Üvegtigris (2001)

Az Üvegtigris az egyik legsikeresebb moziban bemutatott magyar film volt. Korábban egyébként már láttam, de nem igazán voltam oda érte fiatalként. Mivel már korábban láttam, így úgy döntöttem jó döntés lesz az évet ezzel zárni, ha alapul veszem mekkora hangzavar szokott lennie az év utolsó napján. A filmet tulajdonképpen utáltam. Ez annak volt betudható, hogy tinédzserként, ha valakivel konfliktusom volt, vagy nem szerettük egymást akkor a másik által kedvelt vizuális tartalmakra is kiterjedt. S mivel olyan személynek volt a kedvence eme film, akivel elég viharos volt a kapcsolatom, így nem is voltam hajlandó a filmet újra megtekinteni. Felnőttként persze ez a fajta hozzáállásom megváltozott, s ebből fakadóan egy cikknek köszönhetően ismét szembe jött velem a film címe, s mivel majdnem húsz év telt el a megtekintése óta úgy döntöttem megnézem. Annak fényében pedig végképp, hogy az elkészült két folytatásra nem is emlékszem. Tehát nagy az esély arra, hogy talán nem is láttam őket. Az utálatomat pedig felcseréltem egy közepes értékelésre. 

Az alapkoncepciót nem nagyon kell senkinek sem bemutatni. A középpontban hat jóbarát áll, és a címbeli névre hallgató büféskocsi, amely sokak szerint rossz helyen áll, s tulajdonosa ezért nem profitál belőle. Kérdés adott, hogy viszonylag egy ilyen egyszerű koncepcióból hogyan is lehet olyan filmet csinálni, amely közönségkedvencé válik? Véleményem szerint a középpontban nem a büféskocsi áll, amely hiába szolgáltatta a film címét, hanem inkább az, hogy mi is történik az adott helyszínen. A film egy kihallgatással indul, ahol a barátok elkezdenek átlag dolgokról mesélni. Ennek kapcsán nekem csak az ugrott be, hogy tulajdonképpen egymástól független eseménysorozatok tömkelegét látunk, amely szorosan kapcsolódik az adott helyszínhez. Eme események bennem vegyes érzelmeket keltettek még úgy is, hogy úgy ültem le a film elé, hogy adok neki még esélyt. A véleményem ezzel kapcsolatban az, hogy valóban voltak jó megmozdulások, és érdekes jelenetek, valamint jó párbeszédek. De sokszor túl lassúnak éreztem, s bevallom emlékeim kapcsán mintha úgy rémlett volna, hogy film játékideje ennél sokkal rövidebb volt. Egy korábban már látott alkotás kapcsán pedig mindenképpen érdekes élmény volt. Akkor pedig végképp, ha látható mennyi már akkor is ismert színész tűnt fel ebben a filmben. 

Bár sokszor éreztem azt, hogy a történetnek nincs íve, valamint sokszor dobálgatják csak a mellékszálakat, de valahogy azt gondolom ez adta meg a történet keretét. Nem mondom, hogy nem adok azoknak igazat, akik szerint akkor élvezhető a film, ha kicsit elengedi az ember magát, és csak nézi és hallgatja, ami a képernyőn végbemegy. Azonban mire végére értem már biztos voltam abban, hogy a korábbi negatív hozzáállásom indokolatlan volt, de én inkább a közepesre értékelném a filmet. 

Ha a filmet veszem alapul, akkor biztos vagyok benne, hogy a másik két folytatásnak is teret engedek. Annak fényében végképp, hogy nem rémlik, hogy megnéztem volna őket. Azt viszont ki kell jelentenem, hogy akármennyire is közönségkedvenc a film első része, és sikeres, de én újra nézést biztosan nem tervezek ebből. 

Címke , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük