Brave New World: 1×01 (Pilot)

Mai napig emlékszem arra, hogy annak idején mennyire faltam a sorozatok. Elég volt egy plakát, vagy egy hozzászólásban olvasott ajánlás, és rögtön ki be is próbáltam. Aztán szépen lassan, de biztosan tulajdonképpen elfogytak a néznivalók, mert vagy én fejeztem be, vagy pedig befejeződött. Az új felhozatalok közül pedig egyre kevesebb fogott meg, és lassan már nem is nagyon kutatok új néznivaló után. Többnyire ajánlásra, vagy hirdetések szokták felhívni a figyelmemet az új tartalomra.
Így alakult a Brave New World esetében is, amely koncepciójának köszönhetően azonnal felhívta a figyelmet magára, aztán ahogyan megnéztem a bevezető epizódot már a második részre nem is maradtam, mert egyszerűen borzasztó volt, továbbá utólag olvastam, hogy egy évad után szépen el is meszelték, amit nem is csodálok. 

Természetesen semmi elvárással ültem le a széria elé, így ha ennek fényében is tudtam csalódni, akkor nagyon sok mindent elmond. A sci-fi műfaj nem áll közel, de nem is áll messze tőlem. Vannak kiemelkedő darabok belőle, és bevallom az én tapasztalataim általában azok, hogy vagy az alapkoncepció nagyon jó, amit elrontanak a megvalósítással, vagy a megvalósítás jó, de végül kifullad az egész. Eme szériánál az első volt jellemző, hiszen az alapkoncepciója azonnal felhívta magára a figyelmet. Az alapkoncepció szerint a család, monogámia, és a privát élet az oka annak, hogy az emberek boldogtalanok lesznek, ezért a modern Londonban ezek nincsenek, helyette mindenki boldog annak köszönhetően, hogy tulajdonképpen az életüket be van korlátozva. Természetesen ez csak a felszínen működik, mert mindenki vágyik egy kis magánszférára, vagy esetleg egy kapcsolatra.
Hogyan is tud működni egy sorozat? Nem csak az alapoknak kell jó lennie, hanem a megvalósításnak is, továbbá a szereposztásnak is jelentős hányada teszi ki mennyire élvezhető egy sorozat. Bevallom nagy reményekkel ültem neki az első résznek, habár elvárásokat nem támasztottam, csak bíztam benne, hogy tetszeni fog, aztán lesz mit nyomon követni a későbbiekben. Az első dolog, amin kipattant a szikra a szememből, hogy mennyire rosszul megvalósított rendezést azért régen láttam. Tulajdonképpen egész végig csak néztem ki a fejemből, hogy ez tulajdonképpen mi is akarna lenni. Mert ugyan jól megvolt csinálva a koncepció, de tulajdonképpen az egész unalomba fulladt nálam. 

Néztem, néztem, de tulajdonképpen egyáltalán nem kötött le, s a maguk a karakterek is annyira egysíkúak voltak, hogy az valami félelmetes volt. És akkor arról még nem is beszéltem, hogy nagyon ki se lehetett találni, hogy a készítők milyen irányba szerettek volna elindulni. Utólag tudtam meg, hogy tulajdonképpen a második részt is meg kellett volna tekinteni, de azt gondolom elég durva megvalósítás volt, hogy nem arra törekedtek a készítők, hogy az embert leszögezzék a képernyő elé, és arra ösztökélje, hogy folytassa. Így az egész eléggé steril lett. 

A koncepció véleményem szerint működőképes lehetett volna, amennyiben a megvalósítást sikerült volna minőségi szintre emelni. Sajnos jelen esetben ez nem sikerült, és valószínűleg nem az én igényeimmel voltak problémák, hiszen a sorozatot nagyon hamar elmeszelték. Így aztán számomra meg is válaszolták a kérdést, hogy valószínűleg nem csak a kezdés lett döcögős, hanem a folytatás is. 

Címke , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük