban hozzájárult a kedélyállapotom is, mert amikor nem voltam épp vidám nem igazán ültem le bármit is csinálni a csavargáson, illetve a zenehallgatáson kívül. Ezek fényében is azért ismét jelentős pillanat volt számomra, amikor ismételten a sorozat végére értem, melynek újranézése két hónapot igényelt.

Az évadnyitás nem volt olyan erős, ámbár bőven akadtak benne poénosabb megmozdulások. A 24 epizód helyett 18 betervezett már annak idején is láthatóvá tették, hogy a készítők nagyon rákészülnek a befejezésre. Tíz év nem kis idő, így gyakorlatilag nagyon szerették volna, hogy méltó lezárása legyen az egésznek. Ahogyan én észrevettem az első tíz rész átlagos stílusban készült, majd ezek után jelentek meg az epizódokon átívelő szálak, melyeknek köszönhetően egyre világosabb lett: ennek vége lesz.
Szerencsére nem szirupba öntött frusztráló megemlékezésbe torkollott az egész, habár az évad közepén akadt egy rész, amelyet átpörgettem, mely a korábbi évadok jeleneteiből szemezgetett. Mindezek mellett a készítők nagyon igyekeztek, így szinte minden nagy sikernek örvendő mellékszereplőt próbáltak visszahozni az alkotók, melyekre panasz nem lehetett. Mindenkit próbáltak olyan helyzetbe hozni, mely nem csak hogy megerősíti az utolsó évad leköszönését, hanem a mulattató részét is bőven kielégíti. Az alkotók viszont nem lépték meg, hogy a hat karaktert egymással hozzák össze, így végül csak két pár került ki a baráti társaságból. Ennek kapcsán pedig újabb mellékszereplők tűnhettek fel. Habár azért érdekes lett volna, ha mondjuk Phoebe & Joey páros is megvalósul.

Egyetlen negatívumot tudok talán felhozni nem csak az évaddal, hanem a sorozattal kapcsolatban is: Gunther. Ő az a karakter, aki a 239 epizódból 140-ben tűnt fel, de ebből viszont csak nagyon keveset szerepelt, ahol nem statiszta volt a háttérben. A kezdetekkor még nem is volt szövege, majd véleményem szerint elég jól eltalálták, mint Rachel titkos imádóját. Ebben rengeteg poénforrás volt, melyet az alkotók megpróbáltak kihasználni, azonban az utolsó évadokra már nagyon háttérbe szorult, s alig jutott neki szöveg. Úgy érzem ezt a részt sajnálatos módon elszúrták, habár azért mindenképp piros pacsi jár, hogy az utolsó évadban színt vallott érzéseiről.
Amiről az előző írásokban nem esett szó: a szinkron. Nagyon sok negatívum érte a hazai forgalmazót, hogy nagyon sikerült elszúrnia. Nagyon sok poén kimaradt, illetve akadtak olyan részek, melyeknek nem igazán sikerült értelmet adni. Bevallom én szinkronnal kezdtem el nézni annak idején, s azzal is néztem végig. Valahogy a hangok teljes mértékben hozzánőttek a karakterekhez, melyeket megszerettem. Így nekem teljesen idegen volt, amikor átváltottam eredeti hangsávra, vagy valamely videómegosztón néztem valamilyen felvételt.

…ennyi volt. Ugyan szerettem volna már a végére érni, hogy más szériák, filmek is előtérbe kerülhessenek, de azért érdekes lesz, hogy lefekvés előtt nem nézek meg egy részt, vagy épp munkába menet előtt álmos fejjel épp elfogyasztva a a reggelimet nem épp egy aktuális epizód fog menni.

Címke , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük