Shameless: 8.évad

Magyar cím:  Szégyentelenek 

Lassan egy hónapja, hogy kifutott a Shameless éppen aktuális évada, melyet természetesen nem hetente néztem, hanem megvártam, hogy lemenjen a nyolcadik etap. Hiszen eljutottam arra a szintre, hogy azon kezdtem el gondolkodni, hogy miért is nézem még mindig ezt a sorozatot. 

Nagyjából arra jöttem rá, hogy az évi 12 epizód nem túl sok, s mivel általában télre gyűlik össze az a szóban forgó epizód mennyiség, így belefér nekem a fázós estéken egy gyors darálás. Azonban ennek egyik átka, hogy egyre kevesebb információ marad meg bennem, másfelől pedig iszonyatosan hamar elfelejtem az ép aktuális cselekményeket. Azonban a nyolcadik évaddal kapcsolatban egyre inkább azt érzem, hogy a széria nem tud már újat mutatni, hanem inkább ismétli önmagát.
Annak idején még az első évadok kapcsán az volt a véleményem, hogy tényleg elég jól felépített sorozatról van szó, amely nem csak kicsit polgárpukkasztó, hanem tulajdonképpen azt mutatja be, hogy milyen élete is lehet annak, akinek szembe kell néznie folyamatosan pénzhiánnyal, valamint nem illik bele abba a tökéletes emberi képbe, amelyet a társadalom kreált a tagjai felé. Hiszen tetszik vagy sem a Gallagher família egyetlen tagja sem teljesen normális, vagy éppen objektíven gondolkozó ember. 

Az idei évad nekem leginkább ott vérzett el, hogy tökéletesen felvázolta azt, hogy milyen is a Gallagher família: tulajdonképpen ahányan vannak annyifelé húznak. Ezáltal, ha nincs is folyamatos konfliktus, de mindig van valami, ami miatt nehezebbek a hétköznapok. Ami nekem leginkább nem tetszett az az volt, hogy egyre inkább elkezdtem érezni, hogy hiába csinálnak akármit a karakterek, de érződik az önismétlés. Még, ha nincs is jelen teljes egészében, de akkor is érezhető, hogy előző évadokban minden egyes karakter tett olyat, ami igazán meghökkentő volt, ezáltal igencsak megnövelték a készítők a sorozattal szembeni ingerküszöbömet. Így aztán húsevő kutya ide, vagy oda, vagy lábujj amputáció házilag már nem tudott kizökkenteni, s szinte unalmasan néztem végig. 

A kérdés számomra ott kezdődik, hogy vajon mit is tudnak még a karakterek megtenni, amit miatt ténylegesen odaszegeződik a tekintetem a képernyőre. Hiszen mint fentebb is írtam nagyon sok mindent megtettek az évadok alatt, így aztán tényleg olyan fordulatokra lenne már szükség a sorozatban, ami miatt ismét érdekessé válna számomra.
Ahogyan haladtunk előre úgy inkább lagymatag kezdés, erős közepesség, majd pedig semmibe való kifutás jellemezte az évadot. Az évad közepén még tényleg elgondolkoztam azon, hogy valóban lehet itt valami, s tényleg előfordulhat, hogy olyan szálak bontakoznak ki, amelyekért tényleg érdemes nézni. De aztán szép lassan rájöttem, hogy ismét húznak majd egy olyan dolgot a készítők, amelynek köszönhetően majd ismét gondolkoznom kell egy év múlva, hogy mi is történt a szériában. 

Nem is ez volt a legnagyobb problémám a legújabb évaddal: hanem inkább a karakterekkel való bánásmód. Az újak, vagy a vendégszereplők feltűnése esélyt adott arra, hogy tényleg valami érdekes irányt mutassanak, aztán mindenféle magyarázat nélkül tulajdonképpen eltűntek. Nem tudták megragadni a bennük rejlő lehetőséget. Ilyenekre gondolok mint, hogy a bár tulajdonjogának visszaszerzése, vagy Fiona győzelme az önkényes lakásfoglalókkal szemben, ahelyett hogy veszíteni. De akár ide sorolhatóak a többiek kiszámítható viselkedését is. 

Nem azt mondom, hogy nézhetetlen lett, de egyre inkább elgondolkozok azon, hogy itt lenne az ideje, hogy elbúcsúzzak a sorozattól. Talán meg is tettem volna, ha nem csak 12 részből állna egy aktuális évad. Talán úgy vagyok vele, hogy még egy évadot megnézek, aztán pedig eldöntöm, hogy fogom-e tovább nézni ezt a fajta önismétlést, kiszámíthatóságot, amely jellemzi immáron a szériát. 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.