Murphy törvénye a hétköznapokban

Nemrégiben Twitterre  posztoltam ki egy képet, hogy ideje a megvásárolt, eredeti Blu-ray filmekből kellene csemegézni egy kicsit. Az “akció” némileg belefulladt a semmibe, ugyanis szinte alig találtam lejátszó programot, ami lejátszotta volna az eredeti lemezeket. A miértjét nem értem, hiszen terjedt el olyan szinten, mint a DVD annak idején, arról nem is beszélve, hogy a beszerzett programok közül egy sem volt tökéletes, sőt!
Ezért is szerettem volna, ha minél előbb tulajdonomba kerül végre egy új Playstation 4, melyen le is játszhatóak ezek a lemezek. Az más kérdés, hogy azon a platformon miért csak eredeti lemezeket játszik le a gép, és miért nem támogatott a tömörített fájlformátum, azaz az mkv. A mai napon a postaponton azonban átvettem a megoldást nyújtó eszközt: 

 

Két napja döntöttem el, hogy végül befektetettek egy lejátszóba a múlt heti események után. Mint, amiről korábban is írtam többször egy ideig másról sem szólt a vásárlás, mint a kiszemelt termékek megvétele. Egy bizonyos idő után pedig ezeknek a termékeknek a pótlásáról, hiszen ha a nem mentek tönkre az elhasználódástól, akkor történt velük valami.
Tavalyi villámkár után, mely vitt sok mindent megfogadtam, hogy óvatos leszek, és ha egy sötét felhőt is látok az égen azonnal húzok ki mindent az áramból, illetve éjszakára is áramtalanítok mindent, amit csak tudok, hiszen nem tudhatom, hogy este milyen vihar lesz, amire esetleg nem ébredek fel. A múlt héten pedig újabb dolgot tanultam meg: nem iszunk, eszünk a számítógép előtt, főleg akkor, ha olyan asztalt használunk számítógépasztalnak, melynek a “teteje” nem egy egész, hanem három részből összeálló, részben széthúzható egység. 

Múlt hét hétfőjén sikeresen felborult egy pohár tea, melyet ugyan sikeresen feltakarítottam, de az asztal résein elég volt pár csepp a számítógépház szellőzőrészébe kerüléséhez, hogy utána a működés alatt lévő gépet működésképtelenné tegye, melynek következménye alaplap, tápegység, és végül egy SSD csere lett, habár utóbbi annak volt köszönhető, hogy a csatlakozó tartó műanyag letörése után nem tartottam működésképesnek, hogy tulajdonképpen ragasztópisztollyal odaragasztottam a kábelt. Az más kérdés, hogy utólag kiderült, hogy így is működőképes, így újat venni nem volt értelme.
Mindezek mellett négy napot kellett várnom, míg az új eszközöket leszállították, így aztán dolgozott bennem az ideg, hogy ha ezek cseréje nem oldja meg a problémát, akkor minden bizonnyal két hétig nem is lesz számítógép. A probléma súlyát átláttam, hogy tulajdonképpen a telefonomon kívül semmit nem tudtam használni, hiszen hiába van itthon IPTV, ha a csatornák 90% hulladék, illetve bármit elkezdtem nézni negyed óránként benyomott reklámok elvették tőle a kedvemet. 

Önmagában véve nem kis összeget költöttem ismét a számítógépre, de mindezek mellett természetesen továbbra is akadt többletköltségem, így aztán biztossá vált, hogy a december és január közötti konzolvásárlásnak lőttek. Azonban mindenképpen szeretném elkerülni, hogy még egy ilyen alkalom legyen, így aztán egy órányi töprengés után megvásároltam a fenti Blu-ray lejátszót. Évekkel ezelőtt is akartam venni egyet, mert ahogyan áttértem a HD formátumra egyértelmű volt, hogy szeretnék majd eredeti filmeket vásárolni, ha megfelelőek az árfekvések. Ennek akadálya, hogy annak idején a gagyi lejátszók 30-40 ezernél, míg a minőségibbek pedig 50-60 ezernél kezdődtek. Így aztán értelmesebb megoldás volt megvásárolni egy Blu-ray olvasóval felszerelt Playstation 3-at, melynek eladásával és különböző kedvezményekkel alig húsz ezres árréssel váltani a 4-es konzolra.
Annak idején egy Excell táblázatba kezdtem vezetni a filmeket, melyeket letöltöttem, mert egy idő után a mennyiség kapcsán elveszik az ember, hogy mi van meg és mi nincs. A lejátszó a leglogikusabb lépés volt, hiszen az összes tömörített fájlt ismeri, és eddigi teszteléseim alapján mindet is vitte, valamint a felirat kódolás is tökéletes, így az ékezetes betűk kezelését is tudja, melynek köszönhetően hibátlanul megjelenik a magyar felirat. A készülék egyébként akciósan 16 ezer volt, s habár nincs rajta LED lámpa, továbbá számláló, ez belegondolva nem zavaró, mert használatkor nem világít bele az ember szemébe ezek az információk. Éjszakai jeleneteknél zavaró lehet. 

Habár most ügyetlenség okozta elsősorban a többletköltségemet, végül úgy döntöttem, hogy a játékkonzol vásárlását jövő tavaszra halasztottam, addig pedig megálmodom, hogy tényleg szükségem van-e rá, illetve nyújtanak-e akkora élményt a már meglévő exkluzív címek, hogy befektessek egy ilyen készülékbe.
Addig pedig a téli hónapot kihasználom a régi filmek újranézésére, valamint a havi édességre költendő pénzemet pedig eredeti kópiákra szánom. Ebből fakadóan pedig megvolt ismét az elő karácsony. 

Egy bejegyzés itt

  1. Pingback: Új köntösben január 9-én! – Dentorel blogja

  2. Pingback: “Kékség” mindenhol! – Dentorel blogja

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.