Ismét kellemetlen lesz majd a nyár!

Ahogyan tavaly, úgy idén is sikerült belefutnom abba, hogy számomra nem túl előnyös mennyiségű szabadság lett kiadva. Lévén nem túl stressz mentes munkahelyről és munkakörről van szó, így engem ez nem is zavart, ámbár szembe kellett néznem a többiek nyári két hétre szóló szabadságaival, valamint a munkaerő megcsappanásával. Ebből fakadóan ismét sikerült úgy járnom, hogy a maradék szabadságomat majd szeptembertől vehetem ki, így a nyár ismét munkával fog majd telni.
A fentiek annyira nem is zavarnak, hiszen előző hónapban sikeresen sikerült rálépnem a pénzre költés terén, így aztán valahol örülök is a dolognak, hiszen nem tudom miből finanszíroznám a szórakozás részét egy kimozdulásnak. A gyűjtögető életmód lép életbe nálam, hiszen jó pár rövidtávú tervem van. Első körben úgy döntöttem, hogy vásárolok magamnak egy laptopot. Egyik oka az, hogy az elmúlt két évben iszonyatosan sok pénz ment el a számítógép alkatrészeire leginkább akkor, amikor épp nem volt rá keret. Így aztán többször futottam abba bele, hogy az eredeti terveket félre kellett tennem, s helyette teljesen máshogy alakultak a dolgok. A laptok megvásárlása mögött leginkább az a tényező áll, hogy amennyiben másodlagos készülékként szolgálna, így vihar esetén is el tudnám foglalni magamat, valamint tervezett utazások alkalmával nem csak a mobiltelefonom nyomkodása lenne kapcsolat a virtuális világgal. Mindezek mellett pedig nem kellene azonnal alkatrészt vásárolnom a számítógépbe, ha abban valami elromlik. Egyelőre egy Lenovo készüléket néztem ki, amely jelen pillanatban 82 ezer forintba kerül. Bízom benne, hogy őszre “bekukkant” 80 ezer alá.

A nyáron nem tervezek semmit, ami megyén belül nem valósítható meg, azaz kerékpárral nem tudok valahová elmenni, az minden bizonnyal sztornózom is. Szerencsére nagyon toppon vagyok, amennyiben a kerekezést kell megemlítenem, s igazán stresszoldó, ahogyan az ember kitekeri magából a feszültséget. Azonban szembe kell néznem azzal, hogy az időjárás nem túl kegyes hozzám ezen a téren: 

Ez a tegnap előtti képernyőkép. Aznap sikerült rettenetesen eláznom munkába menet, s mindezt úgy, hogy előtte való nap szó se volt arról, hogy aznap reggel esőre fogok majd ébredni. Ennek ellenére az égdörgés ébresztett engem, s szomorúan vettem tudomásul, hogy bizony kénytelen leszek kerékpárral menni, mert nem lesz időm beérni a munkába, ha gyalog indulok neki. Tudniillik, hogy húsz perccel később kelek most már, hogy a drótszamarammal jutok el dolgozni. A reggeli étkezést pedig kihagyni nem szeretném. Nyilván remekül állnék a letekert kilométerekkel, ha nem az eget kellene bámulnom, amely negyed óra alatt be tud borulni. 

Igyekszem minél többet kimozdulni, de sajnos  a fenti okok miatt sokszor elmarad a kerekezés. Pedig a világítás mellett már kerékpár kesztyűt is beújítottam magamnak, mert felfedeztem, hogy mennyire kényelmetlen egy idő után a kormány, amennyiben sajnálatos módon elkezd izzadni a tenyerem. Ebből fakadóan egyelőre a mozi, strand mellett marad a bringázás, s bízom benne, hogy sikerül a 100 km-es elképzelésemet is valóra váltani az egyben való letekeréshez. Szerencsére a drótszamaram bírja, s nagyon örülök neki, mert remek vásárlást csináltam tavasszal annak ellenére, hogy sok kihagyott kerekezés volt azóta.
A fenti statisztikában igazából a munkába való menetel is mérve volt, különben elég szegényes lenne a letekert kilométerek száma. Sajnos sokat dob az időjárás változékonysága. Ugyanis jártam úgy, hogy tiszta ég esetén is nagyjából tíz perc alatt elborult, s lestem, s tanakodtam azon, hogy vajon elinduljak-e vagy sem. Azonban mindig itthon maradtam. Lévén mozgékony vagyok ilyenkor megöl az unalom.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.