A nyár (is) az utolsókat rúgja

Ahogyan az előző években is volt, úgy idén is eljött az augusztus, és vele együtt az “akarok iskolába menni, nem akarok iskolába menni” ellentétes érzelmek “gyülekezete”. Érdekes nyár volt ez, sajnos nagyobb részét a gyakorlat, és az ezért járó fizetés várása tette ki, ráadásul a legjobban várt program (Pest) is csalódást keltett.

Ráadásul most már készülni kell az iskolára, befizetni a csekkeket, megvenni a füzeteket, és várni. Szóval anyagi szempontból semmi jövedelmezőnek nem nézek elébe. Úgy vagyok vele, hogy leülök, megnézek jó pár filmet, kedvenceimet újranézem, s kicsit talán játszok még a számítógépen, ennyit az itthoni tevékenységről.

Viszont eldöntöttem, hogy a nyár maradék részében – ha az idő is engedi, természetesen – megrohamozom a strandot. A helyire nincs kedvem menni, drága, sokan is vannak. Szárazföldön még elmegy a tömegnyomor, de vízben számomra nagyon gáz. Szóval 35-45 perces biciglizésre levő strandot szemeltem ki magamnak. Úgy terveztem, hogy két naponta megyek, lévén, hogy strand után nekem azért hajat is kell mosni, és azért naponta egyáltalán nem akarok. Mondjuk 35-45 perces sztem nem hosszú, de sokaknak igen, így kénytelen leszek legtöbbször egyedül menni.

Holnap bemegyek a suliba iskola látogatásiért, már az is egy élmény lesz, legalább nem itthon ülök. Az iskola meg alapból sem nehéz (unalmasnak voltaképp unalmas), szerencsére nekem semmilyen problémám nincs osztályon belül, kívül, szóval nincs mitől félnem. Meg hát nekem csak ez lesz az utolsó.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.