War For The Planet Of The Apes (2017)

Magyar cím: Majmok Bolygója – Háború

A mai nappal bevégeztetett a mozizás a 2017-es évre, ugyanis a War For The Planet Of The Apes volt az egyetlen olyan alkotás, amit vártam, és mindenképpen a moziban akartam megnézni. Szerencsére a világpremier után két nappal sikerült ezt ma délelőtt megtennem, s a film végén a mozi folyósán baktatva elhatároztam, hogy bizony első napi vétel lesz Blu-ray-en, mint a második rész.
A korábbi részeknél leírtam, hogy az eredeti epizódok gyermekként nekem nem jöttek be, ámbár maradtak bennem emlékek róluk. Még a 2001-es epizódra emlékszem, mint szörnyű élmény, így aztán a 2011-es rész nekem teljesen kimaradt, de későbbiekben pótoltam, s meg is tetszett. Trilógiává formálódva viszont azt gondolom, hogy nem csak tisztes iparosmunkáról van szó, hanem tényleg egy minőségi szériáról. 

Amit mindenképpen bebizonyított a War For The Planet Of The Apes, hogy egyrészről egy minőségi trilógia darabja, valamint egy kerek, s egész történetet mesél el, amely nem más, mint Caesar életútja. A Mátrix trilógia óta tudjuk, hogy aminek kezdete van, az véget is ér. Így van ez itt is, s mindenképpen azt kell mondanom, hogy okos döntés volt a készítők részéről, hogy egy központi karakterre fókuszáltak, s annak életútját bemutatva trilógiában álmodták meg az új szériát, s nem pedig végeláthatatlan sorozattá nyújtották.
második részben  a majmok miután kijutottak fogságukból a helyi erdőben bújtak meg addig, míg az ember által kiterjesztett vírus szépen nem irtotta ki az emberiség jelentős részét. Hiába alapított Caesar remek közösséget, ugyanis akadtak olyanok, amelyek még emlékeztek az emberek brutalitására. Ebből fakadóan a konfliktus elkerülhetetlen volt, s így aztán a végső csatajelenet biztosította, hogy a majmok és az emberek ne legyenek békében. A trilógia záródarabja viszont nem is foglalkozik semmilyen felvezetéssel, bemutatással, illetve elmeséléssel a korábbi epizódokkal kapcsolatban, hiszen míg jelentősen megváltoztak a körülmények a az első és a második rész között, addig itt már tudatosan ülhet be a néző, hiszen jelentős előrelépés nem történt ebből a szempontból. 

Tulajdonképpen honnan indult a konfliktus az alapkoncepciót alapul véve lényegtelen. Valahol a film egyfajta görbe tükör is lehetne azzal kapcsolatban, hogy az ember mennyire is ön sorsrontó, valamint mennyire is vágyik arra, hogy a teremtés csúcsán legyen, továbbá mennyire is irányítani akar mindent. Egy újabb, vagy egy hasonlóan értelmesebb faj már szóba sem jöhet, hiszen rizikófaktor. Ugyan Caesar hiába kínál békére esélyt, ha az emberek erre nem hajlandóak, valamint ott van az a tényező is, hogy majmok is beállnak az ember szolgálatába, így aztán a harc teljesen elkerülhetetlen. A gyanútlan néző persze be is ül a moziba, s arra gondol, hogy gigászi majom és emberi összecsapásra kell majd készülni, s a cím is ezt sugallja, azonban csak hamar kiderül ezeknek a miértje. 

A film mesterien építkezik a legelső perctől a legutolsóig. Igazából nehéz eldönteni, hogy mennyire is előzményfilm akar lenni az új széria, hiszen ha alapul vesszük az eredeti filmeket, akkor bizony ott évszázadok telnek el az akkori helyzetig. Itt pedig már most bedobtak pár akkori karaktert a készítők, mint például Caesar fia, vagy pedig az erdőben talált néma lány. Ahogyan néztem a filmet, s követtem a történetet rájöttem, hogy ez nem más, mint Caesar életútja, hiszen az első rész a felemelkedésé, míg a második a tündöklésé, s ez az epizód pedig a bukásé, ahonnan visszaút nem nagyon van. Legalábbis a film nagyon ezt akarta sugallni, egészen addig, míg rá nem jövünk, hogy tulajdonképpen emberek csatáznak egymással, s a majmok sajnálatos módon csak szenvedő alanyai ennek. 

A film megtekintése közben egyre inkább érződött sok helyen, hogy a készítők nagyon össze akarják kötni az eredeti szériával az új trilógiát, ami véleményem szerint eléggé rossz ötlet lett. A film minőségén nem ront egyáltalán, de ha valaki össze akarja egyeztetni az eredetivel, mint előzményfilm, akkor bizony logikai bukfencek sorát fogja kapni. Első körben az előzmény trilógia és az eredeti történet között évszázadok telnek el, továbbá pár karaktert átemeltek, melynek létezése nem indokolt. Mindezek mellett pedig megkapjuk az emberi indokot a harcra. Az előzetesekből, illetve a film első felében megjelenő Ezredesről mindenkinek a kötelező fő gonosz jut az eszébe, ami valamilyen módon igaz is. Azonban ahogyan haladunk előre megtudjuk, hogy a döntései és a viselkedése mögött nagyon is emberi és ezáltal érzelmi tényezők állnak. Ahogyan szembekerül Caesar ezzel rájön, hogy tulajdonképpen nem is különböznek annyira. Továbbá ott van a cél, ami nem más, mint a létezés ténye. Nem tudom válasznak bizonyul az eredeti szériával szemben, de mindenképpen érdekes, ahogyan a készítők megmagyarázták, hogy hogyan is jutnak az emberek az állatok szintjére végül. 

A film felénél egyre inkább azt véltem felfedezni, hogy ez tulajdonképpen egy háborús dráma sci-fi elemekkel. Akár a majmok, akár az emberek viselkedését veszi alapul a néző egyre inkább világossá válik, hogy itt nem csak az uralkodásról van szó, hanem a túlélésről. Valakinek túl kell élnie, és valakinek viszont meg kell halnia. Nincs kegyelem, nincs kivétel. Aki rossz helyen van, rossz időben, annak véget ér a játék. S a film ezt tökéletesen betartja. Óvatosan kell bánnunk a karakterek iránti szimpátiánkkal, hiszen itt tényleg senki nincs biztonságban, s hullanak is mint, a legyek. Lényegében itt háborúról van szó, és lényegtelen, hogy ki kivel. Nincs kegyelem.
Annak ellenére, hogy nagyon tetszett a film, azért olykor-olykor felásítottam, és néha hatalmába kerített némileg a unalmasság köntöse. Az előzőekhez mérve a film kicsit gyengébb, ez tény, s ezt éreztem is. Hazafelé azonban rájöttem, hogy ugyan önmagában véve nagyon jó alkotásról beszélhetünk, de nem tudott akkorát előre lépni, mint elődje. Míg az első rész elmesélte Caesar születését, s majd lázadást kiváltva majmokkal együtt menekülését, addig a második rész megkapta azt a feladatot, hogy bemutassa milyen egy vírus okozta apokalipszis. Az alkotóknak valóban komoly feladatuk volt, s sikeresen is megalkották azt a környezetet, amelyben a majmok békében élve, míg az emberek túlélésért küzdve próbálnak fennmaradni. Addig ebben a részben előrelépés nem történt ,s nem is történhetett volna, hiszen a filmbéli élethelyzetet tovább rombolni a készítők már nem tudták. Vannak az emberek rossz körülmények között, s vannak a majmok az erdőben, lehetőleg békében élve. Így aztán marad a nyers háború, melynek a végére eldől mindenki sorsa. 

Ahhoz, hogy valóban szórakoztató film tudjon lenni, s hitelesen le tudja zárni a trilógiát kellett egy hatalmas nagy érzelmi töltet, melyek a karakterekben jelenik meg. Azt gondolom az utolsó fél óra volt, ami igazán feltette az egészre a pontot, ami után azt mondom, hogy egy valóban minőségi trilógiát láthattunk. Jómagam bízom benne, hogy nem az eredeti széria előzményeként szolgál majd eme trilógia, hanem esetleg későbbi folytatásoknak adhat utat, ahol esetleg az eredeti részek is feldolgozásra kerülhetnének. Ugyanis az idővonal, és a karakterek miatt összecsatolni a két szériát nem lehet.
Némi hiányérzetem támadt, hogy a korábbi részek karaktereinek sorsáról nem tudtunk meg semmit, de azt gondolom ez bőven megbocsájtható ilyen minőségnél. Nem bántam meg a mozijegy árát, s bízom benne, hogy sikeres lesz, mint elődei. Megérdemli. 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.