Zoey’s Extraordinary Playlist: 1×01 (Pilot)

Ha zenéről van szó, akkor szinte mindig vehető vagyok arra, hogy tegyek egy próbát. Így volt annak idején a Glee-vel is, ami valami rejtélyes módon elkerülte a figyelmemet, majd pedig egyszer csak belenéztem, s rajongó lettem. Érdekes koncepció volt, amely az első évadokban elég nagy sikert sikerült összehoznia, hogy az utolsó évadokra konkrétan kipukkadjon, mint egy rossz lufi, hogy a nézettség már a szánalmas kategóriát verdeste.
Idén nem nagyon vártam semmilyen sorozatot, de azért nyomon követtem, hogy hátha lesz valami érdekes széria, amelynek megpróbálom a bevezető epizódját. Sajnos kevés volt ilyen, s még kevesebb, amelynél ki is tartottam. Azonban a Zoey’s Extraordinary Playlist koncepciója azonnal megfogott. Sokat is kellett rá várni, ámbár személyes véleményem, hogy egy vicc, hogy a következő epizódra majdnem egy hónapot kell várni.

Elöljáróban nem véletlen talán, hogy az év második felére hagyták a premiert, s az sem, hogy kevés epizódszámot rendeltek be, hiszen nagy valószínűséggel nem is sokáig élvezhetjük a botrányos nézettségi kezdésével.
A koncepció alapján adva van egy karrier orientált lány, aki egy orvosi vizsgálat közben elszenvedett “baleset” következtében egy egész dalkönyvtárat raktároz el a fejében. Ez önmagában érdekes hangozhat, csak elkezdi hallani az emberek gondolatait, amelyek konkrétan dal formájában jelennek meg előtte. A koncepcióra mindenképpen kíváncsi voltam, hogy ez mennyire sikerült jól az én véleményem az, hogy nézőpont kérdése. Az első részt nagyon vártam, s azt kell mondanom, hogy az részemről kevés kivetnivalót találtam benne. Már, ami a megvalósítást illeti. A dalok nagyon jól működtek, azonban azt kell mondanom, hogy mindaddig, amíg komolyabban nem kezdünk el foglalkozni a sorozattal.

Az igazság az, hogy semmi probléma nem lenne a sorozattal, és annak koncepciójával véleményem szerint, ha egyetlen egy karakterre fókuszálni. A koncepció alapján ugyanis a címszereplő dalban hallja mások gondolatait, problémáit. A problémám nekem azzal volt, hogy konkrétan kész duetteket hoztak össze a készítők, amelynek a koncepció szempontjából nem sok értelmét láttam. Nem gondolom, hogy több tucat embernek ugyanaz a problémája, gondolata lenne, hogy ugyanazt a számít előadják. “Kórusban”.
Ahogyan néztem a bevezető epizódot nagyon kíváncsi voltam ,hogy vajon hogyan is fog muzsikálni a széria nézettségileg, hiszen egy ilyen koncepciót nem tudom, hogy meddig lehetne elvinni. Azt gondolom a megvalósítással, és a koncepcióval nem is lenne gond, ha mondjuk filmről lenne szó. De sajnos nem arról van szó, s sorozatként azt gondolom epizódokra bontva ez nem nagyon működőképes.

A karakterekkel semmi bajom nem volt, de fogalmam sincs, hogy milyen terveik voltak a készítőknek. Egy valamiben azonban biztos voltam az epizód végére, hogy ez a koncepció nem sorozatra való. Természetesen továbbra is maradok, hiszen nem sok rész van belőle, s kíváncsi vagyok, hogy vajon a későbbiekben hogyan is fog muzsikálni a széria.

Címke , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük