Helló, Xperia L!

Az előző év eléggé zsúfolt volt számomra, így november tájékán már fogtam a fejem. Sajnos olyan munkahelyem van, ahol a karácsony, újév kiemelt ünnep, így nem kerülhettem el ezt most sem. A remény azonban éltetett, hogy januárban végre lehet normálisan kipihenhetem magam, ugyanis magaménak tudhatok bő egy hetes szabadságot.
Teljes mértékben ki akartam kapcsolódni, így elég sok tervem volt ezekre a napokra. Bár sajnálatos módon már az első napom rosszul kezdett, ugyanis a bankautomata elnyelte a bankkártyámat, annak ellenére, hogy a pin kódom tökéletes volt. A “legszebb” az egészben az volt, hogy mindez szombat délután történt, így esélyem sem volt, hogy rögtön bemehessek a helyi bankfiókba, s elrendezhessem ezt az ügyet. Szerencsére volt nálam készpénz, de bele se merek gondolni, hogy vajon mi lenne olyankor, amikor sürgősen pénzre lenne szüksége az embernek, de nem tud hozzáférni a saját számlájához. Két évvel ezelőtt tény és való, hogy valóban elfelejtettem a pin kódomat, de akkor sem voltam túlságosan boldog, mert hétvége előtt történt. Akkor is már téma volt itthon, hogy ha már az embernek muszáj bankszámlát vezetni, akkor a kedves bankok vajon miért csak hétköznap vannak nyitva. Véleményem szerint ugyanolyan fontos, mint egy közért, vagy egy gyógyszertár. Ezért is állok értetlenül a dolog előtt, s adok hálát, hogy olyan munkahelyem van, amellett azért be tudok menni, s el tudom intézni a dolgaimat. Azért bízom benne, hogy normális kártyát kapok, s nem valami American Express-t, mint amit múltkor próbáltak rám sózni.

Hétfőn szépen fogtam magam, s szépen bepattyogtam a bankba, ahol szerencsére elég hamar sikerült elrendezni amit szerettem volna. Így végül kedden itthon lehettem egész nap, s várhattam az új mobil készüléket.
Igazából nem akartam újat venni, de már előző hónap végén eléggé vásárláson járt az eszem. Négy évig hűséges társam volt a néptelefonnak kikiáltott zenetelefon, kódnevén Sony Ericsson W300i. Iszonyatosan imádtam, de egyetlen egy hibája volt, hogy sajnos eltört a fülhallgató vezetéke, s sajnos ez a készülék nem hagyományos csatlakozóval rendelkezett. Amikor végre lett munkám akkor úgy döntöttem, hogy nem fizetek majd tízezer forintot a csatlakozó mássága miatt, helyette inkább megtoldottam, s egy újabb zenemobilt vettem, mely a Spiro, azaz W100-as szériaszámot kapta. A készülékkel egyetlen egy nagy problémám volt, hogy egy szösztől is megkarcolódott a kijelzője. Így egy év múlva ismét vásárlásra adtam a fejem, s akkor döntöttem el, hogy karcálló kijelzőset szeretnék venni. Szintén a Sony kínálatából választottam a walkman-esített X8-at, azaz W8 kódnéven futó készüléket. Ekkor úgy tűnt, hogy nagyon jó vétel volt, még örültem is neki. Azonban a családban felmerült, hogy kellene egy olyan készülék, mint az enyém, mert rengeteg jó tulajdonságokkal rendelkezik. Ekkor úgy döntöttem, hogy az enyémet tovább ajándékozom, hisz egy újabb készülék tulajdonságait teljesen csak én tudnám kihasználni teljes mértékben. Ekkor jó vételnek tűnt, azonban az elmúlt fél év alatt felmerült pár hiba, s mivel már hivatalos frissítés nem lesz hozzá, s garancia is lejárt róla, ezért végül úgy döntöttem, hogy egy újabb készülékbe ruházok be. Elég nehéz döntés volt, mert sokat nem akartam rá áldozni, de viszont nem szerettem volna, ha rosszabb, vagy ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint amit cserélnék, s esetleg még aranyáron megvennem. Így végül egy kártyafüggetlen Xperia L-re esett a választásom.

Mivel az előző készüléket kívülről-belülről megismertem, így az újabb már nagyobb újdonságokat nem tartalmazott. Mindenesetre fél óra alatt kiismertem a készüléket. Ami viszont hatalmas nagy pozitívum volt az pedig az, hogy a zenelejátszó alkalmazás valami iszonyatosan jóra sikerült, élvezet volt hallgatni mikor ismét pattyognom kellett másnap a városba.
Az időjárás érdekes volt, de még sajnos még mindig nincs igazi tél. Szinte még fagypont sincsen, azonban nagyon reménykedek abban, hogy nem fogunk majd hógolyózni majd áprilisban. Ennek ellenére a szeszélyes időjárásból, s a hétköznapi szürkeségből fakadóan szembe kellett néznem azzal, hogy sok mindenki elfoglalt, így várnom kell alkalmas időpontra, vagy pedig a hétvégére, hogy egy személyes találkozót össze tudjak hozni az ismerősökkel. Sajnos ez van, dolgozó felnőttekről van szó, így kénytelen voltam itthoni elfoglaltságokat találni, ami egyébiránt pár napig tökéletesen ment.

Már decemberben nekiültem a Metro: Last Light-hoz, amiről egyébként azt gondoltam, hogy elég hosszú lesz, s még ez a hét is kevés lesz a kijátszására, de meglepő módon már kedd délután kész lettem vele. Ugyan újabb végigjátszás számomra teljesen esélytelen, így végül úgy döntöttem valami régebbi kedvenc elé fogok leülni.
Sajnálatos módon régen iszonyatosan sok sorozatot követtem. Az általam követett szériák száma drasztikusan lecsökkent melynek leginkább két oka van: vagy az adott széria végül befejeződött, vagy pedig minőségileg a béka rottyantója alá ment. Így nem csak pártól kellett elköszönöm az évek alatt, hanem lassan már csak olyan sorozatot nézek, amit csak azért követek, mert nem lenne mást nézem. Ebből fakadóan vettem vissza a nézendők listájára például a The Big Bang Theory-t, habár az valóban hozza az elvárt minőséget. Mivel régen nagyon szerettem, s igazából “kikopott” a nézendők közül, így visszakerült ismét a South Park, melynek már sikeresen letudtam a harmadik évadát is.

Természetesen gondoltam a régi kedvenc filmekre is, így jó párat elővettem ismét. Az örök, gyermekkori kedvencem a Jurassic Park is terítékre került. Ugyan nem rendelkezem 5.1-es hangrendszerrel, de nem is vágyam rá. Helyette azonban van egy 2.1-es hangfalszett hozzákötve a tévéhez, így is tökéletes az élmény. A dinoszauruszok hangjai, léptei szinte rezegtették a falakat, ahogyan a mélynyomóból előjöttek. Azt persze nem tudom, hogy a szomszédok ehhez mit szóltak, de én élveztem.
A maradék napokra továbbra hasonlókat tervezem, de azért remélem, hogy azért az igazi tél is beköszönt, s akkor végre valóban élvezetes lesz fordulni egyet a környéken.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük