Ecc-pecc (2021)

Ha magyar alkotásról van szó, akkor többnyire kétszer is meggondolom azt, hogy vajon van-e értelme belefektetni időt. Többnyire nem szoktam mozis premierekre járni, s megvárom amikor elérhető majd. A véleményem tartom, hogy sorozat és filmes terén fejlődés érzékelhető, de azért az ember mindig talál olyat, amin tulajdonképpen csak nézünk magunk elé, hogy ez most mi is volt. Hasonlóan jártam eme alkotással is. 

Mivel nem egészen volt nekem tiszta, hogy most mit is néztem meg esetleg másoknak is az a véleménye, mint nekem, így ilyenkor többnyire azonnal rákeresek az adott alkotásra. Egyben meglepő volt, de valahol érthető is, hogy mennyire nem volt semmi információ a filmről magyar oldalakon, s alig akad pár vélemény, de még igazából az sem fejti ki, hogy most tulajdonképpen mi a film megítélése. Az alapkoncepció roppant egyszerű, ámbár műfajilag elég nehéz behatározni, ha éppenséggel az ember az előzetese után dönt úgy, hogy megnézni. Az alaphangsúlyt az adja, hogy a szóban forgó színház rendezője úgy gondolja, hogy ő lesz majd az utója a leköszönő igazgatónak, aki végül másképp dönt. Aztán megjelenik az új, aki az alapoktól akarja átformálni az egészet, amely természetesen nem kis ellentétet jelent a karakterek között főleg azoknál, akik ezzel egyidejűleg át vehetik a felmondásukat. A játékidő nagyjából hetven perc, ami nem igazán engedi azt, hogy minőségi terméket kapjon a néző. Ami talán nem is véletlen.
Az első fél óra volt az, amelynek megtekintésekor tulajdonképpen semmilyen elvárást nem támasztottam a filmmel kapcsolatban. Egyszerűen sodródtam az eseményekkel, mert úgy gondoltam, hogy mint a legtöbb hasonló címnél itt is majd kifut valahová a történet. Azonban csak annyit sikerült megtudnom a koncepcióból, hogy milyen az, amikor valaki azért kerül valahová, hogy ott elég komoly átalakítást emberek feletti uralkodással, s pozíció megszűntetésével érjen el. Bevallom talán a letelt egy óra után kezdtem el azon gondolkodni, hogy most tulajdonképpen én mit is nézek? 

Igyekszem eléggé megválasztani, hogy mit fogok megnézni, s ebből a szempontból szerencsésnek mondhatom magam, mert rossz filmbe még nem sikerült belenyúlnom, ellenben olyanba igen, ami unalmas volt, vagy középszerű. De egynek legalább elment. Sajnos eme alkotásnál ezt nem mondhatom el. Hiába voltak a színészek a helyzet magaslatán egyszerűen a koncepciója a semmibe futott ki, s még így is akadtak olyan szálak, amelynek sem értelmét, sem pedig logikai jelenlétét nem sikerült megfejtenem. Mindezt úgy, hogy vártam valamiféle plusz jelenetet a stáblistánál, amit megkaptam. Sajnos az sem billentette a pozitív irányba a mércét részemről, hanem csak azon gondolkodtam el, hogy mit is tudtam volna megnézni ez helyett. 

Nem tudom azt mondani, hogy ez a film nem volt nekem hatalmas csalódás. Mint ahogyan fentebb is írtam némi minőségi fejlődést vélek felfedezni a hazai sorozat és filmgyártásban, s bevallom nem gondoltam volna, hogy ha fejemet adom egy magyar alkotásra, akkor még a középszernél is lejjebb lesz nálam. Sajnos ezzel én így voltam. Egyszerűen bűnnek érzem, hogy ez így lett elkészítve, habár a készítési háttértörténetről semmi információm nincs, de egy filmmel kapcsolatban szerintem a szórakoztatás a cél elsődlegesen, s nem pedig az, hogy toppon legyen a néző mi miért van. Nem tudom senkinek sem ajánlani, mert bevallom rég láttam ennyire nullához közeli filmet. 

Címke , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük