Believe – 1×01 (Pilot)

Sorozat szempontból vártam a tavaszt. Na nem azért, hogy kinyithassak ajtót, ablakot, s majd friss levegő áramoljon be, miközben én majd benn szórakozok. Hanem azért, mert a szeptemberre tervezett egyetlen egy újonc sem volt elég erős ahhoz, hogy kitarthassak mellettem, mert a legtöbb már az első résszel elbukott nálam. Most a szériák minőségi ennyire rossz, vagy az én ízlésemnek nem jönnek be, de tény, hogy ami érdekelt, az most tavasszal indult.
Ilyen volt a Believe is, amely egyébként felkeltette az érdeklődésemet, de igazából nem tördeltem az ujjaimat a premierig. Ebből a szempontból pedig nem is volt elvárásom. És mivel ezek nem is igazán voltak, így nem is volt nagy lehetőség arra, hogy csalódhassak. Habár tény, hogy azt a negyvenöt percet, amit a bevezető epizódra szántam, azt másra is bőségesen “elpazarolhattam” volna.

Mielőtt még nekiültem volna, akkor már tudtam, hogy eléggé megosztóra sikerült a közönség köreiben a széria bemutatkozása. Mint ahogyan fentebb is említettem nem vártam annyira, csak érdekelt, így nem volt semmiféle elvárás, amit meg kell kellett volna ugrani. Viszont reménykedtem abban, hogy valami tényleg olyat kapok majd, amire felkapom a fejemet, s azt mondom, hogy ez bizony kell nekem. Hát sajnos nem így történt.
Alap történet nem sem olyan eget rengető, s véleményem szerint, ha szétnéznénk filmes körökben biztos találnánk hasonlót, vagy épp ugyanolyat, így akár annak a lehetősége is felmerülhet, hogy “ezt már láttuk” kategória kiváló győztesének kiáltható ki nem csak az alapszituáció, hanem maga a széria is. Tehát adva van egy kislány, amelynek vannak különleges képességei. Ugyan ezekből csak párat láthattunk, vagyis elképzelhető, hogy egy igazi harci “fegyver” lapulhat a bőr és a hús alatt. Természetesen itt is akad, hogy bizony el kell rabolni, meg kell ölni, s ezért viszont meg kell védeni. Mit ad Isten, adva van egy gyilkos, aki kivégzésére vár, de megmentik, hogy ő egyfajta védelmezői szerepet töltsön be. Persze van pár jelzés, hogy azért ő mégsem olyan rossz, mert csak átverték.

Mielőtt mélyebben belemennék muszáj rátértem a szereposztásra is. Jó páran azt mondták, hogy milyen jóra sikerült, s tényleg sikerült eltalálni mindent. Vélemény szerint pedig ez nincs így. Sajnálatos módon részemről úgy vagyok vele, hogy ezek a színészek egyszerűen nem tudták átadni azt, amire én vágytam, s szerepükből fakadóan pedig ez sajnálatos módon harmatgyenge. A fő karakter megformálására kiválasztott kislány játéka pedig véleményem szerint eléggé “steril”, azaz élettelen lett. Valahol pont emiatt is volt az, hogy egyszerűen nem tudtam magam rendesen beleélni.
Mindezek mellett persze ott van a megvalósítás is. Amivel nekem az volt a legnagyobb bajom, hogy mivel ilyen, s ehhez hasonló alaptörténetű sorozatból, filmből Dunát lehetne rekeszteni, s emiatt itt nem is sikerült átlépni bizonyos határokat. Ebből fakadóan pedig sablonos, klisés lett, s szinte semmiféle meglepetést, fordulatot nem tartogatott számomra a bevezető rész. Az viszont már előre látszódott, hogy majd lesz valami csavarnak szánt dolog a rész végén, ami feltehetően majd odaszegezi a nézőt a székbe, s esetleg a későbbi részekbe is beruház. Hát sajnos ez nem sikerült. Nagyon nem.

Az ilyen sorozatokkal nekem leginkább az a bajom, hogy nem táplálok irántuk semmiféle elvárást, s nem is akarom a írások elolvasása után, vagy megnézett előzetes kapcsán rámondani, hogy ez biztos jó lesz. Vagy nagyot fog ütni. Hanem csak egyszerűen megnézem, mert kíváncsi vagyok rá. És ennek ellenére sikerül lefejelnem a padlót, annyira bűn rossz az egész. Ilyenkor mindig felvetődik bennem a kérdés, hogy mi lett volna, ha nagyon várom, s elvárásokat támasztok felé? Rossz ebbe még belegondolni is.
Szó, mi szó lényeg tömören nekem nagy csalódás volt ez az egész. Azokhoz tartozom, akik köszönik szépen, de többet nem kérnek ebből az “alkotásból”.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük