Hétköznapi forgatag…

Több, mint egy hónapja ismét visszakerültem a munkaerő piacra, aminek nagyon örültem. Hisz egyik részről ismételten pénzt kereshetek, másfelől pedig végre hasznosabb(an) is el tudom tölteni az időmet, mint itthon ülve kutatva az aktuális álláshirdetések között.
Szerencsémre a harmadik munkahelyemmel is szerencsével jártam – akármennyire is szidják többen a multikat, mint munkahely, mint vásárlói szemszögből -, ugyanis a kollégák több, mint 80%-a teljesen normális, s egyikkel sem volt eddig konfliktusom. Továbbá a csoportommal teljes mértékben elvagyok, s mindenki maximálisan igyekszik segíteni nekem abban, amit nem tudok. Így nem úgy jártam, mint az első igazi munkahelyemnél tavaly év végén,  ahová jóformán már csak azért jártam, hogy próbaidő végén megkapjam a fizetésem, s búcsút intsek nekik. Sajnos eléggé lehangoló összeget kaptam, amiből hellyel-közzel minimális gépfejlesztést hajtottam végre, melynek eredményeként a közeljövőben ismételten kénytelen vagyok számítógép fejlesztésbe fogni. Azonban hosszabb időre terveznék váltani, így alkatrészenként igencsak borsos árat kell majd fizetnem a fizetésemhez mérten.

A munkarend tűrhető, s a munkahelyre való eljutást is igazán szerettem, ugyanis a napi bejárást bicajjal oldottam meg. Azonban a két hete bekövetkezett időjárás változásnak köszönhetően sajnos szeptember végén úgy döntöttem, hogy búcsút intek, ugyanis úgy érzem az egészségem sokkal fontosabb, mint az, hogy kényelmesebben érjek el a munkahelyemre. Így az októberi fizetésemből kénytelen voltam megvásárolni a havi bérletemet, amelynek árát ugyan költségtérítés címén visszakapom minden hónapban, csak ugye a leadási határidők miatt jövő hónapban ebből (még) nem lesz semmi. Ennek ellenére viszont merészebb voltam, s utat engedtem a vágyaimnak, így megvásároltam az új telefonomat, amely a Sony Ericsson W8 walkman mobil lenne kék színben az alábbi képen:

A készülék egyébként Android-os okostelefon, melynek köszönhetően már az első használatkor komoly költségek merültek fel adatforgalom terén. Ugyanis a készülék “kattintásra” frissítette a szoftverét, melynek eredményeként feltöltőkártyás egyenlegem jóformán nulla forintra redukálódott, hisz mivel kártyafüggetlen készülék, így nem voltam tisztában azzal, hogy okostelefonhoz internet csomag is kéne. Ugyan kisebb anyagi kár révén, de megtanultam a leckét, s még aznap kapcsolatba léptem a mobilszolgáltatómmal, ahol barátságos összegért kaptam netcsomagot, amelynek köszönhetően a hatalmas adatforgalmi költségeket elkerülhetem. Habár annyi igaz, hogy a telefont elsősorban nem internetezésre vettem… De ettől függetlenül már most látványosan megérte az árát, s ennyit áldozni rá, hisz közelébe sem ér az előző telefonomnak, amit eléggé olcsón sikerült megszerezném, s még így is azt mondom, hogy nem érte meg az árát.

Jövő hónapban pedig elkezdődik ismételten a gépfejlesztés. S mivel most biztosabbnak látszik a munkahelyem, így nagyobb lélegzetvételű fejlesztésbe merek belevágni, hisz tudom, hogy következő hónapban is “x” összeg ütheti a markomat. Sajnálatos módon a bérlet költsége ismételten engem terhel, így egyelőre egy új videokártya lesz a cél, s bizony minőségre kell most törekedni, így kénytelen leszek a harmincezres költségű kategóriából választani annak érdekében, ha nem szeretnék fél éven belül ismételten VGA cserét eszközölni.
Ha minden jól megy, akkor minden bizonnyal decemberben is kapok egy teljes havi fizetést, ugyanis november végén jár le a próbaidőm. Bár eléggé sokan pozitívan nyilatkoznak rólam, s látják mennyire szeretném megtartani a munkámat, így talán sikerül is. Viszont rajtam kívül még volt próbaidős, aki sajnálatos módon a jövő hétig marad még, ugyanis szinte közös döntés volt, hogy próbaidő után nem marad. Ami részemről több szemszögből rossz, hisz hozzá mérten tudtam nagyjából relatívan gondolkozni hisz, ha őt véglegesítik, akkor minden bizonnyal engem is. Munkaviszonyának megszűnésével azonnal több probléma is felüti fejét. Elsősorban ismét marad a magányos buszozás, ami önmagában még nem is baj, hisz az újabb mobilkészülékem is zenelejátszó egyben. Az már problémásabb, hogy sajnos a hagyományos nappali műszakjaimnál gyakorlatilag háromnegyed órát kell várnom a buszra, s hazafelé sem tíz perc lesz az út, s minden másfajta megoldás sajnos kiesett. S bizony előfordul olyan is, hogy itthon bő három órával előbb kell elindulnom, ha műszak kezdésre oda akarok érni a menetrend miatt. Mit ne mondjak, fantasztikus. Továbbá az ő távázásának köszönhetően a maradék csoporttagokra több teher, munka vár, így nekem még többet kell teljesítenem, s teljesítmény alapján értékelnek elsősorban. Emellett pedig még azt sem szabad elfelejteni, hogy új kolléga biztosan lesz, s bizony, ha az magasan felettem teljesít akkor minden bizonnyal nekem meszeltek.

Ebből a szempontból tervezem a gépfejlesztést, hisz első körben egy új videokártya beszerzése a cél, ami elsődleges, mert jó pár Full HD film igencsak megfekszik a mostani kártyánál, továbbá játékok terén is kéne fejlődni, főleg akkor, ha az ember már LCD tévén is játszhat, s bizony egy HD felbontás sem ártana, ami a jelenlegi VGA kártyánál kizárt.
Függetlenül attól, hogy milyen vég vár rám próbaidő végéhez közeledtével decemberben minden bizonnyal egy Blu-Ray író megvétele lesz a cél, hisz az árak eléggé estek, s lesz annyi elegendő anyagi jövedelmem, aminek köszönhetően megtudom vásárolni majd azt. Emellett természetesen szerencsére minden területen rendben vagyok, így panaszra nem igen lehet okom. Egyelőre, ami elsődleges cél, hogy jelenlegi állásomat megtartsam.

Egy bejegyzés itt

  1. Pingback: Huawei P9 Lite (2017) – Egy barátság kezdete? – Dentorel blogja

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük