Lost: 4.évad

Egy-egy széria újranézése nálam a lehetetlen kategóriába tartozik. Nemes egyszerűséggel azért, mert az internet közvetlen elérésének köszönhetően rengeteg új szériába csatlakoztam bele, vagy kezdtem újba, így a régiek újranézésére már nem igen maradt idő. A Lost rendkívül nagy kedvencem volt, főleg az első három évad tetszett, a többit – legfőképp az ötödiket – valahogy eléggé leírtam, mivel úgy voltam vele, hogy ez már nem az a Lost, amibe én annó beleszerettem.

Nos, az újranézés sok mindenre jó. A Lost esetében valahol szükséges volt, hisz egy-egy összefoglaló epizód nagyon kevésnek bizonyulna ahhoz, hogy az új évadba becsatlakozzak, elkezdjem nézni, ezért úgy döntöttem a teljes kedvéért előlről elkezdtem az egész szériát remélve, hogy pozitívabb képet alkothattok az újabb epizódokról. Ezt annak fényében tettem, hogy van jó pár széria, melynek lassú folyása, vagy történeti szála miatt jobb, ha egyben tudom le az adott évad összes epizódját, hogy nagyobbat üssön a csattanó (pl. Dexter) . De jó példa az is, hogy épp egy részemről erősen kaszaközelbe lévő szériát épp az egymás utáni megtekintés ment meg, mert sokkal jobb összképet biztosít, mint hétről hétre való epizód várás (pl. Heroes). És akkor belép a Lost negyedik évada, mely egyben megtekintve szinte szünetek nélkül minőségi magaslatokba emelkedik, s végre én is meglátom a zsenialitást mögötte. És igen, pont ez az évad az, ami darálva sokkal jobban ütött, sokkal jobban átjött a hangulat, mint annak idején hétről hétre várni a friss epizódokat.

Bevallom korábban sem volt rendkívül lesújtó véleményem erről az évadról, hisz az évadfinálé nálam mindent vitt, magasan felemelte az egész évadot. De ugye erről később.

Természetesen minden ott folytatódik, ahol az előző évad abba maradt, habár a harmadik évados “cliffhanger” bennem semmiféle kattogó mechanizmus nem indított be, ráadásul nem kapartam hónapokig a falat, hogy most mi lesz.
Az irányvonal némiképp változott a negyedik évadra. Első körben végül nem visszatekintéseket (Flashback), hanem előretekintéseket kapunk (FlashForward???). Ismeretes, hogy a negyedik évad idején volt a híres hónapokig tartó írói sztrájk, így végül a tervezett epizódszámot nem érte el az évad, hanem 14 epizóddal volt kénytelen lepihenni 2008 májusában. Ennek köszönhetően a részek elég sűrűek lettek, sok minden történt az epizódok alatt, így aztán voltak nagy megdöbbenések. Főleg, ha számba vesszük a karakter leépítéseket.

Karakterleépítések terén talán a negyedik évad volt a legbrutálisabb, s legkegyetlenebb. Az előző évadnál nekem valahogy nem tetszett, hogy epizódokkal előre úgymond “bejelentették”, hogy egyik karakter nevezetesen Charlie távozni fog a szériából, így nem volt akkora megdöbbenés, amikor végül kilehelte a lelkét az évadfináléban. Ellenben dramaturgiai gyöngyszemnek tartottam a második évados Ana Lucia & Libby halálát, mely váratlan volt és sokkoló. Nos, ezt a sokkolóbb leépítést választották a készítők az új évadban is!
Az évad egyértelműen legbrutálisabb gyilkossága volt Rousseau halála, valamint lányának barátjának kivégzése, akiket a dzsungel közepén ráadásul el is kaparnak. Annak idején én rendkívül sokat háborogtam ezen, mert nem láttam értelmét, ráadásul egy olyan karakter szempontjából, mint Rousseau, akinek hátteréről vajmi keveset tudunk… hát nem jött be maradéktalanul. De, ha ez nem lett volna elég, akkor a következő epizódban Alex is kap egy laza fejlövést igen közelről, csak hogy az előző epizódi mészárlás dramaturgiai – és egyébként sokkoló – hatását fokozzuk még.  Ellenben Michael visszatérése, majd halála nem volt ennyire sokkoló, meglepő.

Az évad fő témája leginkább az, hogy vajon mi történik majd a szigeten, miután hat túlélő sikeresen elhagyja azt. Igazából már az első epizódban lefektetésre kerül, hogy bizonyos karakterek kijutnak a szigetről, így csak az volt a kérdés, hogy a sziget elhagyása tulajdonképpen mikor is fog megtörténni.
Rejtélyekből ebben az évadban is van egy talicskányi, megoldásukra ugyan törekedtek a készítők, de azért meg kell jegyezni, hogy így is rengeteg szálat nyitottak meg. A karakterek gyors likvidálása is valószínűleg azért kellett, hogy az újabbak jobban kiteljesedhessenek. Bár bevallom nekem voltam aggályaim ezzel kapcsolatban, de utólag jó döntésnek bizonyult ez az egész.

Hamar megtudjuk, hogy a mentőakcó tulajdonképpen nem mentőakció, hanem tulajdonképpen a túlélők kivégzése. Nos, miután ez realizálódik a nézőben, onnan elindul egy cselekmény, mely az epizódok tömörségét adja. Ebből a szempontból rendkívül jó a kevesebb epizódszám, hisz így sokkal jobban ütnek a részek, nincsenek hosszú átívelő történetek. Így sokkal jobban érződik az, hogy a történet valóban halad valamerre, s nem heteket kell várni arra, hogy valami történjen.
Nem elég, hogy a túlélőkre nagy veszély leselkedik, de még feleződnek is. Itt némi negatívumot emelnék ki, ugyanis a harmadik évadban elég hosszú út volt a túlélők tábora és a “többiek” lakhelye között, annak fényében pedig végképp, hogy tulajdonképpen egy kisebb szigetről van szó, amit ugye tengernyi víz választ el egymástól, tehát közlekedés csak hajóval. Ezzel szemben az új évadban rendkívül rövid idő alatt teszi meg a túlélők ezt a távot, ráadásul hihetetlen sokszor.

A “többiek” táborának felrobbantása, Alex megölése rendkívül nagy lökést ad az egész szériának. Miután tudatosul a túlélőkben, hogy ennyi volt, életük veszélyben van, felmerül a kérdés, hogy hogyan is oldják meg ezt az egész szituációt.
Mint már fentebb említettem az évad elején lefixálták a készítők kik azok, akik majd elhagyják végül a szigetet, így tudhattuk, hogy jó pár karakter biztonságban lesz, s megtalálják a módját, hogy végre elhagyhassák a szigetet. Ugye kérdés az volt, hogy ezt hogyan is akarják kivitelezni.

És akkor jön az évadfinálé, ami a legerősebb titulust szerezte meg a Lost történetében!
Ugye már epizódokkal korábban megkapjuk a választ, hogy a szigetet bizony el kell mozdítani a helyéről. Azt, hogy hogyan és miként azt nem tudni. A csapat ketté szakad. A túlélők túlnyomó többsége a szigeten marad, mely egy hatalmas fénnyel úgymond eltűnik a vízben. A hajó felrobban, így a helikopterrel utazó túlélők az óceánba zuhannak. Az más kérdés, hogy egy ilyen zuhanást nem lehetne túlélni normál esetben, főleg egy hónapos gyermek nem, de most nem ez a lényeg.
Ugye megtörténik a kapcsolat az előre tekintés között, melyet korábban már láthattunk. Negatívumnak emelhetjük ki a borzalmas hátteret, s rendkívül láthatóan meglátszik, hogy bizony nem az óceán közepén hánykolódnak a túlélőink, hanem bizony egy stúdióban. Ami azért technikai szempontból ront az összképen, hisz az előző évadokban ilyenre precedens még nem volt.

Az évad simán belép a 10/10-es kategóriába. Ezért viszont érdemes volt újranézni, hogy teljes mértékben átértékelhessem az egészet. Természetesen az ötödik évadról is lesz egy bővebb írás az előző helyett.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.