Daredevil: 3.évad

Lehet cikinek fog hangzani, de tinédzserként nekem kifejezetten tetszett a Daredevil 2003-as moziváltozata. Tény, hogy meg is voltam lepődve, hogy nem érkezett folytatása. Persze felnővén már bőven megláttam a hibáit, mint ahogyan nagyon sok régi kedvencnek. Azonban hatalmas nagy felüdülés volt, amikor megtudtam, hogy érkezik belőle egy sorozat is. Az első évad nekem még kifejezetten tetszett, de a második már nekem kissé rétestésztának tűnt. Aztán érkezett a szóban forgó harmadik évad, amelynek csak az első részéig jutottam. És miért is?
Első körben azért, mert digitális platformra szánt széria aktuális évada egyben került az adott szolgáltató kínálatai közé, és mivel két nap alatt simán lenyomható 13 epizód, így már semmire nem emlékeztem. S mivel nem mozgatott meg bennem semmit, így végül törlésre került a merevlemezemről. Eléggé képben lehetek a sorozatok helyzetével, hogyha éppenséggel elkerülte egy múltévi hír a figyelmemet: a szóban forgó sorozatot kaszálták. Mivel ez az évad volt az utolsó, és nincs is túl sok néznivaló, úgy döntöttem magamévá teszem ezt az etapot. Hiba volt.

A legnagyobb probléma egyértelműen nálam az volt, hogy egyszerűen már semmire, de semmire nem emlékeztem az előző évadokból. Némi alap koncepció ragadt meg, ami minden bizonnyal annak köszönhető, hogy nem heteken keresztül követtem nyomon, hanem nemes egyszerűen egyben lezúztam pár nap alatt, aminek az lett a vége, hogy abszolút kiesett a cselekményszál belőlem. Ezért is kellett bele-bele néznem az előző évadba. Mivel rengetegen dicsérték az aktuális évadot, így ezzel ültem le elé. Talán hiba volt. És nem is kicsi.
Egy ilyen szériánál nyilván el kell rugaszkodni a földtől ahhoz, hogy hihető legyen, és át tudjuk adni magunkat az élménynek. De sajnos nálam ez nem kis gondot okozott, hiszen nagyon sok bugyuta megoldást találtam benne, aminek következtében nekem kicsit sok lett a végére. Persze érthetően lehet magyarázni valakinek a fizikai képességeit még úgy is, hogy közben az egyik legfontosabb szervi képessége, azaz a látás, hiányzik. Ellenben az összes többi sokkal élesebbé válik. Nem tudtam tovább lendülni azon, hogy egyszerűen ez nekem nem akart működni, hogy egy ilyen ember bárhová bejut, bármit meg tud tenni anélkül, hogy lelepleződne. Ezáltal a jelenetek tömkelege nekem bőven hiteltelenné váltak.

Ami számomra még botrányosra sikeredett: a karakterek. Ha nem az egysíkúságról van szó, akkor arról, hogy nekem az egész szintén megint egy rétestésztához hasonlított. Nem tudtam túltenni magam azon, hogy adva voltak olyan részek, amelyek másról sem szóltak, hogy az adott karakterek tulajdonképpen nem csináltak mást, mint hogy nyervogtak. Mindig volt valami aktuális baj, ami miatt idegesek voltak, vagy épp maguk alatt voltak. De konkrétan nem találtam olyan karaktert, amely illett volna ehhez a sorozathoz: azaz elég tökös lett volna olyan jelenetsort összetenni, ami után csak tágul a pupillám, mint az univerzum. Az évad játékidejének jelentős része nagyjából beszélgetésből, és nyekergésből állt. A harcjelenetek ezeken pedig nem javítottak. Sőt. 

Mindenki egyes karakter egy olyan útvonalon haladt, amire sok meglepetés nem számított. Bevallom megvoltam lepődve azon, hogy mennyire nem mertek az alkotók a karakterekkel komolyabban bánni. Szinte csak olyan halálozott el, amelyik egyébként is érdektelen volt. Mire a sorozat végére értem konkrétan már nem tudtam, hogy mit nézek.
Objektíven talán nem is tudok nyilatkozni az évadról, hiszen az évadközben annyira elvesztettem az érdeklődésemet, hogy szó szerint untam a végére. Talán az lett volna a legjobb, ha mondjuk kevesebb epizódszámmal indulnak nekik a készítők.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük