A mi kis falunk – 1×01 (Pilot)

Februárban tulajdonképpen sz*rrá volt reklámozva eme sorozat. Én nem néztem bele, mert ódzkodom minden ilyen fajta vizuális terméktől, ami magyar. Nagyon sok magyar filmet, és mellette sorozatot láttam. Ameddig egy TV volt, addig sajnos én is  Barátok közt néző voltam (most megyek, s belenézek a tükörbe, és jól beleköpök), de ahogyan lett saját készülékem már azonnal leszoktam róla.
Ezeknek a sorozatoknak, és filmeknek az volt a bajuk részemről, hogy olyannyira mesterkéltek, hogy egyszerűen nem lehetett élvezni őket. Valahol ott van ezekben a tipikus magyar, hogy amikor nézem őket egyszerűen nem ránt be. Nem tudom elhinni, hogy ami a képernyőn zajlik, az valódi. Olyannyira színházi az egész, annyira mű, hogy nem tudom beleélni magam, s nem hiszem el, hogy amit a képernyőn látok az valódi. Részben ebben jár előrébb az amerikai sorozatgyártás, mert azoknál a sorozatoknál (nem a low budget kategória, persze), amikor nézem szinte teljesen be tud rántani, s el tudom hinni, hogy valódi a környezet. Azonban ma ismét terítéken volt eme sorozat, hogy az első évad után jön majd a második, így mivel tisztában voltam azzal, hogy ma korán nem fogok tudni elaludni, így úgy döntöttem, hogy megnézem a bevezető epizódot. Tetszett.

Mint ahogyan fentebb írtam számomra a magyar alkotások egyáltalán nem hozzák azt az elvárt minőségi szintet, így aztán már alapból nem is próbálok be semmit szinte. Nyilván vannak kivételek, de a kivételekről pedig tudni illik, hogy bizony azok meg erősítik a szabályt. Semmilyen előzetest, semmilyen információt szinte nem is olvastam a sorozat koncepciójáról, pusztán kedvet kaptam, ha már ekkora hype van körülötte, s olyan jó nézettséggel zárt, hogy jön is a folytatás következő évben. Így aztán félve, de egyelőre csak az első rész kapott helyett a merevlemezemen, s már az első három perc után tátva maradt a szám. Ez ugyan nem vonatkozott az egész részre, de az intróra, amit a sorozat kapott arra viszont igen.
Azt gondolom, hogy a sorozat világban nagyon sok intro volt, ami beleégett a retinában.Nem csak a a főcímzenék, hanem azok megvalósítása is, ami tényleg maradandót tud alkotni. Sajnálatos, hogy mostanság már az amerikai szériák is kezdik elhagyni a hosszú főcímeket. Azonban tény, hogy magyar megvalósításban ilyen minőségi főcímet még nem láttam. Már ez elgondolkoztatott azon, hogy talán itt tényleg nem egy halom trágyát kapok, hanem tényleg tudom majd szórakozni. Sikerült.

Hogy mennyire játszott-e ebben szerepet, hogy független alkotásról van szó nem tudom, de viszont annak mindenképpen örülök, hogy nagyon sok szinkronszínész is szerepet kapott benne, így akinek eddig csak a hangját ismertem, ahhoz most arc is párosult. Az alapkoncepció véleményem szerint nem robbantott semmi különöset, főleg ha azt vesszük alapul, hogy külföldi mintára készült a magyar a változat. Viszont az alkotók legalább igyekeztek mindent beleadni, hogy lehetőleg sehol ne lógjon ki az a bizonyos lóláb. Persze olykor-olykor belefutottunk kínos jelenetekbe, ami tükrözi a magyar valóságot, vagy pedig leginkább arról akar példát venni.

Jól szórakoztam a negyven perc alatt, de ennek köszönhetőek voltak elsősorban a karakterek, s az őket megvalósító színészek is. Igazából többször belefutottam abba, amit fentebb is említettem, hogy akadtak olyan jelenetek, amelyekből áradt az a bizonyos mű érzet, de szerencsésnek mondhatom magam, hogy a többi snittnek köszönhetően ez annyira nem tepert le engem. Azonban ennél a sorozatnál is szembe kellett néznem azzal, hogy ugyan nem vagyok teljesen képben a magyar sorozatokkal, s filmekkel, s ezáltal a magyar színészek/színésznők terén nem igazán tudok listát összehozni, de mindenképpen elkeserítő volt részemről a színészi felhozatal. Leginkább pont azért, mert a bevezető epizódban szereplők két harmadát már láttam valamiben, illetve fejből tudtam a nevét.
A fentiekből persze még nem az következik, hogy ettől rossz lenne A mi kis falunk, pusztán elgondolkodtató, hogy majdnem minden sorozatban, filmben találkozik az ember szinte ugyanazokkal az arcokkal. Nekem például semmilyen szinten nincs bajom többek között Szabó Győzővel, s nem is tudok rosszat mondani a színészi játékára, de ha már feltűnik valahol, akkor már menekülnék a helyiségből.

Az, hogy mennyire is tekinthető valóságosnak egy ilyen falu ábrázolása véleményem szerint a kulturált ember valamennyire be tudja határolni, hogy mi lehet belőle a valóság. Nyilvánvaló, hogy egy faluban nem a piálás, s a munkakerülés a lényeg, de azért a magyar átlagban mindenképpen sok olyannal futhatunk össze, akiket karakterként eme sorozatba pakoltak. Egyértelmű, hogy itt elsősorban a szórakoztatás volt a cél, nem pedig valami drámát hozni össze. Akármilyen sikeres lett volna, de egy másik műfajban biztosan nem tettem volna vele egy tiszteletkört.
Vannak jól megírt párbeszédek, s jelenetek, amikből szerencsére több volt eme 42 percben, mint azokból, amelyek némi kínos feszengést váltottak ki belőlem. Ennek ellenére jól tudtam rajta szórakozni, s azért egy Barátok közthöz mérve azért itt elhagyhatja a számat egy minőségi jelző is.

Azt gondolom egy sorozatnak az tesz a legjobbat, ha hosszabb forgatási idővel, s kevesebb epizódszámmal operál, mert a készítőknek van idejük mindenre odafigyelni. Ennek köszönhetően nem lesznek az adott sorozatban üresjáratok, s olyan epizódok, amelyek arra szolgálnak, hogy a képernyőre új rész kerüljön. Véleményem szerint talán jobb is, így első nekifutásra, hogy az első évad nyolc részes, mert merem remélni, hogy a töltelékrészek majd nem lesznek, s az első évados írásnál hasonló jókat tudok majd írni.

Címke , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Visszajelzés:A mi kis falunk: 1.évad – Dentorel blogja

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük