Supernatural: 12.évad

Annak idején nagyon sok sorozatot néztem. Diákként megengedte az időm, hogy nagyon sokba belekezdjek. Ha számomra már érdektelenné váltak még akkor is folytattam őket, hiszen amit elkezdtem azt be is fejeztem. Aztán szépen beléptem a munka világába, s az életem máshogyan kezdett el működni, s sokkal jobban megbecsültem a szabadidőmet, s ezáltal kénytelen voltam azokat a szériákat abbahagyni, amik már nem nyújtottak élvezeti értéket számomra.
Sok olyan emberrel beszéltem már, aki közölte, hogy nem néz sorozatokat. Amit nem nagyon értettem, hiszen azért én nagy sorozatkedvelő voltam. Az általam kedvelt szériákat vagy én hagytam abba, vagy pedig befejeződtek ,s kevés volt, amely újrázást követelt. Így jelenleg négy sorozat van, amit nézek. E mellé vettem fel ötödiknek a Supernatural-t, amelyet egyszer már abbahagytam. Mivel pótolható epizódmennyiség áll ellőttem, s közeledik a tél, így visszatértem, ha már idén befejeződik a sorozat. Bár tény, hogy élvezeti értéke nem nagyon van, s az épp szóban forgó évadról sem készülne írás, ha éppenséggel nem lett volna rossz idő ma ahhoz, hogy a négy fal közt töltsem a szabadnapomat, és unalmamban ne essek neki a sorozatnak.

Azt hiszem kevesen gondolták volna, hogy ennyi évadot megfog élni még a széria. Főleg 2005-ben, amikor elindult. Bevallom valamikor a második évad végénél csatlakozhattam be, tehát majdnem az első résztől kezdve néztem. Az én szememben minőségi darabnak számított, és az igazság az, hogy nagyon tetszett az, hogy az évadok előrehaladtával elkezdett minőségi szinteket meglépni, s szinte önálló mitológiát kialakítani maga körül. A dicső fénykort persze minőségi mélyrepülés követte, melynek köszönhetően abba is hagytam egy időre, s már fentebb írt okok miatt tértem vissza. Bár bevallom továbbra is inkább szörnyülködök, mintsem élvezkedjek a számomra újnak minősülő még nem látott epizódokon.

A problémám továbbra is az a sorozattal, hogy akármilyen szemszögből nézzük, de sajnálatos módon túl van nyújtva. Ez onnan is látszik, hogy egyszerűen nincsenek benne újdonságok. Amennyiben önálló részt kapunk, abból többnyire az jön le, hogy a korábbi évadok alapkoncepcióját igyekeznek újra előhúzni, amely talán működött az első évadokban, de ez már nagyon elfáradt. Természetesen gyorsan kell valami évadon átívelő történetszál, amelyet persze az évadfináléban fognak megoldani, vagy pedig olyan befejezést írni, amely a nézőt a folytatásra sarkallaná.
Talán még jó is lett volna ez az évad, ha nem ugyanazokat a sztereotípiákat lövi el, amelyet már számtalanszor láthattunk az évadok folyamán. Azaz tudhatjuk, hogy a két főszereplőnek, tehát a Winchester testvéreknek semmi bajuk nem fog esni, hiszen amennyiben elhaláloznak úgyis történik majd valami, amivel ismét az élők sorában fogjuk őket tudni. Számomra fájdalmas volt, ahogyan a korábbi karaktereket igyekeztek előrángatni a készítők, akik olyan történetszálat kapnak, amelynek köszönhetően tulajdonképpen önmaguk paródiájává válnak. Itt van jó példának Crowley, akit évadok óta üldöznek, próbálnak megölni, s sokadik halála után is visszatér. Vagy Lucifer, akinek karizmatikus személyiségét a színész nincstelen játékával sikerült megölni. A főszál pedig egyszerűen nevetséges volt, arról nem is beszélve, hogy Winchester anyuka annyira kellett, mint egy szuvas fog az ember szájába. Főleg úgy, hogy a készítők nem nagyon tudtak vele mit kezdeni az egész évad alatt.

Bevallom lehet egyszerűbb lenne majd májusban elolvasni egy évadkritikát a szériáról, vagy pedig megnézni az utolsó két részt ahelyett, hogy végignézek öt évadot, hogy képben legyek, hogy aztán eme blog keretén belül szidjam, hogy mennyire elromlott már ez a sorozat is. Úgy vagyok vele, hogy a rossz időnek köszönhetően lesz annyi időm, hogy még a következő két évadot magamévá tegyem, s majd az utolsóval pedig felzárkózzak jövőre. Semmi jót nem remélek már, inkább csak bízok abban, hogy nem fogom még jobban fogni a fejem a sok hülyeségen, mint eddig.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük