Prince Of Persia: The Two Thrones (2005) Teszt

Platform: PC

Ahogyan behajózott a mozikba idén a Prince Of Persia film úgy kénytelen voltam előkapni a játékokat is, már csak legyen hasonlítási alap. És ugyebár, ha már neki állunk az első résznek, akkor illik a többinek is.

Ennek az epizódnak kivételesen örömmel ültem neki, hisz a trilógiából ez az epizód az, ami nekem leginkább tetszett. Természetesen van egy sötétebb tónusa is, ami kiemelte számomra a játékot a többi közül, s ami miatt kedvencem lett.
Igazából többször akartam ismét elővenni, azonban a Windows 7 ezt nem tette lehetővé, hisz a játék egy olyan speciális védelmet használ, ami nem kompatibilis az új operációs rendszerrel, így sem az eredeti, sem a kalózverzió nem fut. Azonban szerencsére lett megoldás, így örömmel ültem neki, immáron másodjára.
Barátságos gépigény, viszonylag jobb grafika jellemezte a harmadik részt, amely szintén egy évvel később került a boltok polcaira, mint az elődje. Így hatalmas változtatásokat nem igen lehet felsorolni.  Ellenben viszont elmondható, hogy a trilógiából ez az epizód lett a legélvezetesebb, mely gyakorlatilag az előző két rész tulajdonságait vegyíti egybe!

A készítők szakítottak azzal az irányvonallal, amit az előző – Warrior Within névre hallgató – részben lefektettek. Nem minden játékosnak jött be az a fajta sötét tónus, ami a második epizódban feltűnt. Így kiemelték a jobb epizódokat, majd szépen hozzáadták az első részhez, majd megkaptuk ötvözetként a The Two Thrones-t. És igen, a készítők nem tévedtek!

Azt már korábban – az első rész kritikájánál – leírtam, hogy az 2003-as epizód végén gyakorlatilag meg nem történté váltak azok a dolgok, amiket mi hajtottunk végre. Így a The Two Thrones tulajdonképpen a Warrior Within közvetlen folytatása, mely azt vázolja nekünk, hogy pontosabban mi is az, amit elindítottunk az első epizód végén.
Hazafelé tartunk korábbi epizódban felszedett újdonsült barátnőnkkel – akit a készítők kicsit átszabtak, így lehet sokaknak nem is lehet ismerős -, azonban hazatérve azt látjuk, hogy hőn szeretett otthonunk ostrom alá került. Hajónkat megtámadják, majd elsüllyesztik, mi pedig partra sodródunk, majd azt láthatjuk, hogy elhurcolják eszméletlen női partnerünket. Ösztön az ösztön, tehát utána kell eredni, s meg kell menteni. Azonban későn érünk oda, s a Nagyvezír kellő eleganciával jövendőbeli női partnerünkbe szúrja a tőrét, ezzel kiszabadítva a törből a homokot, ami minket is megfertőz. Persze eme “nemes” cselekedet előtt gondoskodnak ellenségeink arról, hogy hosszú láncszerű fémpengék szépen felszabdalják bal karunkat. Persze menekülőre kell fognunk, így akrobatikus mozdulatainkkal futhatunk el, miközben újra meg kell bírkóznunk azokkal az emberekkel, akiket az idő homokja megfertőzött, s emberfeletti hatalomra jutatta őket.
Azonban ekkor jön a játék kihagyhatatlan történeti íve, ami megkülönbözteti, már-már kiemeli az előző epizódokból: a sötét herceg. Ugyanis az idő homokja előhívta a herceg sötét énjét, aki bizonyos hatásoknak köszönhetően képes félig ember, félig homokszörny alakot ölteni, s a kezéből kiálló pengékkel hatékonyan gyilkolni. Természetesen ez is csak ideiglenes, ezt egy bal felső sarokban látható csík is jelzi, így amikor elkezd csökkeni, akkor fel kell töltenünk, mert máskülönben problémáink adódhatnak. A feltöltés is viszonylag egyszerűbb lett. Példának okáért különböző vázákat kell feltörnünk, vagy az ellenséggel harcolni, majd miután sikeresen földre kényszerítettük ismét feltölthetjük a csíkunkat.

Az más kérdés, hogy kinek mennyire jött be ez a vonal. Személy szerint nekem iszonyatosan tetszett. Szinte az egész játék alatt velünk marad, miközben folyamatosan beszél hozzánk, sokszor be is szól, ha valami nem tetszik neki.
Az előző epizódból visszahozták azt, hogy egy másodlagos fegyvert is birtokolhatunk. Természetesen ez sem bírja valami sokáig, így gyakorlatilag a tőrünk, s a bal karunkból előtörő láncszerű fegyver az, amit valójában használhatunk az egész játék alatt. Az utóbbi az, amit a készítők elsődlegessé tettek a Sötét hercegnél, hisz számos újszerű kombóval győzhetjük le az ellenséget. Lazán szétapríthatjuk őket, vagy beakaszthatjuk egy oszlopba, majd nagy lendületet véve kaszabolhatjuk le azt, aki közelünkbe ér. De akár magasból is támodhatunk, s megfojthatjuk az épp kiszemelt áldozatot.  Persze nem csak a harcban van szerepe, hanem távolban lévő kiszögeléseket, peremeket is elérhetünk vele, ha képesek vagyunk beakasztani valamibe.

Mint ahogyan fent említettem erősen érződik a játékon, hogy a készítők jóformán összegyúrták azt, ami jó volt az első és második részben. Ebből kifolyólag a látványvilág újra meseszerűvé vált, továbbá az erősebb tónusú hangokat is kellemes, a sorozat első részére emlékeztető taktikusok váltották fel, ami rendkívül pozitív hatást kölcsönöz az epizódnak.
Az idő tőrének funkció is jelentősen csökkentek, habár az előző részekben is csak az idő visszapörgetését, valamint annak lassítását használtam. Azonban voltak még ennél másabb tulajdonságai is, így azokat gyakorlatilag kiszedték a készítők. Bár az előző részekben sem használtam – azért hozzátartozik az igazsághoz, hogy nem is tudtam a létezésükről -, ahogyan a második részben sem. Azonban a Sötét herceg vonallal, és annak képességeivel a harmadik részben igazából ezek feleslegesek is lettek volna.
Mentési rendszerünk maradt ugyanolyan, azaz mindenféle kútnál tudunk inni, ami alapján előjön a mentési képernyő. Viszonylag normál időközönként mentegethetünk, szóval nem kell attól tartanunk, hogy két erősebb harc között is többször elvérezhetünk. Erre szükség is van, mert a sorozatban elég kemény ellenfelekkel kell megküzdenünk. A főellenség talán a legrosszabb, de természetesen ha őt likvidáltuk, akkor minden a helyére kerül.

A trilógia legjobban, s legizgalmasabb epizódjához volt szerencsém, amit bárkinek lehet ajánlani. Ráadásul némi újításként is helyett kapott benne egy fogatjelenet is, melyben a herceg végre mozgó eszközt is használ – bár néha még élő dolog is ezt a funkciót tölti be -, ami szintén rendkívül jó húzás volt a készítőktől.

Címke , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

2 hozzászólás a(z) Prince Of Persia: The Two Thrones (2005) Teszt bejegyzéshez

  1. Uj Ferenc mondta:

    Szerintem Jó a Játék De én Hülye úgy Játszottam Végig hogy a T2T-t elöször és a WW-t másodszor mondjuk a sand of time nem fut a gépen szóval azt láttam hogy a T2T rosszabb Mint a WW :@ majd szoljatok a tervezőknek hogy kéne egy töbjátékos is (egymás ellen Természetesen)

  2. Uj Ferenc mondta:

    Am mindenki szerint a Dark Prince akemény De szerintem a Prince is Jó

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük