How I Met Your Mother: 1.évad

Magyar cím: Így jártam anyátokkal

Annak idején iszonyatosan sok sorozatot néztem, hiszen iskolásként megvolt a szabadidőm hozzá. Azonban a munka világa és a magánélet megkövetelte, hogy minden olyan sorozatot, amely már nem köt le, azt szépen abbahagyjam. Hiszen annak idején azt az elvet követtem, hogy amit elkezdtem, azt végig is nézem. Még akkor is, ha az “elromlik” számomra, azaz élvezhetetlenné válik.
Sokszor felmerül több fórumon is, hogy mi az opcionális sorozatnézés alapelve, azaz melyik a jobb? Egyben megtekinteni sok és/vagy minden részt, vagy pedig hetiben követni a sorozatot. Az igazság az, hogy mindkét opciónak vannak előnyei és hátrányai. Én azt hiszem annak idején teljes három évadot néztem meg, majd utána vált hetivé a sorozat. Az ötödik évad volt az utolsó, amit megnéztem. De az igazság az, hogy a szériából kevés dologra emlékszem, így nem a hatodik évadtól folytattam, hanem inkább elölről kezdtem az egészet. 

Magától értetődő, hogy a sorozatnak van egy alapkoncepciója, ami véleményem szerint jó. Azonban ahogyan néztem az első évadot arra lettem figyelmes, hogy az első résznek köszönhetően tulajdonképpen a széria egyfajta keretek közé lett szorítva, amelynek köszönhető későbbi minőségi lejtmenete. Legalábbis a hozzáállásom, s más hozzáállásából fakadóan.
Az igazság az, hogy nagyon sok mindent megtudtam a sorozatról, így minden bizonnyal kevés meglepetés lesz számomra, főleg úgy, hogy tudom mi is lesz a konkrét befejezés. De ahogyan leültem tegnap az első rész elé, s szépen fogtam, s mai napon befejeztem az első évadot, arra lettem figyelmes, hogy mennyire is beszippantott a széria. Gyakorlatilag majdnem ugyanúgy, mint annak idején, ami minden bizonnyal annak is volt köszönhető, hogy a sorozat részleteiből nagyon sok mindenre nem emlékeztem már, s az első évad minden egyes epizódjának a végkifejletére egyáltalán nem emlékeztem, csak emlékfoszlányokra emlékeztem. Ebből fakadóan talán azt tudom mondani, hogy tényleg ez az a sorozat, amit kizárólag egyben szórakoztató, nem pedig hétről hétre várni az új epizódokat. Utóbbi nyilván nem lehetséges, hiszen kilencedik évaddal véget is ért a széria. De miért is gondolom ezt? 

Ahogyan néztem az epizódokat azon kaptam magam, hogy látni akarom a következő részt is. Ugyan túlságosan átívelő szálakról nem beszélhetünk, de amelyek voltak, azok tényleg érdekesek voltak. Mindezek mellett azt kell mondanom, hogy a széria egy valamiben tényleg nagyon ügyes: az időhúzásban. Nem csak egyes epizódokon belül, hanem akár több epizódon keresztül is. Azaz tényleg látni kell legalább egy fél évadot, hogy az ember képben legyen a sorozat történéseivel, hiszen a készítők nagyon jól meg tudták oldani, hogy elindul egy szál egy adott részen keresztül, de végül nem fejeződik be. Miért is fejeződne?
Az egyértelmű, hogy a készítőknek nagy szerencséjük volt a szereposztással, hiszen valóban szerethető karaktereket sikerült összehozni, s azok megformálói is bőven az elfogadható szinten mozognak. Ahogyan haladtam előre az első évadban egyre inkább észrevettem, hogy voltak olyan jelenetek, amelyeken felnevettem, még ha nem is hangosan, de azért jól szórakoztam rajta. Nyilván ebből is támadt némely kételyem, hogy vajon a későbbiekben mi is romolhatott el nekem annak idején, hogy ténylegesen letettem a sorozatot? 

Az viszont tény, hogy már az első évad egyik legidegesítőbb megmozdulása a Ted & Robin szál, főleg azok után, hogy a készítők már az első évadban leszögezték, hogy a karakterek végül nem egymás mellett fognak kikötni, tehát ez is csak egy remek húzás volt arra, hogy a szál menjen előre, de már jó előre láthassa a néző, hogy a semmibe fog kifutni. Ugyan remekül oldották meg a dolgot, hogy az ember ne másszon a plafonra ettől, de azért be kell ismernem, hogy legbelül azért ott volt némi frusztráció.
Mindezek mellett ismét jól tudtam szórakozni, s tényleg annak volt köszönhető, hogy kevés dologra emlékeztem a megtekintett öt évadból, így hát nem kérdés számomra, hogy a sorozatot mindenképpen magamévá akarom majd tenni, s nem állok meg egészen a végéig. Nem tudom mennyire lesznek a későbbi évadok szórakoztatóak, de azt gondolom nyolc évvel ezelőtt tettem le a sorozatot, s azóta bőven változhatott az ízlésem. Meglátjuk. A második esélyt megkapta tőlem a széria, egyelőre az esélyt nem bántam meg. 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.