Godzilla: King Of The Monsters (2019)

Magyar cím: Godzilla – A szörnyek királya

Az 1998-as Godzilla filmet láttam, és nekem visszafogottan ugyan, de tetszett, de annyira nem rántott be. Leginkább a befejezés, ami tulajdonképpen nyitva hagyta a folytatás lehetőségét, ami soha nem készült el. Ezért is kaptam fel a fejemet, amikor kiderült, hogy érkezik egy új film, ami azonban nem folytatás, hanem reboot az amerikai franchise-nak. Aztán jöttek az előzetesek, s odáig jutottam, hogy a 2014-es első résztvégül moziban néztem meg. Habár egyetértettem a kritikák egyes részeivel, de végül mégis ott lett a film a Blu-ray gyűjteményben.
Aztán megérkeztek az új előzetesek a folytatásról, és mindenképpen tudtam, hogy ez ismét moziban nézős lesz. Ami meg is történt, de ismét érdekes élményekkel keltem fel a moziszékből.

Mielőtt belemennék milyen is volt a második rész fontos megemlítenem, hogy mi is volt az, ami miatt sokan fanyalogtak az első résszel kapcsolatban. Ugyan nekem viszonylag tetszett, de egyetértek azzal én is, hogy egy filmet, amely a szörnyek királyáról szól nem kellene mellékstátuszban bemutatni. Arról nem is beszélve, hogy tényleg nagyon sok olyan jelenet volt, amely éjszakában, vagy sötét helyszínen játszódott, s ennek köszönhetően a néző – főleg 3D-s változatban – semmit nem láthatott, vagy csak nagyon halványan.
A King Of The Monsters úgy látszik tanult ebből, de sajnos azt kell mondanom, hogy még mindig nem jutott el odáig, hogy tényleg élvezetes Godzilla film legyen. Szó se róla, a látvány tényleg nagyszerű volt. De megint ott tartottunk, hogy leginkább a szörnyek királyának ellenségei voltak az előtérben, akiknek megalkotásuk tényleg elég minőségi munkának bizonyultak. Csak pont az a probléma, hogy hiába voltak látványosak, jól elkészítettek, ha közben sajnos pont a főszereplő az, amelyik megint majdnem mellékstátuszba csúszott. Ez pedig nem kis hibafaktor. Megint.

A történet az, amelyik nekem egyáltalán nem jött be. Az első rész karakterei nekem mind, mind felejtősek voltak, így borzoltam a szemöldökömet, amikor az alapkoncepciót az első részben látott rombolásokban megtörtént emberi tragédiára alapozták a készítők. Azaz egy kutató, aki elveszti a kiskorú gyermekét hajlandó arra, hogy további lényeket ébresszen fel azért, hogy azok további emberi áldozatokat követelve billentsék megfelelő mértékbe a természetet, melyet az ember majdnem visszafordíthatatlan károsodásba lökött. Arról már nem is beszélve, hogy ez milyen erkölcsi résszel bírt.
Nem mehetek el amellett, hogy sikerült a filmbe beletenni megint gyereket, aki persze az amerikai sablonnak megfelelően sokkal értelmesebb, mint a felnőttek, valamint vakmerősége nem ismer határokat, amelynek köszönhetően még jó pár olyan dolgot megcsinál, amely emberi életeket menthet meg.

Annyival ismét előrébb vagyunk, hogy legalább Godzilla többet volt jelen a filmben, mint az elődjénél, valamint a háttértörténetből is megtudtunk egyet, s mást. Azonban nekem maradt hiányérzetem sajnos, s annak ellenére, hogy látványorgiát láttam mégsem éreztem azt, hogy ismét meg akarnám nézni. A probléma pedig ott kezdődik, hogy a film nem döngetett hatalmasat anyagilag a mozipénztáraknál a készítési költség fényében így kérdéses, hogy vajon mi is lesz a további sorsa a franchise-nak.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük