Chucky átka (Curse Of Chucky)

A nyolcvanas, s kilencvenes években vélemények szerint nagyszerű filmek születtek. Legalábbis a kedvenceim túlnyomó többsége ez időtájt készült. A horror, mint műfaj nem állt soha távol tőlem, habár ilyen kategóriában filmet már nagyon régen láttam. Gyermekként azonban suttyomban mindig volt olyan, amit megnéztem. Ki ne emlékezne például a Kedvencek temetőjére, vagy péntek esténként futó Mesék a kriptából című horror sorozatra, vagy akár a nyolcvanas évek végén debütált gyilkos babára, Chucky-ra, akinek pályafutása először a Gyerekjáték névre keresztelt filmmel indult el. Alaptörténet szerint adott volt egy sorozatgyilkos, aki egy gyerekboltba menekül, majd pedig ott egy varázsigét mormol el, miközben halálos sebet kap. Ugyan nem hal meg, azonban lelke egy játékbabába kerül, s ezt épp az Andy nevet viselő kisgyermek kap meg. És elindul a vérengzés.
Az első epizód nekem tetszett. A másodikat sem hagytam ki, viszont a további folytatások már eléggé erőltetettnek hatottak számomra. Épp ezért döntöttek úgy a készítők, hogy ideje egy rebootnak, azonban ahelyett, hogy az első rész került volna feldolgozásra egy újabb folytatás érkezett Chucky átka néven, amely sorrendben gyakorlatilag a hatodik rész. A film megtekintése közben jöttem rá, hogy a harmadik epizód után nem láttam a további két részt, habár sok véleményt olvasva nem sokat veszítettem, s az alkotás sem válik jobbá, ha azokat megnézem. Ami viszont sajnálatos tény, hogy a harmadik epizód óta tartó minőségi mélyrepülés nem állt meg, s a Chucky átka is egy egykor népszerű franchise hatodik része, amely nem más, mint egy egyszer nézhető bőrlehúzás egy sikeres filmről.

Az első fél órában nagyjából megismerkedhetünk a karakterekkel. Itt van például Nica, aki tolószékben kénytelen tengődni, s eközben pedig gyógyszereken élő beteg édesanyjával él. Egy nap azonban kapnak egy rejtélyes csomagot, melyben nem más, mint egy baba rejtőzik. Mivel nem igen tudnak mit kezdeni vele, s a feladó is ismeretlen, így hamar a kukában köt ki. Azonban rejtélyes módon Nica anyja emeletről lezuhanva leli halálát, s nem marad más utána csak vér, s egy játékbaba. A lányhoz megérkeznek a rég nem látott rokonai azért, hogy segítsenek rajta, habár a terv elsősorban az lenne, hogy a nőt egy otthonba küldjék, s a házat eladják. Ekkor pedig életre kel a játékbaba, s elkezdi szedni a gyanútlan áldozatait.

Először itt éreztem azt, hogy ez nem igazán az, aminek lennie kellene. Ugyanis a brutalitáson, s a töménytelen mennyiségű vértől eltekintve gyakorlatilag semmi meglepőt nem tapasztalunk. És itt rejtőzik a probléma, hogy egyszerűen egy tucathorrort kapunk, amelyben – ha láttunk kellő mennyiségű filmet ebben a kategóriában – szinte semmi olyan momentumot nem lehetne kiemelni, amelyről azt lehetne mondani, hogy igen, ez jó volt, vagy hogy tövig rágott körmöket hagyott maga mögött az izgalomtól, vagy a félelemtől.
Nagyon sok olyan dolog van, ami tényleg kiszámítható volt, s éppen ezért nem tudtam teljesen átadni magam a filmnek, s nem is igazán tudott szórakoztatni ebből a szempontból. De mivel másfél órás alkotásról van szó, melynek több, mint a felén túl voltam, így úgy voltam vele, hogy végig nézem. Ami viszont tényleg nem tetszett az az volt, hogy szinte teljesen kiszámíthatóvá vált a vége fele, s nem volt egyáltalán meglepő, amikor a készítők meglépték, hogy az egyetlen túlélőt ítéljék el az elkövetett gyilkosságokért. S mindezek mellett érdemes még szót említeni arról, hogy egy-két film után már nincs olyan produktum, melynek nem pörgettem át a stáblistáját, hogy vajon van e bónusz jelenet a végén. Nos sokaknak mondom, hogy a Chucky átka is tartalmaz a legvégén egy ilyen bónusz jelenetet, habár sejtettem, hogy valami hasonló lesz.

Az előző epizódok mindig arra törekedtek, hogy a negatív főhős, melynek lelke kénytelen egy játékbaba testében élni minél jobban bemutatásra kerüljön, tehát a néző minél több információt tudjon meg a múltjáról. Ezzel nem is lenne baj, hogy vajon hogyan vált egy lelketlen gyilkossá, de valahogy itt ez nem nagyon akar működni. Egyszerűen nem fokozza a hangulatot, hanem egy unalmas kliséhalmazzá válik, amelynek köszönhetően egy egyszer nézhető, olykor unalmas horror próbálkozásnak hat.
Ebből a szempontból pedig hatalmas kár az alkotásért, mert lehetett volna jó véleményem szerint főleg akkor, ha nem épp egy folytatást, hanem egy teljes újragondolást kap a széria.

Összességében a horrorműfajban kultikus figurának számító gyilkos játékbaba újabb visszatérése sem hozta azt, amit a rajongók, s én vártam. Habár nekem nem voltak elvárásaim a filmmel kapcsolatban, de sajnos ezzel szemben sem sikerült szórakoztatóra sikerülni. Az viszont erősen elképzelhető, hogy Chucky karaktere már ténylegesen a süllyesztőben marad, s lehet onnan nem fogja tudni senki sem kihúzni.
Kár.

Egy bejegyzés itt

  1. kosztin kriszrina

    szerintem chucky egy nagyon jo film és érdemes folytatni vicce félelmetes izgalmas én nekem a kedvenc filmem mindegyik részét láttam

  2. Pingback: Cult Of Chucky (2017) – Dentorel blogja

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.