ER: 15.évad

Magyar cím: Vészhelyzet 

15 év hatalmas idő. Főleg egy sorozatnak. Hiszen – főleg manapság – kevés sorozat van, amely hosszú időt tud képernyőn tölteni. Első körben a koncepció az, s annak felhasználása az, amely eldönti, hogy az adott széria mennyire lesz sikeres, illetve mennyi elkészült epizóddal fog majd rendelkezni. Rengeteg tényező van, amely meghatározza egy sorozat életidejét, s ezekhez mérve csak minimális a nézettség. 

A sorozat 1994-ben debütált, és 2009-ben ért véget 15 évadnyi pályafutása után. Ráadásul úgy, hogy az utolsó évadra gyakorlatilag az eredeti szereplőgárda teljesen lecserélődött. Szerencsére a cserélődés az évadok folyamán folyamatosnak volt mondható, így egy idő után könnyen megszokhatóvá vált. Kivételt ez alól azok a karakterek képeznek, amelyek tényleg meghatározó elemei voltak a sorozatnak, s egyfajta egyéniséget csempészve a szériába.
Hazai töretlen nézettsége talán annak volt betudható, hogy annak idején kedden került bemutatásra, s hiába talált új otthont a sorozat itthon, de maradt a megszokott időben. Így aztán csak az nem követte, aki igazából nem is akarta, vagy tudta követni. A családdal közösen kezdtük el nézni a sorozatot, amikor én még általános iskolát kezdtem, majd ez a program fixé vált éveken keresztül. Aztán ahogyan az eredeti karakterek kezdtek kikopni, úgy én is kezdtem kikopni a nézők közül. Végül úgy történt, hogy a későbbi évadok számomra összefolytak, mert nem követtem folyamatosan. Az utolsó évad megtekintése után például nekem újnak hatott, tehát feltehetően annak idején nem is néztem végig. Így nem volt semmi részemről, hogy tavaly májusban nekifutottam a sorozat pótlásának úgy, hogy ez nagyjából kilenc hónapot ölelt fel nálam. 

Az alapkoncepció azonban itt lehetővé tette, hogy 15 évad alatt tulajdonképpen a teljes eredeti szereplőgárda lecserélődjön. Volt olyan, akinek karaktere meghalt, de akadt olyan, aki munkahelyet és lakhelyet váltott, s méltán búcsúztatták az adott karaktert. De akadt olyan is, aki egyik pillanatról a másikra csupán nem tűnt fel. Ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor az igazság az, hogy az utolsó évadok nekem elég sótlanná váltak, s eléggé untattak is. Azt gondolom a sorozat indulásakor nagy ráhatással volt az egészre, hogy elég naturalista módon mutatta be egy kórház életét. Volt itt minden: magánéleti kapcsolatok, betegek drámája, s ami nem elhanyagolható a vér. Sok vér. Rengeteg vér. S olykor még a karaktereket és azok hozzátartozóit, ismerőseit sem kímélték. 

Az évek alatt rengeteg meghökkentő és drámai esetet láthattunk. Azonban a nézőközönség felnőtt, öregedett, s vélhetően az ingerküszöb is feljebb ment, amivel a sorozat már nem nagyon tudott lépést tartani. Ahogyan haladtam előre az évadokban egyre inkább azt vettem észre, hogy sokkal nagyobb teret kaptak a magánéleti dolgok, ami nekem nagyon sokszor unalomba fulladt, mert nem nagyon érdekelt. A régi karakterek szépen lassan kikoptak, s az újak nem pedig nem váltak meghatározóvá. Az utolsó két évadban pedig kifejezetten unalmasak és irritálóak voltak. Ha eme széria még most is képernyőn lenne, akkor nem hiszem, hogy idáig eljutottam volna, s ha igen, akkor ez az évad lett volna, ahol meglépem azt, hogy abbahagyom. Hiszen minden bizonnyal nem feszültek volna rá a készítők, hogy régi arcokat visszahozzanak. 

Nagy ötletnek tűnt a sorozat pótlása, hiszen a kezdeti évadokat nagyon szerettem, s nagyon sok mindenre már nem is emlékeztem. Ahogyan fentebb is írtam, ahogyan haladt előre a sorozat a karakterek kikopásával a széria hangulata is más lett. Nyilván kevésbé észrevehető volt annak, aki éveken keresztül nézte, mint sem nekem, aki az utolsó hat évadot szinte egyben magaménak tudtam. Nagyon kíváncsi voltam a 15 és egyben utolsó etapra, hiszen nézése közben rájöttem, hogy tényleg nem láttam annak idején. Bár nagyon sokat olvastam róla, s kíváncsi voltam a visszatérőkre, de azt kell mondanom, hogy valahol azért csalódtam, mert jobbat vártam. 

Már a sorozat eleje is úgy indult, hogy érezhető volt teljesen, hogy a készítők már a búcsút tervezgetik. Az utolsó 22 epizódot körbejárta az az érzés, hogy valóban itt mindenki egy család, s ide tartozik. Az évadban ismét voltak távozók, ámbár ők már láthatták azt a falat, ahol mindenki neve ott sorakozott, aki valaha is dolgozott abban a kórházban. Mindenképpen telitalálat volt a jelenet, s nekem nagyon tetszett, hogy akit a készítők nem tudtak, vagy nem akartak visszahozni arról is megemlékeztek pár másodperc erejéig. Az egész évad úgy épült fel, hogy igyekeztek mindenkit visszahozni, hogy búcsút vehessen a szériától. Látható volt, hogy ki az, aki vehető rá, s ki az, akit fontosnak tartanak.
Bevallom én is nagyon örültem, hogy ugyan egy rész erejéig, de visszatért Anthony Edwards egy flashback epizód erejéig, azonban nekem ezzel kapcsolatban volt némi keserű szájízem. Engem kissé kizökkentett, hiszen egy eredeti karakterről van szó, aki a nyolcadik évadban karaktere meghalt, s ezután még hét évig volt képernyőn. Igazából én azt gondolom, hogy flashback jelenetek jobban ütöttek volna, ha a korábbi epizódokból szemezgetnek, mert hét év azért meglátszott a színészen, s ezáltal némileg részemről hiteltelené vált felbukkanása a karakter halála miatt. Habár eltudtam volna képzelni egy “mi lett volna, ha….” epizódot. Ott talán működött volna részemről. 

Természetesen minden fontosabb karakter visszatért az utolsó évadra. Ez mindenképpen pozitív volt, hiszen ezáltal megtudtuk, hogy kivel mi is történt. Voltak olyanok, akik csak egy epizód erejéig ugrottak be, de akadtak olyanok is, akik többre. Viszont nem csak nosztalgikus hangulatot teremtettek ezáltal a készítők, hanem tökéletesen érezhetővé tették, hogy mennyit is változott a sorozat, s mennyire más lett a széria hangulata az új karakterekkel. Bár bevallom az utolsó évad új karakterei iszonyatosan sótlanok lettek, s a legkevésbé sem érdekeltek, vagy keltették fel a figyelmemet. Ugyanezek igazak a háttér történetekre és a betegekre is.
A záróepizód viszont valóban jól sikerült. Tökéletesen hozták össze az új karaktereket a régiekkel. Ebből fakadóan pedig tényleg élvezetesre sikerült. Külön pont volt Green lányának feltűnése, aki adott némi pluszt a nosztalgiafaktornak. Mindezek mellett pedig mindenki feltűnt, aki hajlandó volt egy epizódnál többre. Ami viszont érdekesség volt nálam, hogy az utolsó epizódban mutatták meg a készítők először a kórházat teljes egészében. 

Jó sorozat volt, mely idővel megkopott, majd kiöregedett, de legalább a készítők méltóan búcsúztatták el, így aztán tényleg nem lehet senkinek egy rossz szava sem az egészhez. Tény, hogy idővel ráuntam, s az utolsó három évad is csak azért ment le nálam, hogy az utolsót magamévá tehessem. Viszont tény, hogy kezdetekben nagyon erős, és meghatározó volt. Rengeteg sokkoló, és meghökkentő cselekménysorozat volt a szériában, amit minden bizonnyal nagyon sok néző nem felejt majd el, ha szóba kerül a sorozat. 

Örülök, hogy végigvittem, de tény, hogy nem hiszem, hogy valaha is újra megnézném bármely évadát a sorozatnak. 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.