Kong: Skull Island (2017)

Magyar cím: Kong – Koponya sziget

A 2005-ös Peter Jackson által rendezett King Kong részemről egy elég jól sikerült alkotás. Véleményem szerint a több, mint három órás játékidő bőven elég volt arra, hogy a nézőben érzelmet ébresszen a hatalmas gorilla iránt, továbbá tökéletesen bemutatta azt, hogy az emberek mennyire gyarlók tudnak lenni, ha pénzről, s hatalomról van szó. Arról nem is beszélve, hogy bármit képes elpusztítani, ha érdeke úgy kívánja.
A fentiekből fakadóan nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy ismét lehetőségem lesz egy King Kong filmet nézni moziban. Ámbár tény, hogy a Skull Island alcímet viselő film nekem egyfajta előzményfilmnek tűnt, de sajnos azt kell mondanom, hogy vegyes érzelmekkel jöttem ki a teremből.

Miközben néztem a filmet folyamatosan az járt a fejemben, hogy miért is érzek ilyen vegyes érzelmeket eme alkotással szemben. Sajnálatos módon ez is csak 3D-ben volt elérhető a lakókörnyezetemben, amire nagyon érzékeny vagyok lévén eléggé fárasztja a szememet. De ahogyan tíz percenként levettem a szemüveget pihentetve ezzel a szemem valahogy belül azt éreztem, hogy azt sem bánnám, ha éppen elaludnék.
Első körben a legfontosabb, hogy a Skull Island nem rossz film. Azonban a probléma ott kezdődik, hogy nem is jó. Valahol legbelül nálam az lehetett a probléma, hogy a Peter Jackson által kreált Kong nekem sokkal jobban feküdt. Nem a látvány miatt, mert az itt olykor köröket ver rá a 2005-ös remake változatra. A probléma nekem ott volt, hogy a szóban forgó alkotás sokkal érzelem dúsabb volt, logikus felépítésével nem nagyon tudtam kiesni a ritmusból. Sajnos a Skull Island nem lett több, mint egy popcorn film, ami számomra elég fájó pont.

Egy filmnél mindenképpen meghatározó tud lenni a karakterek megléte, s azoknak a fontossága, szerethetősége. Ez az, amiben legelőször elhasal elég látványosan a film. A probléma forrása nálam egyértelműen az volt, hogy egyszerűen nem voltak szerethetőek a karakterek. Annyira sterilek lettek szerencsétlenek, hogy az egész film alatt egyáltalán nem érdekelt a sorsuk. Ebből fakadóan csak a címszereplő óriásgorillára voltam kíváncsi.
Skull Island pont elég lett volna arra, hogy bemutassa a sziget ökoszisztémáját, azaz szörnyeit, amit a 2005-ös változat nagyon szépen felépített. Bíztam benne, hogy valamilyen szinten ebből a szemszögből a film köröket ver majd rá, de azt kell mondanom, hogy nagyot csalódtam. Óriáspókon, s láb nélküli szörnyeken kívül jóformán újabb létformát nem nagyon láttunk. Ez pedig számomra mindenképpen csalódás. Hiszen eddig is tudtuk, hogy ugyan Kong a sziget királya, de van nem kevés ellenfele.

Engedett arra következtetni a tény, hogy két órás változat – ami ugye tartalmazza az általában öt perces vége főcímet – több hibába eshet. Kevés akció, sok üres menet, vagy pedig akció dús, melynél egyszerűen nem tudja az ember hova kapkodja a fejét. Ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor nagyjából “két szék közül” érzés keltett hatalmába, mert a film első húsz perce után azonnal indul az akció.
Jackson-féle minőséget természetesen nem vártam, de sajnálatos módon nagyon mélyen teljesített a 2005-ös változathoz képest. Engem kifejezetten zavartak a hirtelen vágások, amelynek következtében teljesen kiestem a ritmusból. Olyan volt, mint ha elfogyott volna a készítésre szánt idő, s gyorsan össze kellett volna dobni a filmet, hogy kész legyen a bemutatóra.

Az én oldalamról ennek a filmnek be kellett volna mutatnia az óriásmajmot, s azt a helyet, ahol él. Én azt gondolom, hogy ez sajnos közepesre sikerült. Realitásról beszélni egy ilyen filmnél elég hülyeség. De azért mégis várom azt, hogy amikor nézek egy ilyen filmet, akkor elhiggyem, hogy ami a vásznon/képernyőn történik az valós. Bele tudjam élni magam. Sajnos itt sokszor kiestem a ritmusból, mert úgy tűnt, mint ha a készítők elnagyolták volna a koponya sziget fenevadjait.
Első körben nekem nem igazán jött be, hogy a sziget királya két lábon járva kószál, viszont az inkább szemet szúró volt, mintha egyes jelenetekben Kong és szörny ellenfelei nagyobbak, kisebbek lettek volna. Lehet én éreztem rosszul a 3D miatt, de valahogy egyes jelenetek ezt sugallták nekem. Ebből fakadóan nekem nem lett akkora élmény, mint amit vártam tőle.

Nem mondom, hogy rossz film, de sajnos bőven alulmarad a 2005-ös változathoz képest. Elképzelhető, hogy nem azt kellett volna alapul vennem, de azt gondolom valamiféle előzményfilmnek is kellene lennie a Skull Island-nek.
Természetesen megint volt egy jelenet a vége főcím után, amiről sikeresen lemaradtam. Ezt a megoldást soha nem értettem, annak fényében végképp, hogy ha valaki nem tudja, hogy lesz egy plusz jelenet az szépen a lámpa feloltásakor felkel és elhagyja a termet.

Idehaza persze olvasgattam a filmről, háttérről, s valahogyan elszomorított, hogy tulajdonképpen nem is előzményfilmnek készült a Skull Island, hanem egy filmben fog elvileg feltűnni 2020 tavaszán Godzilla mellett.
Én itt majdnem leborultam a székről, mert egyszerűen nem értem lényegi értelmét, hogy miért kell önálló filmmel rendelkező karaktereket, teremtményeket egy filmbe összemixelni? Nyilván még igény van rá, addig megteszik, de részemről már most egy negatív pont ez a készítők javára. A Kong: Skull Island nem megvásárlós lesz végül, hanem elegendően elfér majd valamelyik lemezen. Újranézős faktora elég alacsony, kár érte. A 2005-ös változatért még nagyobb kár, amely idehaza nem látott napvilágot vágatlan változatban. Részemről az a változat az eddig legjobb Kong film. Talán emiatt sem sikerült befogadnom a Skull Island létét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük