Post Mortem (2021)

Az, hogy a magyar film és sorozatipar elég szép fejlődésen megy keresztül szerintem nem vitatárgya. Hiszen sok pozitív példát lehetne felhozni. Ennek ellenére azért én sem ülök be akármire egy moziban, és elég nehezen szánom rá magam valamire, hogy megnézzem. A Post Mortem ráadásul pont nem olyan volt, amelyre el akartam menni, hanem inkább csak megvártam még megjelenik. 

Az alapkoncepció viszonylag elég érdekes. Az első világháború után járunk, amely már javában lezajlott. Azonban nem a fegyverek szedik az áldozataikat, hanem különböző megbetegedések, mint például a spanyolnátha. Főhősünk munkája az, hogy fényképeket készít az elhunytakról, miközben úgy állítja be őket, mintha élők lennének. Innen indul az történet, hiszen egy olyan faluba köt ki, ahol elég érdekes események zajlanak. A főszereplők halálközeli élmény kapcsán látomását követve köt ki egy faluban, ahol sok a temetetlen halott, és persze ezzel egyetemben nagyon sok a furcsaság. Az tény mindenképp, hogy a látványvilága a filmnek hibátlan, és tényleg elég jól van kivitelezve a történeti a szál, s szépen épül fel ahogyan haladunk előre.
Ha őszinte akarok lenni, akkor a film jól lett kivitelezve, azonban az első gyenge pont leginkább a szereplőkön vannak. Ugyanis nem találtam egyet sem, amelyik szimpatizáltam volna, így aztán az egész film nekem elég súlytalanra sikeredett. Ennek a következménye is az többek között, hogy a film közepétől már elég nehezen tudott lekötni, hiszen nem nagyon aggódtam a karakterekért, inkább csak kíváncsi voltam hogy vajon az alkotók milyen megoldást is fognak majd a szemünk elé tárni. 

Az mindenképpen tény, hogy nagyon komolyan összeszedett filmről van szó, de az is tény, hogy egy bizonyos szintet azért nem sikerült megugrania. Az igazság az, hogy aki szereti a horror műfaját, akkor ezt a fajta megoldást már láthatta korábban évekkel ezelőtt is csak más történeti köntösbe. Nyilván az ember érezheti azt, hogy ez mégis magyar alkotás, és ahhoz képest elég komoly költségvetésből készülhetett, de nem hiszem azt, hogy mondjuk tíz év múlva erre a filmre valaki majd emlékezni fog. Ami elég szomorú, mert azt gondolom ennél lehetett volna jobb is. Nem mondom, hogy megbántam a megtekintését, de azért nem hiszem hogy ismét le fogok ülni elé, és megnézni. 

Címke , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük