Buhera Mátrix (2007)

A magyar filmekkel kapcsolatban eléggé hadilábon állok, mert sajnos el kell ismerni, hogy a többségük tényleg a majdnem nézhetetlen kategóriába esik. Sajnálatos módon eme nézetem miatt el kell ismernem, hogy jó pár tényleg jó koncepcióval rendelkező alkotást hagytam ki eddig. Már korábban is felkeltette a figyelmem a Buhera Mátrix, bár tény, hogy váratott magára, hogy megnézzem. De mivel jó pár színész feltűnik benne, akik benne vannak A mi kis falunk sorozatban, így végül úgy döntöttem, hogy teszek vele egy próbát. 

Maga a film egészen pontosan 13 éves, és 2007-ben látott napvilágot. Persze mielőtt rászántam magam a véleményeket elolvastam róla, és eléggé megosztóra sikerült. A véleményem pedig az, hogy ezen nem is vagyok meglepődve. A történet főhőse Gergely, aki miután megkapta a jogosítványát örömmel hagyja el az oktatási irodát, hogy aztán egy tanuló halálra gázolja őt. Poént ezzel nem lövök le, hiszen a film első öt percében elhangzik az, hogy főszereplőnk meghal, s egy moziteremben találja magát, ahol konkrétan végignézheti saját filmjét két másik idegen társaságában. 

Itt egy kicsit meglepett a dolog, hiszen a film játékideje sajnos eléggé karcsúra sikeredett. Ezalatt azt értem, hogy a főszereplőt gyakorlatilag az alkotóknak nem sikerült rendesen bemutatni, mert az életútjában sajnos nagyon sokszor sok ismétlést kaptunk, amelynek köszönhetően kevesek voltak azon jelenetek száma, amelyben ténylegesen megismerkedtünk volna a fő karakterünkkel. Aki egyébiránt eléggé töketlen ember, s a film jelentős része a fürdőszoba felújítás körül forog. Amivel egyébként nem is lett volna semmi baj, ha éppenséggel a film első öt perce nem úgy próbálja meg magát eladni, hogy a főszereplő életútját követhetjük nyomon. Kapunk egy negyedórányit a gyerekkorában, fiatalkorából, majd pedig erősen rákoncentrál a film a jogosítvány megszerzésére és annak buktatóira, valamint a fürdőszoba felújítására. 

Szó se róla lehet a filmen szórakozni, de tényleg akkor ki kell kapcsolni nagyon sok mindent az embernek az agyában, mert akkor eléggé frusztráló tud lenni a sokszor random egymásra dobált jelenetek. Mert a központi téma továbbra is az, hogy a főszereplőnk konkrétan egy töketlen hülye, aki képtelen kiállni magáért, és nagyon könnyen át lehet verni. És valljuk be, hogy mindenkinek van legalább egy ilyen ember az ismeretségi körében. Ha nincs, akkor valószínűleg pedig ő maga az. Igazából megvolt határozva a műfaj, de nagyon nem tudtam belőni, hogy most konkrétan mi akar lenni. Voltak benne vicces fordulatok, megmosolyogtató részek, de igazából nekem amolyan steril élményem maradt a filmmel kapcsolatban. Amolyan nem is jó, de nem is rossz. Egynek mindenképpen elmegy. 

Fordulat nem volt a végén, de a magyar filmvilág fekáliatengerében legalább nem merül el. Azonban tény, hogy nagyon rá kell hangolódni, hogy élvezze az ember. A megtekinését nem bántam meg, viszont tény, hogy újranézni biztosan nem fogom. 

Címke , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük