ER: 6.évad

Magyar cím: Vészhelyzet 

A sorozatot mindig is szerettem, s gyermekként szinte minden főbb karakter a szívemhez nőtt, s úgy kezeltem őket, mintha biztos pontjai lennének a szériának. Aztán, ahogyan a főbb karakterek elkezdtek “kikopni” a sorozatból, s más lett a program kedd estékre, így aztán én is szépen lassacskán elpártoltam a széria mellől.
Újranézési faktor alacsony volt ahhoz, hogy újra kezdjem, de idővel elkezdtem abbahagyni az aktuális szériákat, amelyekre ráuntam, amely olyan jól sikerült, hogy végül alig maradt néznivaló. Korábban is gondoltam, hogy ideje lenne az első résztől az utolsóig megtekinteni, hiszen maradtak ki epizódok, komplett évadok, de a 331 epizód, melyet 15 évad foglal magában eltántorított ettől. Bár azt hittem elég lesz a nyár, hogy magamévá tegyem teljesen a sorozatot, de végül ebbe beletört a bicskám. Azonban az ötödik évaddal előjött a hangulatom a sorozathoz, így aztán egy hét alatt a hatodikat is sikerült ledarálnom. 

A sorozat premierjekor én még általános iskolás voltam, így aztán nekem hatalmas élményt jelentett a széria. Nem csak azért, mert jelentősen minőségi darab volt, hanem mellette még kórházsorozat is volt, s alig volt olyan epizód, ahol nem volt valami izgalom. S természetesen mindig akadt olyan páciens, aki felkeltette a problémájával a figyelmemet. A széria ugyan megtartotta a bevált receptet, viszont a nívójából részemről veszített, amikor az általam megkedvelt karakterek szépen elkezdtek eltűnni a sorozatból. Szerencsére ezek nem egyszerre történetek, azonban tény, hogy gyors ütemben nézve eléggé feltűnő a karakterek gyors távozása.
Természetesne azzal tisztában voltam, hogy ahogyan haladok előre a szériában úgy fognak új karakterek érkezni, s úgy fognak szépen “kikopni” a régiek. Szintiszta felállása az egésznek olyan, mint egy valódi munkahely, ahol folyamatosan cserélődnek az emberek. Ámbár tény, hogy nagyon sok dologra nem emlékeztem, így hát számomra kissé meglepő volt, hogy a hatodik évad eddigi meghatározó etap a megtekintések kapcsán, ugyanis itt történt nagyobb távozás a főszereplők részéről. 

Ami meglepett az évaddal kapcsoaltban az leginkább a felépítése volt. Ha összevetem a sorozatot azokkal, amiket néztem/nézek, akkor műfajtól eltérően azt kell mondanom, hogy előbbi az, ami magasan vezet minőségileg. Műfajából kiindulva egyértelmű, hogy nem mondható rá, hogy jó hangulatot teremt, viszont mindenképp ötletes, hogy a drámaibb hatásért az alkotók képesek voltak akár főszereplőket is beáldozni, továbbá a fajsúlyosabb történéseket nem a sorozat aktuális évadának közepére, végére tervezte, hanem folyamatosnak volt mondható. Ezáltal soha nem ültek le a cselekmények, habár akadtak olyan háttérszálak, amelyek nem kicsit voltak unalmasak számomra. 

Ugyan emlékeztem a sorozat egyik monumentális történetére, azaz a skizofrén késes támadásra, viszont meglepetésként ért engem az évad közepén. Azzal is tisztában voltam, hogy ez lesz az az évad, amelyben bekövetkezik, viszont számomra úgy rémlett, hogy majd évadzárónak fog funkcionálni. Ennek kapcsán történt az, hogy azonnal magamévá tettem a szabadnapomnak köszönhetően vagy hat epizódot, mert egyszerűen olyan jól sikerült megoldaniuk a készítőknek, hogy kíváncsi voltam az utóhatásokra.
Ahogyan annak idején, úgy most sem tetszett, hogy egy teljesen szimpatikus karaktert kellett feláldozni a dráma oltárán úgy, hogy közben az tragikus halált hal. Ellenben ez volt az egyik legjobb húzás, hiszen így nagyot tudott ütni, s ezáltal a kíváncsiság ott volt az emberben, hogy tovább nézze a szériát, hogy hogyan is fog lezárulni a szál. Azt gondolom, hogy a hatodik évad egyik legjobbja volt, hiszen tökéletesen visszaadta azt, hogy emberek hogyan élnének meg ilyen dolgokat, még akkor is, ha éppenséggel egy sürgősségi osztályon dolgozva napi szinten látnak borzasztó eseteket. 

Mindezek mellett még további két távozó főszereplővel kellett számolni, ámbár esetükben az volt a szerencse, hogy a készítők magánéleti szálat használva írták ki, így aztán karakterük a későbbiekben bármikor visszatérhet. Ellenben viszont rögtön kaptunk négy új arcot, melyekből egy már korábban feltűnt mellékszerepben. Az évad természetesen remekelt az egyedi esetekben, így hát az érdeklődésem folyamatos volt a szériával kapcsolatban, így nem is meglepő, hogy a hatodik évadot egy hét alatt sikerült magamévá tennem. 

Az évadzáró nekem teljesen egy átlagos epizód volt. A készítők ugyan hagytak némi elvarratlan szálakat, de véleményem szerint az évad közbeni események sokkal erőteljesebb voltak, s sokkal alkalmasabb lehetettek volna egy évadvégi cliffhangerhez,mint amit eredetileg megalkottak. Természetesen nem volt borzasztó, pusztán nem hiszem, hogy ha aktívan követtem volna annak idején, akkor a következő évad nyitányakor emlékeztem volna arra, hogy mi is történt az utolsó részben. 

Természetesen folytatom a megtekintést, s bízom benne, hogy sikerül tartani a tempót, azaz a heti egy évad célkitűzést. 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.